Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-133

laß A Nemzetgyűlés 1H3. ülése 1920. A járvány netáni fellépése esetére minő rendelkezéseket vett tervbe, hogy az lehetőleg izoláltassék ?« (Élénk helyeslés.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmivelésUgyi minister urnák. A földmiveiésUgyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmiveiésUgyi minister : T. Nemzetgyűlés ! A t. interpelláló képviselő ur által előadottak — sajnos — megfelelnek a tényeknek. Hivatalos értesitést kaptunk Lengyelországtól, amelyben bejelenti, hogy Lengyelország területére az orosz bolsevista hadsereg a keleti marhavészt behurcolta és Lengyelország nincs abban a helyzetben, hogy kellőképen védekezni tudjon, ezért állatorvosokat és segítséget kért tőlünk a védekezésre. Karafiáth Jenő : Rettenetes ! Szabó István (nagyatádi) földmiveiésUgyi minister : T. Nemzetgyűlés ! A veszedelem tényleg igen nagy, mert — amint az interpelláló képviselő ur is jelezte — a szakkörök megállapítása szerint, ahová a keleti marhavész bemegy, az első stádiumban 80-—90 °/o-át elsepri a szarvasmarháknak, sőt átmegy a sertésekre is, bizonyos mértékben a juhokra és más állatokra is ; olyan veszedelem, amelynek, ha bejönne, természetesen elképzelhetetlen a következménye. Ezért mindent el kell követnünk, hogy megakadályozzuk ennek a vésznek a bejövetelét. Azokat az intézkedéseket, amik a kormánynak rendelkezésére állottak, már megtettük. A közönséget mindenesetre tájékoztatni kell. A tájékoztatásnál azonban bizonyos vigyázatot is ajánlok, mert nem szeretném a gazdaközönségünket előre nagyon megijeszteni, hogy a marhavásár és az állatárak tekintetében — nem tudom én — óriási kavarodás támadjon és a spekuláció kiaknázhassa, kiuzsorázhassa azt a helyzetet. De mindenesetre kellőképen tájékoztatni kell a közönséget. A földmiveiésUgyi ministerium már felhívta egy rendeletben az illetékes hatóságokat, testületeket stb. arra, hogy a közönséget tájékoztassák e nagy veszedelemről, mert a veszedelem elhárításához a fő kellék az, ha a közönség maga, a társadalom maga, az állattartó gazdák maguk meg akarják akadályozni és minden eszközzel megakadályozzák a behurcolást. (Ugy van! jobbfelöl.) Mert az bizonyos, hogy ha Lengyelországból a mi határainkhoz közel odakerül a keleti marhavész, akkor amerre megy, ott megelőzőleg az állattartó gazdák igyekeznek az állataikon akármilyen potom áron is túladni ; lelketlen kufárok, lelketlen lánckereskedők pedig mindig találkoznak, akik ezt kihasználják, megveszik olcsón az állatokat és igyekeznek oda csempészni, ahol még az állat ára drága. Nagvpn nehéz lesz a védekezés ellene, ezzel előre tisztában vagyok, tehát nagyon szükséges lesz, évi novemher hó 29-én, hétfőn. hogy a közönségünket tájékoztassuk és felvilágosítsuk e rettentő veszedelem közelségéről. Be kell jelentenem még azt is a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ma még a legutolsó jelentésem szerint a cseh határtól 160 kilométerre van a keleti marhavész Lengyelországban. A külUgyminister urat megkerestem, hogy lépjen érintkezésbe a cseh hatóságokkal, a cseh kormánnyal és érdeklődjék, hogy milyen intézkedéseket tett Csehország. Ugy értesültem, hogy Csehország már állatorvosokat küldött ki Lengyelországba, továbbá megtette az óvintézkedéseket és lépéseket tett aziránt, hogy a külföldi államokkal, különösen Németországgal egy külön konferencia tartassék a védekezés módozatairól .. . B. Szterényi József: Ez nemzetközi veszedelem Î Szabó István (nagyatádi) földmiveiésUgyi minister : ... e nemzetközi veszedelem ellen. Azt mondják a szakértők, állatorvosok, hogy ez a keleti marhavész Törökországban, Perzsiában, általában Ázsiában állandóan van, azonban az ottani marhaállomány már annyira immúnis vele szemben, hogy sohasem pusztul ki teljesen, az állatoknak bizonyos percentjét elviszi, a többi azonban megmarad. De ha ilyen állatállományba, mint a miénk, ahol 40—50 év óta nem volt keleti marhavész, befészkelődik, akkor itt elpusztíthatja az állatállomány legnagyobb részét, a szakértők állítása szerint 80 —90%-át. Tehát a földmiveiésUgyi kormány megtesz mindent, ami csak rendelkezésére áll. Megtettük pl. azt az intézkedést, — igazán nem jó szívvel — hogy lezártuk a határokat, hogy állatok át ne jöhessenek. Felhívtuk a határmenti katonai hatóságokat, a belUgyi és pénzUgyi hatóságokat, hogy minden erővel akadályozzák meg az állatcsempészést. Annak ellenére, hogy előnyös volt a csempészés Magyarországra nézve, hogy minél több állat jöjjön be, most kénytelenek vagyunk ezt megakasztani. Annyit talán megengedhetőnek tartok, hogy miután Szerbia felől nem fenyeget veszedelem és a szerb hatóságok már lezárták a határaikat Romániával szemben, — mert Erdélyben is fellépett a súlyos vész, amiről eleinte azt hitték, hogy szintén keleti marhavész, azonban nem az volt, hanem csak egy tüdővész, ami ugyan szintén veszedelmes — mondom, miután Szerbia már elzárta határait Románia felől, tehát Szerbiából a hizott sertések beszállítása jelenleg még, azt hiszem, engedélyezhető lesz. Ezeket mondhatom a t. interpelláló képviselő urnák. Kénytelen vagyok tehát megállapítani, hogy igenis, hivatalosan értesített bennünket Lengyelország a vészről és segítséget kért tőlünk. Ezt a segítséget mi a lehetőségig meg is adjuk Lengyelországnak, (Élénk helyeslés.) állatorvosokat küldünk ki, hogy a vészt a