Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-114

A Nemzetgyűlés 114. ülése 19.20. térrel és az újkor elején élő görlici csizmadia filo­zófussal : Böhme Jakabbal, az újkori misztikusok egyik legnagyobb]ával, tehát van valami érzékem a miszticizmus iránt. De ez az érzékem teljes mér­tékben csődöt mond akkor, amikor a cenzúra kezelésében rejlő miszticizmusnak mélyébe aka­rok és szeretnék belehatolni. (Igaz! Ugy van\ jobbfelől.) Orbók Attila ; Misztikus butaság ! Barla-Szabó József : Csak a győri beszédet közölték le. Kováts J. István : Valóban képtelenség, ha komolyan veszem a cenzúrát, — és fájdalom, komolyan kell vennem — hogy abban valami rendszert, valami tervszerűséget, valami egysé­ges irányítást lássak. Azt az egyet tudom, mint pozitív valóságot, hogy a cenzúra a magyar állam­nak tengernyi pénzébe kerül, (Ugy van ! Ugy van !) tudom a másik pozitívumot is, hogy édes-kevés haszon van belőle, s még azt a harmadikat is, hogy ez a cenzúra tengernyi kárt okoz. Barla-Szabó József: De hasznot is hajt néme­lyeknek ! Kováts J. István : Mert, t. Nemzetgyűlés, abban, hogy az egyik napilapban kihúzza a cen­zúra azt, amit a másikban megenged, a legnagyobb jóakarat mellett is lehetetlenség logikát találni. Az is képtelenség, hogy ugyanannak a lapnak esii kiadásában a cenzúra kihúzza azt, amit a lap reggeli kiadásában szabad közölni, vagy hogy a címből nem huzza ki az anyagot, csak a tartalom­ból. (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Valósággal azt kell az embernek képzelnie, hogy itt talán a jobb- vagy a ballábbal való felkelés lehet az a leg­végső inditó ok . . . Meskó Zoltán : Vagy más valami 1 Kováts J. István : ... vagy egyéb más, ahogy a cenzúrát manapság kezelik. Ha a miszticizmusban akarok valami rokonsá­got keresni, talán nem annyira Eckhard mesterhez, m>nt ahhoz a filozófus csizmadiához kell elmennem, anélkül, hogy ezt a derék filozófust meg akarnám az ő emlékezetében sérteni. A papokkal ugy is elég baja volt életében, legalább halálában hagyják békében. (Derültség jobbfelől.) A pénzügyminister ur <— nagyon sajnálom, hogy nincs itt — jó finánc létére mindenütt, ahol néhány koronányi megtakarítást kémlel, szeret, vagy legalább is ígéri, hogy le fog csapni. Én na­gyon melegen ajánlanám a pénzügyminister ur figyelmébe, hogy tartson ezen a téren igazi finánc­razziát, csapjon le, mert ebből az államnak is nagy megtakarítása és feltétlenül haszna lesz. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azért kidobni a pénzt, hogy ilyen képtelenségek lássanak napvilágot, hogy olyan rossz viccek is jelenjenek meg, mint pl. a bihari főispán beiktatásáról szóló tudósítás­sal kapcsolatban, ahol a cenzor megengedte ma­gának azt a rossz tréfát, hogy véges-végig az egész cikken keresztül a ministertanács által választott és a kormányzó által "kinevezett főispán nevét kihúzta : bocsánatot kérek, államköltségen ilyen évi október hó 14-én, csütörtökön. 61 gyerekjátékot csinálni nem lehet. (Élénk- helyeslés jobbfelől.) Nagyon meggondolandó az is, vájjon az az összeg, amit a cenzúrára költünk, hasznos befek­tetés-e ? Látom azt, hogy amit itt hűségesen ki­cenzuráznak, azt a külföldi lapokban egymásután elolvashatom, azzal a különbséggel, hogy a kül­földi lapokban azután ezek a valóságnak megfe­lelő hirek meg vannak toldva kellő tóditással. (Ugy van! jobbfelöl.) így azután az, aki olvassa és tudja, hogy van abban valami igazság, azt a tóditást is kénytelen igazságnak venni. Meg kell azután azt is gondolni, hogy azok az X betűk, amelyek ujabban a régi fehér mezők helyébe lépnek, veszedelmes betűk, nevezetesen az az X tótágast is jelent. Régi kis elemisca diák­koromból, amikor az irkák fedőlapjain különböző betűk voltak emberi formában megörökítve, em­lékszem reá, hogy az X betűt a Rontó Pál jelké­pezte és a vers ugy szólt alatta, hogy : »Rontó Pál tótágast áll S magából X betűt csinál. (Derültség.) Méltóztassanak meggondolni azt, hogy az X betűk a lapokban egyszersmind a magyar nem­zet gazdasági állapotának tót ágasállását is jelen­tik. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Tótágast­állását jelentik sokszor a rendnek, tótágastállását jelentik a bizalomnak, amely nélkül pedig állami élet, szerves, erős belső konszolidáció nincsen. Meg kell fontolnunk, hogy az ilyen X-es állapot a bizonytalanságot növeli. Az ilyen X-es világban csak a valutaspekulánsok érzik jól magukat. Az ilyen bizonytalan világban a szolid, becsüle­tes nagytőke elmenekül az ilyen területről, mert az biztos, nyugodt talajt akar és helyét a lelki­ismeretlen, az óriási haszonra kufárkodó másik tőke foglalja el. (ügy van! Ugy van! jobbfelől.) Vigyázzunk, — és ez a cenzúrának a legna­gyobb átka — mert a cenzúra által teremtett biztos világban, ahol a panamák leleplezésére nem kerülhet a sor, (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) biztonságban érezvén magukat a panamázni sze­retők, a panamázni akarók, (Ugy van! Ugy van! jobbfelől), ezek nyugodt lélekkel csinálnak mindent, amit akarnak. (Ugy van! Ugy van! Taps a jobb­és a baloldalon.) Drozdy Győző: Nem engedik napfényre a bűnt, a gyalázatot. Friedrich István : Még a minísterelnököt is kieenzurázzák í Kovács J. István : A cenzúra ilyen módon a leghatalmasabb árdrágító tényezővé és a panamák melegágyának egyik leghatalmasabb eszközévé vált. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Tehát erkölcsi szempontból is feltétlenül szükséges, hogy a cenzúrát erélyes megszorítás alá vegyük. Én nem osztozom Beniczky t. képviselőtár­samnak a napilapokban megjelent abban a véle­ménynyilvánításában, amely szerint ő el akarna mindenféle cenzúrát vetni. Fájdalom, abban igaza

Next

/
Thumbnails
Contents