Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-135

186 A Nemzetgyűlés 135. ülése 1920. tenie, hogy válaszolni kivan és a válasznak a napirendre fel kell vétetnie. (Helyeslés.) Gr. Csáky Imre külUgyminister : Akkor legyen szabad egyenesen áttérnem Pallavicini képviselő ur interpellációjára. Előbb azonban röviden be akarom fejezni Kardos Noé interpellációjára vonatkozó megjegyzéseimet. A 86 elhurcolt lakos közül 51 még ma is rabságban sínylődik. Kardos Noé: Harmincöt! Gr. Csáky imre külUgyminister : Adataim szerint 51. A többit a kormány akkor rögtön megtett intervenciójára szabadon bocsátották. Ezeket a kormány minden sürgetése ellenére eddig nem sikerült megszabadítani, azonban a kormány a dolgot így is teljes figyelemmel kiséri, nem mulaszt el egy alkalmat sem arra, hogy ezen szerencsétleneket megszabadítsa, és van reményünk rá, hogy egyéb ilyen elfogott véreink megszabadításával kapcsolatosan végre ezek is visszatérhetnek családjukhoz. Ezek után legyen szabad áttérnem Pallavicini képviselő ur felszólalására. Megjegyzem, hogy minden felvetett témára és minden általa igen érdekesen előadott kérdésre magának a tárgynak kényességénéi fogva ezen a helyen nem válaszolhatok részletesen, azonban a megfelelő helyen és megfelelő módon természetesen mindenkor hajlandó vagyok a Nemzetgyűlésnek a szükséges felvilágosításokat megadni. Huszár Károly: A külUgyi bizottságban! Oda tartozik ! Gaal Gaszton : Plénumban nem szokás tárgyalni külUgyi kérdéseket! Gr. Csáky imre külUgyminister : Mindenekelőtt reflektálni szeretnék az igen tisztelt képviselő urnák azon megjegyzésére, hogy az ő tapasztalata szerint a helyzet az utolsó hónapokban rosszabbodott. Legyen szabad megjegyeznem, hogy ez tisztán felfogás dolga. Nem tudom, hogy milyen információi voltak az igen tisztelt képviselő urnák akkor és milyen információk állnak most rendelkezésére. Kerekes Mihály : Akkor kellett volna tanácsot adni ! Gr. Csáky Imre külUgyminister : Tudom azonban azt, hogy azelőtt hat hónappal még egyáltalán nem is volt módunkban tudni azt, hogy a külföldi hatalmak milyen érzésekkel viseltetnek irántunk, milyen politikát akarnak velünk szemben folytatni, egyáltalában nem volt módunkban látni az ő politikájukat és nem volt módunkban megismerni az ő törekvéseiket. Legfeljebb egyoldalú információk utján szerezhettünk mindenről tudomást, amelyeket nekünk külső oldalról adtak. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Nem volt alkalmunk arra, hogy azokat ellenőrizzük és saját tapasztalatainkból leszűrjük a tényleges valóságot. Az akkori helyzettel szemben tehát legalább is azon előnyünk megvan, — és ezt kénytelen vagyok itt leszögezni — hogy alkalmunk és módunk van saját tapasz- | évi december hó 1-én, szerdán. talataink alapján képet alkotni magunknak az általános külpolitikai helyzetről, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) ami igen fontos, hiszen minden politikának első alapfeltétele az, hogy a helyzet képe tisztán álljon azelőtt, aki a politikába bele akar nyúlni. Az egész helyzet karakterisztikuma az, hogy az imperializmus jegyében megindult háború az imperializmus jegyében megalkotott békében nyerte befejezését. (Ugy van!) Tekintve, hogy ebben a háborúban a körülményeknél fogva és nem önhibánkból, mi maradtunk alul, világos, hogy ma egyedül állunk szemben a minket körülvevő imperialisztikus törekvésekkel. Ma ebben a tekintetben nem számithatunk tehát másra, mint a saját erőnkre, (Ugy van! Ugy van!) , Birtha József: De régen mondjuk! Gr. Csáky Imre külUgyminister: Hogy saját erőnk tényleg érvényesülhessen, ehhez szükség van arra, , hogy erőnket kiépítsük és az megizmosodjék. Ennek az izmosodásnak előfeltétele konzekvens munka, nem sok beszéd, de szorgalom és keresése mindazon alkalomnak és módnak, ugy itt a belföldön, mint külföldön is, amely ezt az erősödést és izmosodást elősegíti. Ez a belpolitikánk, ez lehet egyedüli külpolitikánk is! És ezért ne lessék itt felvetni olyan kérdéseket, mint : francia orientáció, olasz orientáció, angol és nem tudom, micsoda orientáció. Itt csak egy orientáció van és ez : a magyar orientáció. (Helyeslés.) Ereky Károly : Ez a belUgy minister dolga. A külUgyministernek kell valamerre orientálódni. (Zaj és derültség a szélsobaloldalon.) Gr. Csáky Imre külUgyminister: A mai helyzetben, amidőn a világ egyensúlya még távol van attól, hogy helyreállott volna, . . . Friedrich István : Még a nemzetgyűlésben sincs meg az egyensúly. Gr. Csáky Imre külUgyminister : ... amikor minden fluktuál, amikor nem tudjuk, hogy azok, akik ma szövetségesek, holnap milyen viszonyban állanak egymással, sőt ők maguk sem tudják; midőn győztes és legyőzött ugyanabban a helyzetben van, mint mi, maguk sem tudják, hogy milyen irányt vehetnek és kell venniök, hogy a háború által épugy megpróbált erejüket helyreállítsák : nem lehet arról beszélni és soha nem is volt szó arról, hogy bármely állam egy irányban végleges orientációt vehessen. Ezért nem lehet ma azt mondani, amikor csak a saját erőnkre és magyar orientációra lehetünk figyelemmel, hogy ez a belügyminister ur dolga és hogy a külUgyministernek kell valamerre orientálódnia. Ma — mint megjegyeztem — csak abból a szempontból lehet külpolitikát csinálni, hogy keressük ott, ahol lehetséges és akkor, amikor lehetséges, azt a támaszt, amelyet találhatunk, vagy találni remélhetünk. Ereky Károly: De Pallavicini a múlt orientációt kritizálta.