Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-133

130 A WgmzetgyiMés- 133. ülése 1920. évi novemher hé 29-én, hétfőn. nak rendelkezésünkbe és akár a kormánynak, akár a Nemzetgyűlésnek, akár a nyilánosságnak, vagy bármelyik adományozónak is nyugtaszerüleg el tudunk számolni. (Általános helyeslés. Felkiál­tások jobbjelől : Nem, ugy, mint a bolseviki milliók­ról ! Meg a bécsi pénzekről !) T. Ház ! À kiadott ruhautalványok száma — ruhát, télikabátot, egész felöltőket, férfiak és nok részére kell érteni — a központi irodában 25-000-et, a kerületi irodákban 3258-at tesz ki. Élelmiszerutalványt kiadtunk a központban 31.000-efc, a kerületi irodákban 12.000-et. Az össze­sen kiadott utolványszámok tehát 99.000. T. Ház ! El kell itt mondanom azt is. nehogy a közvéleményben ismét téves felfogások legyenek, hogy nem adtunk mindenkinek egyformán. És ebből nagyon sok bajunk volt, ez egy óriási bir­kózás volt, mert aki bejött és azt mondotta, hogy neki a családjában van két keresője, az semmi esetre sem kaphatott annyit, mint aki azt mon­dotta, hogy nincs egyetlenegy keresője sem, vagy csak egy van. (Általános helyeslés.) A családtagok számarányában és azoknak kereseti és egészségi állapota szerint mérlegeltük a dolgot. (Általános helyeslés.) Sokan a szegények közül azt hitték, hogy akár én, akár közegeim igazságtalanságot követtünk el velük szemben, mikor mérlegeltük a dolgokat, de azt hiszem, erre feltétlenül szükség van és ha tovább visszük ezt az akciót, az elosz­tást a jövőben is eszerint kell irányitani. (Igaz ! Ugy van !) Nyíltan meg kellett ezt mondanom,. nehogy olyan igényeket támasszanak, amelyeket nem tudunk kielégíteni s azoknak, akik kapnak, bele kell nyugodniok abba, hogy csak annyit kap­hattak, amennyit adtunk. T. Ház Î Hogy ezen adományok nagyságát csak némiképen is illusztrálj am, méltóztassanak megengedni, hogy egynéhány rövid számra hivat­kozhassam. (Halljuk ! Halljuk f) Burgonyában kiosztottunk 254.000 kilogrammot ; lisztben 51.000 kilogrammot ; gabonában 19.000 kilogrammot ; hüvelyes veteményekben 29.000 kilogrammot ; zsirban 20.000 kilogrammot ; azonkívül kiosztot­tunk 27.000 darab tojást, 17.000 doboz kondenzált tejet és — külön még egy másik adományból — 2000 kilogrammot ; hal- és húskonzerveket 176 hordóval — nagy hordókat méltóztassék érteni — és négy ládával, s mindezen felül még külön finom szardiniát 30.000 dobozt, más konzerveket pedig 0161 dobozt; kávét 2200 kilogrammot; kakaót, tejport, teát és csokoládét 7 hordóval, 43 ládával, illetőleg csokoládét 463 kilogrammnyi mennyiség­ben ; azután gyümölc3Ízt 30 ládával, szalámit, sonkát 20 nagy ládával és külön még 220 kilo­grammot. Ruhaneműekből : fehérneműt 58.000 garnitúrát, cipőt 13.000 párt, felsőruhát 24.000 darabot. Anyagot : 246 vég posztót, 412 méter finomabb szövetet és 294 nagy bál pamutot, ezen­kivül több ezer csecsemőkelengyét, óriási mennyi­ségű szappant és fát. Ez azonban a mi jótékonyságunknak csak egyik része. Miután a kommün után az összes ma­gyar jótékonysági egyesületek és intézmények, amelyek a társadalom adományaiból tartják fenn magukat, teljesen szét voltak dúlva, nagyon sok­nak a pénzét a kommunisták ehitték és nem tudta senki sem pótolni, én abból a pénzből, amelyet a népgondozó akció céljára gyűjtöttünk, ezeknek a különböző magyar jótékonysági egyesületeknek segítségére siettem és igyekeztem mindenütt, ahol valami baj mutatkozott, anyagi erőmmel az ille­tőknek támogatására menni. Ilyen adományok voltak mások között : a székesfővárosi népjóléti központ részére, amely teljesen anyagi eszközök nélkül volt : 600.000 korona, tüdőbetegek részére 40.000 korona, általános közjótékonysági egyesüle­teknek ingyenebédekre 100.000 korona, újpesti segélyakciónak 220.000 korona, katholikus nővédő­egyesületnek 30.000 korona, tüdőbetegszanatórium­nak 40.000 korona, Vincze egyesületnek 30.000 korona, tanitók Eötvös-alapja, menekült tanitók gyermekei részére 50.000 korona, újpesti segély­akció részére ismét 25.000 korona, katholikus Cha­ritas segély részére 50.000 korona, árvaházak ré­szére 30.000 korona, hadiárvaház részére 80.000 korona, szegény nők akciója 30.000 korona, új­pesti segélyakció részére ingyenebédekre 100.000 korona, Patronage részére, elhagyott fiuk gondo­zására 150.000 korona, a munkásjóléti intézmé­nyek segélybizottsága részére 100.000 korona, — s mikor egy kritikus pillanatban jött az amerikai gyermekségé]yző ebédakció, akkor ebből a mi magyar gyűjtésünkből kellett az amerikai gyer­mekebédakció részére rendelkezésre bocsátani két­millió koronát, hogy annak a 130.000 gyermeknek a mindennapi ebédjét biztosítsuk, — a rendőri gyermekbiróság, szegény egyetemi hallgatók, a pályaudvari missziók és a protestáns országos szö­vetség által vezetett segélybizottság részére 300.000 korona, ínséges postások és más tisztvise­lők segítésére, amennyiben hivatalfőnökük iga­zolta a nagyszámú családtagot, vagy valamely családi szerencsétlenséget, 177.000 korona, igénylő személyeknek kérvény utján kiosztatott 611.000 korona, közvetlenül a központi szervezet által 791.000 korona, a népgondozó irodákban 168.000 korona, a kerületi irodák utján 2,881.000 korona, szegény egyetemi hallgatók részére — 767 egyetemi hallgatónak —• 188.000 korona. Nem folytatom tovább, még csak a nyugdíjas katonatisztek 100.000 koronáját kívánom felemlí­teni és azt, hogy a művelt elaggott nők otthona­részére is volt egy adomány. Ebből méltóztatnak látni, hogy itt semmiféle személyes motívumok nem voltak, senki sem gon­dolt arra, hogy csak a mi akciónk menjen jól, vagy hogy csak mi oszthassunk ki segélyt. Mi mindenütt adtunk, ahol inség volt és ahol voltak olyanok, akik rászorultak a segítségre. (Helyeslés.) Ennek dacára, mikor tegnap kezembe vettem az újságokat, (Mozgás a jobboldalon.) látom, hogy megjelent egy kommüniké az újságban, amelyben , nem kevesebb van. mint hogy ez az én akcióm —•

Next

/
Thumbnails
Contents