Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-115
A Nemzetgyűlés 115. ülése 1.920. urat, menjen el az én kerületembe, menjen el a másik kerületbe és ott nyugtassa meg a népet. (Mozgás a baloldalon.) Taszler Béla : Vigéc lesz ugy-e, a minister ? Zeőke Antal : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Még egyszer csak azt mondom, hogy a minister ur legyen szives megfontolás tárgyává tenni, hogy nem lehetne-e azokat, akik el tudnák magukat látni, kivenni az ellátatlanok közül. (Felkiáltások a baloldalon : Azt akarja !) A minister ur válaszát tudomásul veszem. Elnök: Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés Vass József közélelmezési minister urnák Zeőke Antal képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Forgács Miklós képviselő ur interpellációja következik. Forgács Miklós ; T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk a jobboldalon.) Interpellációt kivánok előterjeszteni az összkormányhoz a falu általános sérelmeinek tárgyában (Mozgás a baloldalon.) Interpellációmnak egyik főpontja természetesen előttem szóló t. képviselőtársam interpellációjának tárgya is volt, de mivel én ez alól most, ha csak némileg is, felmentve érzem magamat, nem fogok ugyanazokkal a részletekkel foglalkozni, hogy untasam itt a t, Házat. (Mozgás a baloldalon.) De méltóztassék megengedni, hogy mielőtt erre rátérnék, bizonyos vonatkozásban én ennek nemcsak gazdasági, de politikai irányát és hatásait is megemlítsem. Mi utána vagyunk a háborúnak, utána vagyunk a forradalomnak, utána vagyunk, hála Istennek, a kommunizmusnak. (Mozgás a baloldalon.) Azt hitetjük el magunkkal, hogy a konszolidáció felé megyünk. Sok mindenféle formában igyekeztek már megmagyarázni, hogy miért vesztettük el a háborút. Annak nem egy inditóoka volt, hanem több. (Mozgás a baloldalon.) Meskó Zoltán : Korpát küldtek a hadseregnek ! Forgács Miklós: Többek között arra kivánok rámutatni, hogy az élelmezés hiányos volta nagyban hozzájárult a háború elvesztéséhez. (Ugy van! JJgy van! a jobboldalon.) Meskó Zoltán l Szakértő volt a minister. (Mozgás a baloldalon.) t Forgács Miklós : En a háború elején egy magasabbrangu tiszttel fogadtam, hogy a háborút el fogjuk vesziteni, akárhogy fogják kiverni az ellenséget mindenünnen. (Mozgás a baloldalon.) Megkérdezte, hogy miért. Megfeleltem erre azzal, hogy azért, mert a vonatokból a fél komiszkenyereket és a marhacímereket kidobták, tehát mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy elvesztettük a háborút. (Mozgás a baloldalon.) Mi történt idehaza ? Elrendelték a szigorú rekvirálást, rekvirálták itthon azt a terményt, amit az asszonyok, férfiak nélkül keservesen termeltek. Mi a fronton voltunk, de ezt megírták és évi október hó 15-én, péntéhen. 83 bár a cenzúra szigorúan működött, akik időközben hazajöttek,'mégis csak megtudták, hogy otthon is szűkös az élelmezés, de itthon azt mondták, hogy a künnlévőkért áldozni kell. Ekkor azután észrevették, hogy sem a fronton, sem itthon nem volt kenyér. Valahol mindig elkallódott. Hogy merre, azzal nem akarok foglalkozni. (Mozgás a jobboldalon.) Mondom, a legnagyobb elkeseredést szülte a katonák között, hogy családjuk küzd, termel, fárad, az is koplal és ő is koplal odakünn. Meskó Zoltán : Bécsnek adták a lisztet, a hadseregnek a korpát. (Mozgás.) Forgács Miklós : Nem mondom, hogy kik voltak azok. Ha jött egy magasabb katonai méltóság, akkor a bakának papirosra irták előtte való nap, hogy ezt tanuld meg, mert ezt kapod te napi élelmezésnek. Alig birta megtanulni, mi mindent kellett neki megenni a papiroson, enni pedig nem evett abból semmit. Ha kérdezték a hadsereg harci készségét, szellemét, sohasem azt mondták be, ami a fronton volt, hanem azt, ami hátul volt. Ha csapatszemlét tartottak, akkor nem a legrongyosabb ruhájuakat vitték, hogy lássák, ime, milyen rongyos a hadsereg, hanem a legjobb ruhásokat. így azután természetes, hogy a legfőbb hadvezetőség nem kapta meg a kellő információt arról, hogy tulajdonképen hol tartunk a fronton. (Mozgás a baloldalon.) Meskó Zoltán : Nem éreztek együtt a nemzettel, osztrákok voltak. Forgács Miklós : Lehet, hogy mélyen t. képviselőtársaim azt fogják gondolni, hogy ez nincs semmiféle vonatkozásban a kérdéssel, (Felkiáltások jobbról : De igen !) de én nem gondolom ezt. Mikor járőrbe kiküldtek egy bakacsoportot, hogy figyelje meg, hol van az ellenség, mit csinált? Meggyőződtem róla, hogy valótlant jelentett, mert azt mondta, hogyha nekem szabad azt hazudnom, hogy tegnap borjupörköltet ettem, miért ne legyen szabad azt hazudnom, hogy ezt meg ezt láttam. Ez igy van. Erre azt mondták ott, hogy a zsidók vagy kik megcsinálták a forradalmat. Nem mondom, hogy kik. De bizonyosan azok az emberek, akik kihasználták a nagy tömegeknek ugy itthon, mint odakint is az elégedetlenségét. Ez az elégedetlenség csinálta meg a forradalmat. Mi ma politikai és gazdasági harcot vívunk, nemcsak kifelé, hanem befelé is. A választások idején minden képviselőtársam, aki a vidéket képviseli, azt mondta, hogy többet ebben az országban nem lesz rekvirálás. Kerekes Mihály : Friedrichék 8 forintos búzát és 8 forintos csizmát Ígértek! (Zaj.) Forgács Miklós: En meghajlom a közélelmezési minister ur előtt, hogy nehéz ez a kérdés. Bizony nehéz az állás, amelyet ő betölt, de mikor nem mint közélelmezési minister, hanem mint előadó azt mondta, hogy meghajtja 11*
