Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-136
202 A Nemzetgyűlés 136. ülése 1920. évi dec. hó 2-án, csütörtökön. sor kerülne, nem tudta volna a jugoszláv uj S. H. S. államnál keresztülvinni azt az egy munkát, amelyet különösen Gömbös Gyula akkori katonai attaché segítségével keresztül tudtam vinni, hogy már harmadnap az S. H. S. nemzeti tanács elnöksége megállapodott velünk, hogy az összes, Jugoszlávián át törekvő magyar csapatokat átengedi fegyverrel, muni ci óval együtt. (Igaz ! Ugy van! a jobboldalon.) Kérdezem, t. Ház, hogy azok a politikusok, akik mindig ezt a munkámat kirtizálják, hol voltak ugyanezen idő alatt és milyen eredményt tudtak ugyanez idő alatt nemzetüknek biztosítani ? Ernst Sándor : Ez sem volt eredmény ! (Zaj.) Balla Aladár : Hogy ez a megállapodás nem érvényesülhetett (Ugy van! a baloldalon.) s hogy ezt keresztülvinni nem lehetett, az annak a hires Diener-Dénesnek köszönhető, aki egyszerűen zsebre vágta a megállapodást. (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Kollegája volt !) Mi közöm hozzá ! (Zaj.) Kurírral küldtük fel a jugoszláv nemzeti tanács, illetve az S. H. S. állam képviselőjével kötött eme megállapodást azzal, hogy a szabályszerű három napon belül approbáltassék a magyar kormány által, de vártunk hat napot, vártunk 8 napot, s akkor már értésünkre adták, hogy ugy látszik, a magyar kormány nem áll a helyzet magaslatán és mi szépen összecsomagoltunk és hazajöttünk. Hazajöttünk akkor, amikor már itt a mi távollétünkben Hock János galileista munkatársaival együtt (Egy hang a baloldalon : Az is jó cégi Derültség.) a régi képviselőház tagjainak passziv asszisztálása mellett kimondták a régi törvényhozó testület feloszlatását, pedig — ha jól tudom — akkor Ernst János igen t. képviselő ur (Élénk derültség a baloldalon. Felkiáltások : Nem János, hanem Sándor !) Huszár Károly : Nem is volt akkor képviselő Ernst Sándor ! (Derültség.) Balla Aladár : Bocsánatot kérek, visszavonom és átadresszálom Szmrecsányi t. képviselőtársamra. Szmrecsányi György : Tessék ? Balla Aladár : Bocsánatot kérek, hogy Ernst Sándorra mondtam, hogy képviselő volt. Ezt átadresszálom Szmrecsányi képviselő úrra. Szmrecsányi György : Én pozsonyi főispán voltam. (Élénk derültség a baloldalon. Egy hang balfelől : Utalványozza tovább ! Derültség.) Balla Aladár : T. Nemzetgyűlés ! Igazán nem készakarva ugrasztottam be most Szmrecsányi .'gen t. képviselőtársamat e nyilatkozatnak megtételére, amivel azt igazolta, hogy akkor a Károlyikormány fő'spánja volt. Szmrecsányi György : En akkor már nem voltam főispán, mert nem akartam egy napig sem szolgálni. Balla Aladár *. Erre nézve van nekem egy kivonatom. (Zaj. Elnök csenget.) Igen t. Nemzetgyűlés ! A mi távollétünkben kiáltották ki azt az úgynevezett köztársaságot. Mosom kezeimet, nem vettem részt benne és igy — azt hiszem — elesnek azok a vádak, hogy nekem bárminő szerepem lett volna az úgynevezett felfordulás, felbomlás akciójában. Elnök (csenget) : Kérem, képviselő ur, a képviselő ur napirend előtti felszólalásra kért engedélyt. Arra akarnám kérni, anélkül, hogy a szólásszabadságát korlátoznám, hogy rövidebbre fogja beszédét, minthogy még egy törvényjavaslatot kell elvégeznünk, ezenkívül vannak interpellációk és van még napirend előtti felszólalás is. Balla Aladár : Akkor egész röviden arra akarok rámutatni, hogy bár ezekben a nehéz időkben igen tiszteletreméltó államférfiak és politikusok, sőt egyházfők is helyeselték az akkori forradalmat és a népköztársaság megalakulását, én ezért különös kifogást nem teszek, mert meg vagyok győződve róla, hogy azt gondolták, hogy igy fogják legjobban szolgálni hazájukat. Az Alkotmányban olvastam Csernoch ő eminenciájának pásztorlevelét, melyben szintén helyeselte, dicsőitette ezt a forradalmi állapotot és kötelezte magát, hogy holtomiglan-holtodiglan támogatni fogja. (Zaj.) Ugyancsak akkor az akkori keresztényszocialista néppárt kimondotta, hogy hiába figyelmeztette a régi rendszer embereit, hogy vigyázzanak, mert a nagy hullám át fog csapni a magyar nemzet fején... Szmrecsányi György : Természetes ! Balla Aladár : ... kijelentették, különösen Bleyer mélyen t. minister ur, Steyer György barátjával együtt, aki akkor a német nemzeti tanácsnak elnöke volt és december 8-ikán azt irta . . . Bleyer Jakab, a nemzett kisebbségek ministere : Kérem az elejét is felolvasni ! Balla Aladár : . . . szivvel-lélekkel a forradalom álláspontjára helyezkedtek . . . Bleyer Jakab, a nemzeti kisebbségek ministere: A bevezetését is mondja el. Balla Aladár: .'.-. ha a mélyen t. elnök ur megengedné, hogy az egész memorandumot előadjam, amelyet Bleyer t. minister ur akkor beküldött a kormánynak, ez nagyon sokáig eltartana. Minthogy tehát a hétfői ülésen — sajnos — épen az én egyházam lelkipásztorai, Huber János, Ernst Sándor és Gunda Jenő mélyen t. képviselőtársaim leginkább támadtak reám, hogy : Menjek Prágába, és hogy : Mit csináltam Zágrábban ? ezeknek van adresszálva az a válaszom, hogy tessék akkor Csernochhoz fordulni, ő majd megmondja, hogy ki járt el akkor helyesen. Berki Gyula : Nagyatádit is mindig támadják ! Balla Aladár : Én azt hiszem, ha valaki ezekben a nehéz időkben hazafias túlbuzgóságában talán nem tartotta meg azt a kellő határt, amelyet egy politikusnak, egy államférfmnak meg kell tartania, ezt ne méltóztasék az ő rovására irni, az a rettenetes háború Okozta katasztrofális helyzetből folyt. Ne méltóztassék rossznéven venni, amidőn beszédem befejezéséül kijelentem, hogy a főispánok, akik kineveztettek, miután a leginkább a
