Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-115
A Nemzetgyűlés 115. ülése 1920. évi október hó 15-én, pénteken. Ti is érdekelve vannak : akkor nem hiszem, hogy az ilyen magas szám legyen. Ezt igen gyorsan meg lehet csinálni, és ha ez megtörtént, akkor azt hiszem, pár hét alatt, két, két és fél hét múlva lehet egy olyan rendeletet kiadni, amely ezen az állapoton segíteni fog. Mert én semmi esetre sem vagyok hajlandó arra, hogy ujabb és szigorú rekviráláshoz hozzájárulhatnék, pláne nem akkor, amikor ilyen árat fizetünk a gabonáért. Még egypár dologra ki kell térnem. Elsősorban arra, hogy tervbe van véve az, hogy tekintettel a búza és rozs kevés mennyiségére, tengerit adjanak az ellátatlanoknak. Akkor, amikor ilyen kevés gabona van, amikor ujabb rekvirálást kell elrendelni, azt sem tartom igazságosnak, hogy akkor, amikor a gazdagoknak joguk és alkalmuk van arra, hogy a hatóság utján kényelmesen, gond nélkül ellássák magukat gabonával ; a szegény embert, amikor átveszi a lisztet, a kényszerűség, a szegénység fogja rávinni arra, hogy a gazdag embernek valami kedvességért, akár szép szóért, akár érdekből, átadja a finomabb lisztjét és ő maga a rossz lisztet kell hogy átvegye és fogyassza. Megint csak a szegény ember fog ebben is rosszul járni. ( Egy hang a baloldalon : A legtür elmésebb ! ) Ezzel kapcsolatban, akkor, amikor annak a szegény embernek kukoricalisztet fognak adni, azt látjuk, hogy a nullás lisztet a lehető legtehetősebb emberek sem fogyasztják. Milliomosokkal beszéltem, akik azt mondják, hogy nem adnak 40—45 koronát a nullás liszt kilójáért. így aztán az a helyzet áll elő, hogy a nullás lisztből igen nagy feleslegek fognak a hatóság nyakán maradni. Mondjuk, hogy nem romlik meg az, és direkt kára nem lesz belőle az államnak, de összegyűl 1000—2000 vagon nullás liszt, melyet ha nem tudunk itt elhelyezni, ki kell vinnünk a külföldre és a külföldet kell vele ellátnunk akkor, amikor magunk is ellátatlanok vagyunk. Minthogy ezt igazságtalannak tartom, azt a kérdést intézem a közélelmezésügyi minister úrhoz külön, hogy nem volna-e célszerű e liszt kivitele esetén azt itt előbb helyben feldolgozni és mint ipari, gyári terméket kivinni, ami által az ország munkanélküliségét is enyhithetnők egy kissé. (Zaj és felkiáltások a baloldalon: Nincs felesleg!) Mondjuk, hogy ezen kényszerhelyzetből kifolyólag lenne felesleg. (Zaj és elleninondások a baloldalon. Egy hang a baloldalon : De ha nincs I) Ne higyje azt, mélyen tisztelt képviselő ur, hogy én azt mondom, hogy ez meg fog történni, de feltételezem, hogy mégis megtörténhetik, (Zaj és ellenmondások a baloldalon.) és akkor az ellátatlanok megkapnák a hatóságtól az őket megillető lisztmennyiséget. Drozdy Győző: Egész biztos, hogy van felesleg ! Zeőke Antal : Ha az ellátatlanok ezt tényleg megkapnák és azok, akik a hatósági lisztre nincsenek rászorulva, ezt be tudnák szerezni, illetve beszereznék, még akkor is azt ajánlom, hogy ezt ne tegyék meg és mentsék meg a munkanélküliekre és a szomorú ipari, főleg gyáripari helyzetre való tekintettel ezen szegény ország részére azt, amit lehet. Száz szónak is egy a vége. (Felkiáltások a baloldalon : Az igaz !) Eészemről az a vége, hogy én nem tudok beletörődni abba, hogy egy ujabb súlyos és erős rekvirálásnak vessük alá a termelőket. Dinien Vidor: Ergo a kormánynak bizalmatlanságot kell szavazni ! Zeőke Antal : Ezt a magam részéről nem engedhetem meg, s annak idején, ha ez mégis megtörténnék, és pedig ugy történnék meg, hogy nem is kiséreljük meg, hogy ezen igen gyorsan, pár hét alatt segítsünk, a magam^ részéről le fogom vonni a következményeket. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelöl.) Meskó Zoltán : A Friedrich párt majd szerez gabonát! (Zaj.) Zeöke Antal : Kérdem tehát a közélelmezésügyi minister úrtól (olvassa) : »Mi alapja van annak az egész ország területén szájról-szájra járó hirnek, hogy a minister ur ujabb mennyiségű búza- és rozskontingenst vetett ki a községekre és hogy ezt katonai rekvirálással fogja behajtani ? Hajlandó-e a minister ur ezen ügyben az ország gazdatársadalmát megnyugtatni?« (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök ." Az interpelláció kiadatik a közélelmezésügyi minister urnák. A közélelmezésügyi minister ur kivan szólni. Vass József közélelmezésügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hegy a közéleímezés alapkéidéseit érintő eme interpellációra itt rögtön válaszoljak. Egyben bocsánatot kérek a t. Nemzetgyűléstől, hogy a közélelmezés egyes kérdéseire vonatkozó és itt már elhangzott interpellációkra mindeddig még nem tudtam felek i. Most sincs ez módomban, mert nem tudtam azt előre bejelenteni. A mai nap a felelés napja. Ereky Károly : Rögtön lehet S Vass József közélelmezésügyi minister: Azért nem tudtam felelni a már elhangzott interpellációkra, mert épen közélelmezési kérdésekben jóformán az egész országot azonnal be kellett utaznom, hogy biztosítsam a legfontosabb élelmi cikkeket. Az igen t. interpelláló képviselő ur a kenyérkérdést, a kenyér biztosítását tette itt bírálat tárgyává. Mindenekelőtt meg kell állapitanom, hogy az egész közélelmezési, kenyér politikának olyan alapjait is bírálta meg a képviselő ur, mely alapokat természetesen nem én fektettem le, hanem amelyeknek lefektetésére a t. Nemzetgyűlés utadtást adott ennek a kormánynak. Ezeken az alapokon kellett azután tovább mennünk és menteni annyit, amennyit még meg lehetett menteni, (Zaj) egy politikailag rendkívül nehéz és gazdaságilag súlyos helyzetben.
