Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-133
120 A Nemzetgyűlés 133. ülése 1920. Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés Î Köröskörül ellenséges államok vesznek körül bennünket és ezek külpolitikai alapkérdésként tárgyalják azt, hogy ki fog-e indulni innen ismét a régi monarchia gondolata , . . Kerekes Mihály : Dehogy fog ! (Mozgás a baloldalon.) Rassay Károly : . . . vagy pedig rá fogunk térni arra, ami a nemzet kívánsága, a szabad királyválasztásra. (Helyeslés jobb jelöl.) Amig ez a döntés meg nem történik . . . Berki Gyula : Addig ki vagyunk téve annak, hogy megszállnak. Elnök: (csenget) : Kérem, képviselő ur, ne méltóztassék közbeszólásokkal zavarni a szónokot. Rassay Károly:... addig nem fogják felvenni velünk a külpolitikai érintkezést olyan mértékben, amely a mi gazdasági igényeinket kielégíthetné. És ha t. túloldalról szociális reformokat követelnek ... ErilSt Sándor: Ép az ellenkezője igaz! (Zaj.) Meskó Zoltán : Szóba sem állanak velünk ! Ernst Sándor : Hátha az ellenkezője igaz ? ! Épen olyan joggal mondhatjuk! MeskÓ Zoltán : Gutaütésre nem játszunk ) Rassay Károly : Ha a másik oldalról szociális reformokat követelnek ... (Nagy zaj.) Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Te nem követeled ? Mi az a másik oldal ? Rassay Károly : Odaszólok a tisztelt ellenzéknek. Nem tehetek róla, ha a minister ur nem volt itt az előbb. Ha szociális reformokat követelnek, ha az újságok hasábjain nagy intervjukban az éhséget és nyomor b akarják újra politikai ugródeszkának felhasználni, akkor kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy igenis addig, amig mi gazdasági összeköttetéseinket fel nem vehetjük, addig itt, ebben az országban gazdasági fejlődés és kibontakozás nern lehetséges. Kerekes Mihály: Lelki megértés kell minden téren. (Zaj.) Rassay Károly : Tehát ebből a szempontból is kívánom, t. Nemzetgyűlés, hogy ezzel a kérdéssel végre nyíltan foglalkozzunk. Gr. Andrássy Gyula : Konszolidáció. Lengyelország példája bizonyítja, hogy a királykéxdés hogy konszolidál. (Folytonos nagy zaj.) Balla Aladár : Akkor boldogok leszünk, ha visszajön IV. Károly ! Friedrich István : Nem minden választás szerencsés ! Kerekes Mihály: Lesz megint egy csomó gróf és püspök ! (Zaj a középen.) Ugron Gábor: Melyik választójoggal akarják : nőkkel vagy nők nélkül. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Berki Gyula: A magyar nemzetnek más a véleménye ! évi november hó 29-én, hétfőn. Balla Aladár: Mit kaszinózunk itt % ! A kerületeket kell megkérdezni. (Nagy zaj balfelöl.) Ernst Sándor : Micsoda beszéd ez ! Minket ugyanolyan j ogon választottak meg, mint magát ! (Nagy zaj.) Károlyihoz menjen Prágába ! (Nagy zaj. Felkiáltások : Ménjeit Prólgába !) Elnök (csenget): Ha a képviselő urak folyton zajonganak, kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. (Nagy zaj.) Friedrich István (Rassay Károly felé) : Budán mondja el ezt a beszédét ! (Nagy zaj.) Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem ! (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Rassay Károly képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Én igyekeztem teljesen objektive tárgyalni ezt a kérdést. Tényleg indulatra nincs semmi ok. Bármiképen fog a Nemzetgyűlés dönteni ebben a kérdésben, annak a döntésnek mindenki az ország érdekében és a törvény iránti tiszteletből köteles lesz magát alávetni. Nem is terjeszkedem ki személyes jellegű közbeszólásokra, de minthogy Friedrich István t. képviselőtársam jónak látta idevetni azt, hogy Budán mondjam ezt el, erre csak azt jegyzem meg, hogy én teljesen megértem a képviselő urnák Buda iránti nagy rokonszenvét. 0 mindig oda törekedett különböző utakon. En azonban annál inkább mondhatom el nyugodtan ebben a kérdésben álláspontom erről a helyről, mert programmomban is nyíltan ugyanezt mondottam el. Sőt abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy ugyancsak Badán hallhattam igen t. képviselőtársamat igen sokszor szónokolni, amikor ugyancsak ezt az álláspontot hirdette, sőt annyira ment... Friedrich István: Még nincs álláspont. Én nem fejtettem ki álláspontot! Rassay Károly: . . . sőt odáig ment kijelentéseiben, hogy nemcsak joga van a nemzetnek királyt választani, de azt is elmondotta, hogy neki jelöltje is van és nagy népgyűlésen jelentette ki az illető jelölt nevét. Friedrich István : Csak kormányzó-jelölt volt. Ez hamis beállítás! Rassay Károly: Királyról volt szó ! Nagyon sajnálom, hogy most arról az álláspontról áthajózott a legitimitás álláspontjára. Én ellenben ott maradtam, ahol 1920 januárjában voltam és amely álláspontomat nemcsak szóval, hanem abban a szerény állásomban, amelyet betöltöttem, írásban is, törvényes aktusban is lefektettem. (Helyeslés jobb felöl.) Hogy befejezzem szavaimat, ismétlem azt, hogy külpolitikai szempontból tartom rendkívül súlyosnak a helyzetet, ha mi ebben a kérdésben nem fogunk tiszta helyzetet teremteni. Meg kell szüntetnünk a mostani állapotot kifelé, mert az egész Nemzetgyűlés és az egész nemzet az ellenkező tény dacára ugy van beállítva,
