Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-135

A Nemzetgyűlés 135. ülése 1920. beszédében e kérdésre vonatkozólag is a maga álláspontját és konstatálta a nagy ententenek teljes désintéressementját atekintetben, hogy belUgyi kérdéseinkbe és igy a királyság kérdésébe is beleavatkozzék. (Zaj.) B. Szterényi József: Ugy van! Csak magyarok vagyunk! Nem tűrünk beleszólást! Meskó Zoltán: Fajmagyarok! (Élénk derültség és taps a jobboldalon.) B. Szterényi József: Én magyarokról szoktam beszélni! Meskó Zoltán: Én meg fajmagyarokról! (Derültség a jobboldalon és balfelöl.) Őrgr. Pallavicini György : Es nem is hiszem, hogy az ententenek módjában állana beleszólni a mi belső Ugyeinkbe, mert hiszen láttuk azt, hogy az entente mint olyan, minden beavatkozásra képtelen Európa Keletjén. (Igaz ! Ugy van !) Berki Gyula: Láttuk Görögországban! Őrgr. Pallavicini György : Görögországban is meg fogjuk látni ! Lehetséges azonban, hogy azok, akik az entente-ról beszélnek, a hatalmas kis entente-ot veszik figyelembe és akkor azt hiszem, Magyarország integritása szempontjából talán elég rámutatnom arra, hogy mégis csak az a megoldás kell hogy a helyesebb legyen, amelyet szomszédaink nem szívesen látnak. (Igás! Ugy van! a Ház minden oldalán.) Különben is igen szomorúnak tartanám azt a nézetet, ha magyar politikusok azt vallanak, hogy ez a kérdés egyáltalában bármilyen nagy vagy akármilyen kis hatalomtól is függhet. (Igaz! Ugy van! Általános helyeslés.) Beszédem végén még rá akarnék térni azokra az eseményekre, amelyek a krimi félszigeten történtek, vagyis Wrangel hadseregének összeomlására, megkérdezve az igen tisztelt külUgyminister urat, vájjon helytálló-e az a hir, hogy Wrangel legyőzetéséhez sokban hozzájárult két olyan nagyhatalom, amely még a legutóbbi időkben igen ellenséges lábon állt egymással s amelyek egyike a mérges gázokat, másika a fegyvereket szállította. (Igaz! Ugy van! Zaj.) Friedrich István: Nagyon helyes! Őrgr. Pallavicini György: És ha igaz ez, vájjon nem szolgál-e ez ránk nézve útmutatóul, nem lesz-e befolyással egész külpolitikánkra, amikor mindnyájunk érzése szerin, a jövő tavasszal igen kritikus idők elé megyünk. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Ennyit akartam elmondani, t. Nemzetgyűlés, és összegezve mindezt, arra kell jutnom, hogy az a politika, amely nyíltan keresett mindenütt barátokat és végeredményben nem talált barátokra sehol, az a rövid fellángolás, amely Franciaország felé irányult, csak rontotta helyzetünket (Igaz ! Ugy van ! balfelöl,) és rontotta a többi államokkal való barátságunk lehetőségét. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Tudom, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy egy nemzet csak akkor épülhet fel sebeiből és akkor NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VIL KÖTET. évi december hó 1-én, szerdán. 185 válhat ismét virágzóvá, ha saját erejére támaszkodik és csak saját ereje fogja megmenteni, (Ugy van ! Ugy van !) de ez nem jelenti azt, hogy ne keressünk barátokat, támaszt, hogy legalább az ellenségeskedésnek azt az óriási nagy fokát tudjuk valamiképen enyhíteni, amelylyel velünk szemben ma általában viseltetnek. Interpellációm a külUgyminister úrhoz a következő : »Hajlandó-e a külUgyminister ur a felvetett kérdések keretében külpolitikai helyzetünkről nyilatkozni? (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a báloldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a külUgyminister urnák. A külUgyminister ur kivan szólni. Gr. Csáky Imre külUgyminister : T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt azon igen érdekes és tartalmas beszédre reflektálnék, amelyet Pallavicini képviselő ur most előadott, (Zaj. Elnök csenget.) legyen szabad néhány régebbi interpellációra kitérnem és azokra a feleletet megadnom. Elsősorban válaszolni szeretnék Kardos Noé t. képviselő ur interpellációjára, amelyet az apátfalvi elhurcolt lakosok Ugyében hozzám intézett. (Halljuk ! Halljuk !) Erre vonatkozólag kijelentem, hogy a kormánynak igenis idejében, mindjárt miután az eset megtörtént, tudomására jutott az a tény, hogy a románok megszállása idejében 1919 július havában Apátfalva község lakossága, nem tűrhetvén tovább azon hallatlan terheket, amelyekkel ez a megszállás járt, s azon rekvirálásokat, amelyeknek passzív szereplője volt, saját erejéből akarta lerázni magáról ezt az igát és kaszát-kapát fogva kiverte az abban a községben helyőrséget tartó román csapatokat. Ennek az lett a következménye, hogy még ugyanaznap délután... (Mozgás.) Szilágyi Lajos : Nem volt napirendre tűzve ez a válasz! (Halljuk! Halljuk!) Gr. Csáky Imre külUgyminister: .. . nagyobb román katonai csapatok vonultak a község ellen s azt a község lakosainak hősies ellenállása dacára természetesen bevették, tekintve a felfegyverzésnek és a rendelkezésre álló erőknek aránytalanságát, azután pedig ott drákói szigorral jártak el. Ennek az esetnek áldozata volt ugy tudom több mint 20 odavaló lakos, aki a harcokban elesett, ezenkívül 86 egyént a román csapatok magukkal hurcoltak és ezeket Gyulafehérvárott börtönbe vetették. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Az 1848. évi III. te. alapján a minister urnák bármikor joga van szólni a Házban, azonban bátor vagyok figyelmeztetni a minister urat, hogy amennyiben ez Kardos Noé képviselő ur interpellációjára válasz akar lenni,. . , Szilágyi Lajos." Házszabályellenes ! Elnök : ... nincs módomban határozatot hozatni rá, miután a házszabályok értelmében a minister urnák 24 órával előbb be kell jelen24