Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-133
A Nemzetgyűlés 133. ülése 1920. Hozzávetőleg két millióra vesszük, akkor itt ,50—60 milliárdos nemzeti kárról van sző, miután a járvány lefolyása körülbelül azzal a hatással jár, hogy a marhaállomány 90°/o-a elpusztul. (Mozgás.) Elnök: Csendet kérek! Karafiáth Jenő: Van olyan fontos kérdés, mint az előbbi! Schandl Károly: Az ország tehát az előtt a veszedelem előtt áll, hogy nemcsak húst nem ehetik, hanem a nemzeti vagyon legnagyobb részét is el fogjuk veszíteni. A románok elhurcolták Tiszántúlnak és Duna-Tisza közének marhaállományát, ez a pusztulás azonban sokkal kisebb, egészen jelentéktelen dolog ahhoz képest, ami most fenyeget bennünket, ha, ide csak néhány eset révén is belopódzik ez a járvány. Hogy a t. Nemzetgyűlés teljes képet nyerjen a sötét helyzetről, nagyon röviden akarok csak ezzel a kérdéssel foglalkozni, rámutatok arra, hogy legutoljára Európában a XIX. század második felében általános volt a keleti marhavész, pusztított a keleti marhavész Franciaországban, Németországban, de különösen pusztított Bulgáriában, Törökországban, amely állandó fészke a keleti marhapestisnek. Nálunk is az 1840-es évektől egészen 1865-ig marhaállományunk legnagyobb részét elpusztította. Ha ez a járvány a rákövetkező 10 — 20 esztendőben lopódzott volna be az országba, nem jelentene oly nagy veszedelmet; de ép azért, mert 40—50 év mult el a legutolsó marhavész óta, a 80-as évek óta, amikor utoljára pusztított itt, ép azért oly nagy a veszedelem, mert egyrészt most már át nem vészelt terület vagyunk, másrészt pedig marhaállományunknak legnagyobb része most már nem magyar fajtából áll, hanem nyugati fajtából, amely sokkal érzékenyebb, fogékonyabb az ilyen járvány iránt. A nemesitett fajta szarvasmarha sokkal gyorsabban kapja meg ezt a vészt és sokkal előbb és biztosabban és nagyobb arányokban is pusztul. T- Nemzetgyűlés ! Legyen szabad egész röviden kitérnem arra, hogy ez a veszedelem most megmutatja, mennyire igazolva van a legutóbbi, a háború előtti állategészségUgyi politikának az a részlete, mely a veszélyekkel szemben megfelelő óvintézkedésekre szorított, hogy t. i. az állategészségUgyi tekintetben közigazgatás nélkül álló Balkán-államokkal szemben védjük marhaállományunkat. Hogy mely rétegét az országnak fenyegeti közvetlenül ez a veszedelem, azt könnyen meglátjuk, ha figyelemmel vagyunk arra, hogy az állatállomány kétharmada a kisebb gazdák kezében van. Közvetlenül tehát a kisebb gazdák vesztik el vagyonuk jórészét, de közvetve természetesen az egész nemzet megérzi ezt a rettenetes csapást. Hogy az a vész, mely a szomszéd országokban is fellépett, mennyire nagy évi november hó 29-én, hétfőn. 125 veszedelem, csak azzal igazolom, ha rámutatok, hogy a mi szomszédos államainkban nemcsak az állategészségUgyi közigazgatás, de általában a közigazgatás teljesen rendezetlen, vagyis közigazgatási anarchia van egyes államokban, úgyhogy itt az ideje és örömmel látom is, hogy a földmivelésUgyi ministerium is elérkezettnek látta az időpontot arra, hogy a lehető legszélesebb körű óvintézkedéseket léptesse életbe. Kétféle óvintézkedés lehetséges! Az egyik a legtökéletesebb határzár, a. másik pedig: azon a területen, ahol a járvány pusztít, tanulmányozása ennek a járványnak és megfelelő védőojtószerek behozatala az országba. A földmivelésUgyi ministerium hatáskörébe tartozott régebben is a határzár az állatcsempészet ellen, de méltóztassanak visszagondolni arra az időre, hogy amikor a békebeli állapotokban a legteljesebb rend volt a közigazgatásban, az erdélyi állatcsempészetet akkor sem bírtuk megakadályozni és a legtökéletesebb őrszolgálat sem birta megakasztani azt, hogy évente 15—20.000 szarvasmarhát be ne csempésszenek az országba. Méltóztassék arra gondolni, hogy most a Csonka-Magyarország békevonalát sokkal kevésbé lehet őrizni... Fangler Béla: Egyáltalán nem lehet! Schandl Károly:... mert körülöttünk oly államok vannak, amelyekben a közigazgatás rendetlen és a csempészet a forradalom alatt annyira kifejlődött, hogy szinte fegyveres csapatokkal kellett megküzdeniök a határőröknek. Mennyivel nagyobb tehát a veszedelem a mai időben, amikor a határőrszolgálatot nem birjuk ugy teljesíteni. Második része az intézkedéseknek az, hogy ha nálunk is fellép ez a veszedelem, mi történjék, ha egy-két eset előfordul az országban. T. Nemzetgyűlés ! Bármennyire tönkre vagyunk téve pénzUgyileg, itt áldozatokat kímélni nem szabad. Mindenesetre fel kell hivni a gazdaközönség figyelmét erre a járványra és tájékoztatni a legszélesebb körökben az óvóintózkedésekről és arról is, hogy ha egy-két helyen előfordulna megbetegedés, azt azonnal jelentsék be, hogy igy azután teljes kártérítés mellett ki lehessen azt az állatot irtani, mert különben a járvány ellen védekezni nem lehet. A másik természetesen a védőojtások rendszere. Elismerem, hogy tökéletes védőojtószerek nincsenek, a£ állatorvosi tudomány még ezirányban kutat, azonban olyan ojtószerekkel máris rendelkezik a tudományos világ, amelyek legalább néhány hétre vagy hónapra immunizálják az állatállományt. Ennek alapján tisztelettel a következő interpellációt vagyok bátor a földmivelésUgyi minister úrhoz intézni (olvassa) : »Tekintettel arra, hogy a közeli államok területén a keleti marhavész nagymértékben fellépett, mily intézkedéseket tesz a földmivelésUgyi minister ur, hogy ez a pusztító járvány a magyar területre be ne hurcoltassák ?
