Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-133

À Nemzetgyűlés ISS. illése 1920, évi november hó 29-én, hétfőn. 129 én is '•— ezt itt nyíltan tartozom elmondani — az egész akciók vezetésénél és irányításánál csak a nyomort néztem és semmi egyebet, mindnyájan csak erre voltunk tekintettel. (Altalános helyeslés és taps.) Én felelősségem tudatában még azt sem néztem, hogy valakinek apja vagy családtagja nem véi.kezett-e, és ha éhezett egy gyermek vagy egy család, akkor ezekben a jótéteményekben egyformán részesült mindenki. (Általános helyeslés.) T. Ház S A hazai adományokon kívül minden művelt országban óriási nagy érdeklődés és óriási nagy szeretet és gondosság nyilvánult meg. Amint megjelent a vészkiáltás, egymás után jöttek az adományok. Jöttek mindenekelőtt legelsőkül a finnek,. (Éljenzés.) akiknek, azt hiszem, innen a Házból is köszönetet kell mondanom, hogy ők, akik szintén keresztülestek a vörös veszedelmen és akik talán még nagyobb nyomorúságban maradtak a polgárháború után, mint Magyarország, testvéri szeretetüket elsősorban mutatták ki velünk szemben. Következtek azután az itt, a fővarosban időző entente-missziók, amelyek látták azt, hogy mi megy itt végbe a munkásnegyedekben, a pincelakásokban, a padlásszobákban, a hajléktalanok menedékhelyén és mindenütt, ahol Ínségesek vannak, s ezek a missziók egyenként és összesen, mindannyian, a saját zsebükből és azonkívül összeköttetéseik réven is, próbáltak a nyomoron enyhíteni. Köszönetet kell ezért itt mondanom az olasz, a francia, az angol és a többi misszióknak is, kivétel nélkül, és meg kell emlékeznem az osztrákokról és a németekről is, akik még a saját nyomorúságukban is gondoskodtak arról, hogy adományaikkal hozzájáruljanak a magyar nyomor enyhitéséhez. (Felkiáltások jobbfelôl ; Es Hollandia I) Kérem, méltóztassanak türelemmel lenni. Azt hiszem, nem teszünk jó szolgálatot azzal, ha itt sorrendbeli megkülönböztetéseket alkalmazunk, mert én mindenkivel szemben egyformán igazságos akarok lenni. (Helyeslés.) Azután jöttek — a norvég főkonzulátus segítségével — a norvégek, adományaiknak hosszú sorával, vagonszámra küldve a legértékesebb ruhanemüeket és élelmicikkeket ; jött az amerikai Vörös-Kereszt adománya, amely mesébe illő számokat foglal magában s amely nemcsak a népgondozó akció céljaira bocsátotta rendelkezésre adományait, hanem kórházakat és szeretet-intézményeket rendezett be az egész országban, valláskülönbségre és mindenre való tekintet nélkül, milliókra és százmilliókra menő értékű ajándékokkal látva el ezen intézményeket. (Éljenzés.) Azután jött a holland katholikus misszió, majd a holland segélybizottság, amely viszont protestáns vezetés alatt áll, amelyek valósággal vetélkedtek nemcsak abban, hogy hajlékot adjanak a nyár és a tél folyamán ezerszámra magyar gyermekeknek, hanem adományaikkal is — ruházati és élelmicikkekkel — elhalmozták itt Budapesten a családokat. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VII. KÖTE1 Következett ezután a svéd Vörös Kereszt, amely Rhede báróné vezetése alatt szintén óriási nagy mennyiségű adományt küldött ide. A svéd misszió egy másik szervezete ugyancsak nagy adománnyal járult hozzá a nyomor enyhitéséhez. Meg kell emlékeznem a nemzetközi Vörös Kereszt intézményéről is, amely saját hatáskörében óriási mennyiségű adományt osztott ki és ezenfelül a mi akciónk részére is nagy adományokat bocsátott rendelkezésre. Az amerikai osztrák-magyar jótékonysági'egyesület Chicagóból —mint még a múlt idők maradéka — szintén igen jelentékeny adományt, a többek között hatvanhét hordó zsírt küldött Chikagóból a budapesti szegényeknek. A svájci Vörös Kereszt Egyesület, a magyar Vörös Kereszt Egyesület, a svájci misszió, az amerikai metodista egyház és legújabban ismét az amerikai vörös keresztes misszió juttattak hozzánk nagyértékü adományokat. T. Ház ! Ha el kellene mondanom a méltó köszönetet, akkor össze kellene foglalnom mindazt a sok jajszót és könnyet, amit ezek az adományok elmulasztottak és igy nem tudok a hála kifejezésére más szavakat találni, mint amit a felsegített szegény asszonyoktól, akiknek gyermekei részére az adományokat átadták, hallhattak a hölgyek, hogy : fizesse meg nekik a jó Isten. T. Ház ) Mi ezeket az adományokat a lehető legigazságosabban osztottuk szét. Minden egyes esetben kivétel nélkül, ha valaki kért valamit, elmentünk a házába vagy a munkahelyére és ugy győződtünk meg arról, vájjon nem munkakerülő-e, vájjon nem a saját hibája következtében jutott-e ilyen helyzetbe ; meggyőződést szereztünk arról, hogy az illető tényleg önhibáján kívül van-e nyomorúságban. Méltóztassék elképzelni, hogy amikor 94.000 családnak, vagy ami még szemléltetőbb, 350.000 egyénnek ebből a szempontból való kontrollálásáról van szó, milyen óriási munkát vesz igénybe az ellenőrzésnek ez a módja. Mindjárt első hívásunkra, Budapest hölgyei közül több mint 500-an ajánlották fel munkájukat és itt a fővárosban 23 irodát állítottunk fel, amely 23 irodában hallatlan fizikai és lelki erőt követelő munkát fejtettek ki ezek a hölgyek, akik úgyszólván az ő nőiességüket messze felülmúló heroizmussal küzdöttek itt nenc^ak a nyomorral szemben, hanem mindazzal, ami a nyomortanyákon megszületik. Mert hiszen volt nagyon sok olyan ember, aki ennek az inségakciónak ésősdije akart lenni és voltak nagyon sokan, akik ezzel is vissza akartak élni. (Igaz ! Ugy van !) Én ebben a pillanatban hálás köszönetet kell hogy mondjak itt, az egész nyilvánosság előtt, azoknak is, akik adtak, és azoknak is, akik ezen adományok igazságos szétosztásában közreműködtek. (Általános helyeslés.) T. Ház ! Hogy közelebbről megismerhessük ennek az akciónak méreteit, méltóztassék megengedni, hogy elmondhassam, hogy készpénzben kiosztottunk több mint kilenc millió koronát. Minden egyes adományról, minden egyes ruhadarabról, minden egyes kiló krumpliról nyugták álla17