Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

A Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. Hé jj Imre jegyző (olvassa a 43. §-t, amely változatlanul elfogadtatik. Olvassa a 44. §4) : Pro­hászka Ottokár ! (Az elnöki széket Rakovszky István joglalja el.) Prohászka Ottokár : T. Nemzetgyűlés ! A 44. | utolsó bekezdéséhez indítványozom, hogy tétes­sék hozzá (olvassa) : »A kegyúri terhektől való mentesítésről gondoskodni kell, különösen ott, ahol a megváltott földbirtok számos kisbirtokos kezébe kerül.« Ezt azért ajánlom, mert a parcellázás által sok helyen valóságos abszurdumba kerülünk a kegyúri terhekkel. Itt van pl. Pesthidegkut, ahol 160 holdat parcelláztak 340 parcellára. Követ­kezésképen az iskolának, templomnak, plébániá­nak ott 340 patrónusa van. (Derültség.) Hogyha a gyerek elvész a sok bába közt, biztos, hogy a patronátusi jog és teher — tehát ez intézmények­nek a terhe — elvész a sok patrónus között. (Ugy van !) Ezeket az intézményeket csak ugy lehet biztositani, ha a parcellázás alkalmával ezeket a kegyúri terheket az egyesek megváltják. így mind­járt hivatkozhatom Désre, ahol a püspökség par­cellázott ezer holdat s ahol minden holdra kive­tettünk 200 koronát, ami által az a parcella sza­bad lett minden kegyúri tehertől. A nép java is azt kivánja, hogy az uj vevő teljesen szabad bir­tokot birjon. Ajánlom módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Héjj Imre Jegyző: Rubinek István! Rubinek István : T. Nemzetgyűlés ! A 44. §. utolsó bekezdéséhez a gazdatisztek érdekében egy toldást indítványozok, A gazdatisztek nagy­része ugvanis a nagybirtokokon bizonyos nyug­díjban részesül, amelynek alapja rendesen a bir­tok maga. Azon esetekben, ha a birtokot feloszt­ják, a nyugdíjalap kicsúszik a gazdatisztek lába alól, akik sok esetben annak lesznek kitéve, hogy nyugdíjukat elvesztik. Épen abból a célból, hogy azok a gazdatisztek, akik munkájukkal kiérdemel­ték a nyugdíjat, nyugdíjuktól el ne essenek, indít­ványozom, hogy az utolsó bekezdés után a követ­kező toldás szurassék be (olvassa) : »Amennyiben a megváltás tárgyát képező ingatlant az azon szolgálatot teljesítő gazdatisz­tek javára nyugdíjalap terheli, a váltság összegé­bői a nyugdíjalapnak megfelelő összeg készpénz­ben vagy értékpapírokban letétbe helyezendő és letétben tartandó mindaddig, amig a nyugdíjalap terhére nyugdíjjogosult van«. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki a 44. §-hoz szólni % (Nem !) Ha senki szólni nem kivan . . . Könyves Lajos (szólásra jelentkezik). Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíves­kedjenek a jegyző uraknál feliratkozni. Könyves Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Az én választókerületemben van egy község, amelyben kegyúri iskola van. Ez a kegyúr a földjét hosszú időn keresztül haszonbérbe adta egy zsidónak. évi november hó 12-én, pénteken. 519 Mármost sem a kegyúr nem bírta az egészet meg­munkálni, sem a zsidó, úgyhogy a földnek nagy­része parlagon hevert, jóllehet kérve, könyörögve esdekelnek a község lakosai, hogy adják ki nekik a földet haszonbérbe. Evvel szemben sem a község­nek haszonbérbe nem -adták, sem ők maguk be­vetni nem bírták, úgyhogy kárát látta ennek az eljárásnak a község, maga az a birtok, a bérlő, de a legnagyobb kárát látta maga az ország abból kifolyólag, hogy ott nem termett egy mag gabona sem. Kérdem mármost, mi lesz az ilyen birtokkal, ha kegyúri birtokról van szó ; hogyan gondolja a minister ur megmenthetni azt a templomot vagy iskolát, amelyet az a birtokot terhelő kegyúri teher van hivatva segélyezni? (Egy Jiang a középen: Prohászka már megmondta!) Elnök: Kíván még valaki szólni a 44. §-hoz? (Nem !) Ha senki sem kíván szólani, a vitát be­rekesztem. A földmivelésügyi minister ur kíván szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : T. Nemzetgyűlés ! Amint Prohászka Ottokár t. képviselőtársunk előadta, azok a kegy­úri terhek jogilag tényleg terhelik azt a birtokot, annak tehertételeit, igy tehát kívánatos, hogy a birtok parcellázásánál ez a kérdés is rendeztessék. Természetesen nem kivánja senki sem, hogy a parcellázandó birtokok ára ennek következtében túlságosan megdrágittassék, magam is helyesebb­nek tartom azonban, hogy ha azt a kegyúri terhet bizonyos megváltási összegben meg lehet váltani, az uj birtokosok teljesen szabad rendelkezésre kapják meg a birtokot, mert ha a kegyúri teher továbbra is sok apró birtokosra súlyosodnék, végrehajthatatlan intézménnyé alakulna át. Amennyiben tehát olyan teherről van szó, amely jogilag terheli azt a birtokot, én hozzájárulok, hogy az megváltás alakjában rendeztessék. (He­lyeslés.) Ami azt a részt illeti, amire Könyves t. kép­viselőtársam hivatkozott, hogy ha az olyan birtok, amely el van hanyagolva, amelynek kegyúri ter­heit most pl. a birtokos viseli. . . Könyves Lajos: Igen 1 Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : ... akkor a megváltásnál az a kegyúri teher, amilyen mértékben terheli most a birtokot, meg­váltás alá esik. Akkor ez a birtok is szabadkézbe megy át. Rubinek István t. képviselőtársam indít­ványát, amely a gazdatiszteket akarja biztosítani. ugy értelmezem, hogy evvel nem a földben ré­szesülendőket kivánja terhelni, hanem azt a birto­kost, akivel a szerződést kötötték ; az köteles annak megfelelni. Miután a javaslat ezt célozza, ahhoz hozzájárulok. Hozzájárulok tehát mindkét módosításhoz. (Helyeslés. ) Elnök : A tanácskozást berekesztettnek nyil­vánítom. Következik a szavazás. Azt hiszem, hozzá méltóztatnak járulni a kérdés akként való fel­tevéséhez, hogy a 44. §-t szembeállítom a két be­terjesztett indítvánnyal, Prohászka Ottokár és

Next

/
Thumbnails
Contents