Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-133
A Nemzetgyűlés 133. ülése 1920. bocsánatot kérek a kifejezésért, mert ez nem az ; én akcióm, hanem ez az országnak az akciója — íelszámol és azt most más fogja kezébe venni. Ugyanakkor jelenik ez meg, amikor én csak a múlt napokban is résztvettem az entente-missziók segélybizottságának egy konferenciáján, amelyen arról volt szó, hogy a külföldi adományok tovább is folyjanak ide. Igaz, hogy azt is mondtam, hogy mi magyarok nem akarunk a világ koldusai lenni, nekünk nem áll jól ez a szerep, mi nem érezzük jól magunkat ebben a szerepben, hogy folyton körüljárjunk kéregetve az egész világban, de azt mondtam, hogy ha egész Európa népeit segítik, akkor reánk is legyen gondjuk. Ugyanakkor törénik ez, amikor tárgyalásokban vagyunk és az, aki legtöbbet adott nekünk az entente részéről, ismét Parisban van és hihetőleg megint milliókat fog adni akciónk rendelkezésére. T. Ház ! Én boldog volnék, ha ezt a keserű poharat és azt a sok gondot, sok-sok szomorú tapasztalatot és mindazt, amit evvel kapcsolatban megéltem, valaki elvenné tőlem, de ebben a pillanatban presztízs-kérdést csinálok abból, hogy ezt az akciót kezemből ki nem adom (Élénk helyeslés.) addig, amíg azok részérő], akik részéről ez a kommüniké megjelent, az egész akció vezetősége teljes szatiszfakciót nem kap. T. i. ez az akció tsljesen a kormány kontrollja alatt áll, az összes közegek velem együtt a pénzUgyminister ur állami számviteli kontrollja alatt állnak és a pénz a ministerelnökség pénztárában kezeltetik. Itt tehát senkinek meg nem engedhetjük, hogy ilyen meggondolatlan nyilatkozataival megnehezítse és lehetetlenné tegye, hogy a külföld részéről az adományok befolyjanak, annak dacára, hogy az összeköttetést megteremtettük, hiszen ha ma bárki bármely országból jön és próbál valamit tenni az inségakció dolgában, az elsősorban és főképen hozzám jön, mert hiszen mi teremtettük meg ezt az összeköttetést az egész Európában, sőt még azontúl is. Most azonban előáll és azt mondja abban a kommünikében Vadnay Tibor ur. . . (Moz'jás.) Hu ber János: Jó firma ! Szabó József: A keresztény irányzat esküdt ellensége ! A szociáldemokraták pártfogója ! Huszár Károly: ...hogy a népjóléti ministerium őt bizta meg azzal, hogy csinálja ezt az akciót, ó már tárgyal az összes tényezőkkel és a holnapi napon egy 150 tagú bizottság fog összeülni . . . Berki Gyula : Láttuk már a munkáját a fiumei fürdőzésnél. Huszár Károly : .. . hogy most már egy másik akciót csináljanak meg, amely hivatva van kimélyíteni és jobban csinálni a dolgot. Hu ber János: A jót elrontani! Huszár Károly: Mi ezt az urat a Huszadik Század hasábjairól ismerjük. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Én őt a jótékonyság kérdésében erős teoretikusnak, de a prakszis terén nagyon szeévi november hó 29-én, hétfőn. 131 rencsétlen kezű embernek tartom. (Felkiáltások : Fiume !) xAnélkül, hogy őt bármiképen érinteni akarnám, tudom, hogy ő vezette azt a bizonyos Adria-parti gyermeknyaraltatási Ugyet, amely ugy végződött, hogy sem keresztény, sem nemzeti, sem szociális szempontból nem indokolja azt, hogy épen ez az ur kapjon megbizást a népjóléti minister úrtól, bogy ő reorganizálja azt a dolgot, amelynek vezetésére már akkor igyekezett magának befolyást szerezni, amikor én ministerelnök voltam. (Mozgás.) Itt ugy látszik, nem az a íőmomentum, hogy a szegényeken segitsünk, hanem itt valakinek megint kormánybiztosság jár az eszében. Friedrich István : Isten őrizz ! (Mozgás.) Huszár Károly : Én nagyon kérem a kormányt, hogy ne menjen erre az útra. Ezt a munkát el lehet •végezni kormánybiztos, fizetett kormánybiztos nélkül. (Ugy van ! Ugy van !) Nekem és másoknak, kik százszámra dolgoznak ebben az akcióban, naponként öt-hat órát ingyen, nem jut eszünkbe, hogy ezért kormánybiztosi kinevezést kérjenek. Ez a szeretet munkája és azok a hölgyek, akik ott dolgoznak ezekben az irodákban és birkóznak a nyomorral, azok az emberszeretet különitményei. Amikor gyűlölködés van az egész vonalon, próbálkoznak a tár» sadalmi kiengesztelődést és kiegyenlítődést megcsinálni. Körüljárnak, jót cselekszenek és erről ismerjük meg őket, hogy igazi keresztények. (Ugy van ! Ugy van !) Nem tudom, hogy miért kell uj szerv, amikor van már itt egy szerv, amely csekély pénzbe kerül. Én az állam pénzével még itt is takarékoskodtam és az idei téli szezonra átmentettem egy részét annak az Összegnek, amelyet februárban megszavaztunk, azért, mert külföldi tőkék álltak a rendelkezésünkre. Miért kell itt most mégis a régi magyar metódus szerint összehívni egy 150 tagú diszválasztnianyt, disz védnökökkel. Orbók Attila: Sok bába között elvész a gyermek I Huszár Károly: Itt nem diszre van szükség, hanem keserves munkára (Igaz ! Ugy van !) és én meg vagyok győződve róla, hogy akik a holnapi napon össze fognak gyűlni, mind nagyon jótékony lelkek lesznek, mind nagyon jóindulatú, nagyon tekintélyes és nagyon gazdag emberek, de nem fognak elmenni azokba a munkáslakásokba, azokra a járványtanyákra, ahol betegségeket kaphatnak, és nem fogják elvégezni azt a munkát. Nem lehet egy kész szervezetet — mondjuk — kész anyagot, amely rendelkezésre áll, egyszerre diktatórius utón a társadalmi munka kezéből kivenni és egy kormányrendelettel esetleg más szervre bizni. (Ugy van ! Zaj.) T. Ház ! El kell szoktatnunk az embereket attól... Szabó József: Parallel kell működniök Î Huszár Károly:.,,, énfelőlem csinálhatják parallel is, de kijelentem, hogy ezt az akciót ugy a külföldön, mint a belföldön minden politikától egészen mentesen meg fogjuk őrizni és az idei télen 17*
