Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-133
A Nenntet gyűlés 133. ülése 1920. önrendelkezési joga alapján alkotmányos utón elvileg rendezhesse, erre nézve a következőket vagyok bátor válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Először is arra vonatkozólag, hogy az alkotmány revideálandó részeinek a revízióját a kormány előkésziti-e, azt vagyok bátor felelni, hogy igen. Azonban ezt nem kezdhetjük itt a Nemzetgyűlésen. Ha méltóztatik időpontot kívánni, én ugyan pozitív időpontot nem tudok adni, de nagyjából az időpont tekintetében is tájékoztathat mindenkit az a körülmény, hogy január 1-én népszámlálás lesz. A népszámlálás egyik bázisa ennek a revíziónak. Tudniillik az egyik megalkotandó törvénynek, az országgyűlési választójog reformjának a népszámlálás okvetlenül szükséges előfeltétele, anélkül azt megcsinálni nem lehet. Ennek következtében ez már egyike az előkészületeknek. Ezen fog ez a munka felépülni, amely munkának alaposnak és komolynak kell lennie és amely nem lehet incidentális. Ezzel a kérdéssel a többi kérdések is, igy a főrendiház kérdése is és a többi itt felvetett kérdés is mind szerves összefüggésben áll. (Mozgás a jobboldalon.) Mindezek a kérdések azonban már megbeszélés tárgyát alkotják a kormány tagjai közt és a jogászi szaktekintélyek körében. Ezt a munkát megkezdettük és e Nemzetgyűlés tagjait is be fogjuk ebbe vonni ; most először a Nemzetgyűlésen kivül folyik e munka; csak azután hozzuk a Nemzetgyűlés elé. Ezeket a kérdéseket nem lehet ugy megoldani, hogy azok körül pártokra oszoljon az ország, ezeket a kérdéseket ugy kell megoldani, hogy azok az egész ország megnyugvásával találkozzanak. Ezt pedig csak ugy lehet elérni, ha az egész ország ezen kérdések teljes súlyát, tartalmát és minden oldalát teljesen pozitív megvilágításban látja és teljes komolysággal képes azokat mérlegelni. E célból azok előkészítése folyamatban van. Ami azt a politikai indokot illeti, melyet a képviselő ur hangsúlyozott, mondhatom, hogy a kormány felfogása szerint — és ezt minden külső tényezővel szemben is hangsúlyozzuk és fenntartjuk ; ezt különben a külföld is akceptálta akkor, amikor a békeszerződésbe, melyben mindenről, még a lélekzetvételünkről is gondoskodás történt, ezek a kérdések nem vonattak be — ezek a kérdések Magyarország belUgyei (Elénk helyeslés.) és azokba semmiféle külső beavatkozást nem vagyunk hajlandók eltűrni. (Elénk helyeslés.) Ezeket a kérdéseket magunk fogjuk elintézni és nem hiszem, hogy azok különösképen befolyásolnák a külUgyi helyzetet, mert a külföldnek is az az álláspontja, hogy azok az ország belUgyei, melyeket tehát az ország maga intézzen el saját akarata szerint. Ennek következtében én nem is látom szükségesnek, hogy külpolitikai indokokból jobban siettessük ezeket a kérdéseket, mint az azoknak komoly megfontolása alapján szükséges. (Zaj a jobboldalon.) Alkalmam lesz e teévi november hó 29-én, hétfőn. 123 kintetben a t. Háznak nemsokára konkrétebb választ is adni, ma azonban, tekintettel arra, hogy — amint azt előrebocsátottam — csak ma értesültem erről az interpellációról és tekintettel arra, hogy a kormánynak — bár megvan a maga álláspontja — az a felfogása, hogy ezek a kérdések jelenleg nem aktuálisak ; (Elénk helyeslés.) hogy azoknak tárgyalása ma, abban a formában, az előkészítésnek még csak első stádiumában, a kellő komolyság hiányában szűkölködnék. (Elélik helyeslés és taps a baloldalon.) Szmrecsányi György: Hajularái fogva ráncigálják ide ezeket a kérdéseket ! Gr. Teleki Pál ministerelnök: Azok ebben a stádiumban még nem valók a Nemzetgyűlés elé. Ennek következtében nincs módomban, hogy erről egyéb nyilatkozatot tegyek. Ennek el fog jönni a maga ideje. Méltóztassanak teljesen megnyugodni a tekintetben, hogy az előkészületek folyamatban vannak és hogy a Nemzetgyűlés ezekkel a kérdésekkel foglalkozni fog, mert foglalkoznia is kell az alkotmányrevizió kérdéseivel, de előbb ugy elő fogjuk azokat készíteni, hogy / azok komoly tárgyalás alapját képezhessék. Én ma — mint mondtam — nem akarok végleges választ adni, csak igy előzetesen akartam mindezeket a Nemzetgyűlés tudomására hozni. Majd talán lesz még alkalmam e kérdésben nyilatkozni. (Helyeslés a báloldalon.) Elnök: Az igazságügyminister ur kíván szólni '. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, módomban van, bár egész röviden, az interpelláló képviselő ur kérdéseinek azon részeire, melyek engem érintenek, a végleges választ is megadni. (Halljuk ! Halljuk!) Azért a végleges választ, mert az a véleményem, hogy azáltal, ha elvi általánosságban teszek nyilatkozatot, foglalok állást, a választ megadom és nem kell a konkrét cikkekkel foglalkoznom. Ami t. i. a konkrét cikkeket illeti, be kell vallanom, hogy magam azokat eddig nem olvastam. Ennek azonban megvan a magyarázata. Azok többnyire szaklapokban jelentek meg és, sajnos, az összes lapokat nincs módunkban figyelemmel kisérni. De hiszen megvan az ellenőrzés törvényes szerve és ha az a törvényes szerv ezekben a cikkekben olyasvalamit lát vagy látott, ami törvényeinkbe ütközik, kétségtelen, hogy a megfelelő eljárást már megindította. Nem tudom, megtörtént-e ez, de ha az a szerv az illető cikket látta, ugy kétségtelenül megindult az eljárás. Előfordulhat azonban, épen ilyen tárgyú cikkek tekintetében az, hogy különféle felfogások érvényesülnek. Azt hiszem, a t. interpelláló képviselőtársam is igazat ad nekem abban, hogy ezekben a kérdésekben sokszor a nüanszokon fordul meg az, hogy valami már büntetőjogilag értékelhető-e ; hogy valami olyan-e, amit az Ugyészség már diffikultálhat és ellene az eljárást megindíthatja, vagy pedig nem, 16*
