Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

520 A Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. Rubinek István képviselő urak indítványához. Amennyiben a szakaszt eredeti szövegében változatlanul méltóztatnak elfogadni, ezek az indítványok elesnek, ha ellenben nem méltóztatnak a szakaszt eredeti szövegében változatlanul elfogadni, akkor külön fel fogom tenni a kérdést mindkét indítványra, mert egyik inditvány sem áll ellentétben a másikkal. (Helyeslés.) Felteszem tehát a kérdést, méltóztatik-e a 44. §-t változatlanul elfogadni, szemben Prohászka Ottokár és Rubinek István képviselő u^ak indítványával, igen vagy nem? (Nemi) Határozatképen kimondom, hogy a Nemzetgyűlés nem fogadta el változatlanul a 44. §-t. - Kérdem már most, méltóztatik-e elfogadni Prohászka Ottokár t. képviselő ur módosítását, igen vagy nem? (Igen!) Kérdem továbbá, méltóztatik-e elfogadni Rubinek István képviselő ur módosítását ? (Igen!) Tehát határozatképen kimondom, hogy a 44. § Prohászka Ottokár és Rubinek István képviselő urak módositványával fogadtatott el. Következik a 45. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 45. §.t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Kontra Aladár jegyző (olvassa a 46—50. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 51. §-t), — Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! A kishaszonbérlőkről, mint olyan kategóriáról, amelynek szintén joga, illetőleg igényjogosultsága van földhöz, már volt szó a bizottságban is. Annak idején a 2. § tárgyalásánál a bizottság már körülbelül arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezeket a kishaszonbérlőket is minden különösebb feltétel nélkül épen olyan kedvezményekben részesiti, mint a 2. § harmadik pontjában felsorolt igénylőket. Akkor azonban elhalasztatott ennek a tárgyalása, illetve átutaltatott az 51. §-hoz, azzal, hogy ha nem is lehet egészben elfogadni az én indítványomat, hogy a kishaszonberlok is egy kategóriát képezzenek a 2. § harmadik pontja szerint, legalább is olyképen fog módosíttatni a tervezet, hogy a 15 év leszállittatik 5 esztendőre. Most meglepetéssel látom, hogy az 51. §-nál mégis megtartotta a törvényjavaslat a 15 évet, vagyis azt követeli, hogy egy kishaszonbérlő, bármilyen derék ember is, csak akkor kaphatja meg az általa bérelt haszonbérletet állami megváltás esetén, ha ő annak a földnek már 15 esztendeje bérlője. T. Nemzetgyűlés Î Én nem tartanék szükségesnek semmiféle megkötést. Egy kishaszonbérlő, ha egyszer már jelét adta annak, hogy ő olyan érdemes és élelmes, hogy ha bár nincs is földje, nincs is semmi belsősége, mégis bérel, tud bérelni, — ezzel már arravalóságát is megmutatta, hogy belőle kisgazda válhatik. Mi pedig igyekezüik mindenkit, aki arravalóságát megmutatta, vagy akinél az arravalóság megállapítható, földhöz juttatni. Nem tudom tehát belátni, hogy miféle értelme volna annak és mi érdek van amellett, hogy ezeket a kishaszonbérlőket, akik már vaévi november hó 12-én, pénteken. gyoni erejüket, képességüket is megmutatták azzal, hogy bérelni és azzal a bérlettel boldogulni tudnak, miért lehessen elütni attól a földtől, amelyet már különben is bérelnek. En tehát azt indítványozom, hogy ez a 15 esztendő legalább is 5 esztendőre mérsékeltessék. Ezt is soknak tartom, de ezzel valamivel már közeledünk ahhoz, hogy ezeket az embereket is a törvény kedvezményeiben részesíteni tudjuk. Indítványozom, hogy az 51. § ötödik és nyolcadik sorában a »15 év« helyett »öt év« szavak tétessenek. (Helyeslés jobb jelöl.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Tényleg igaza van a képviselő urnák abban, hogy már a bizottsági tárgyalásnál is szó volt erről és erre nézve ígéret is tétetett ; de amikor e paragrafust tárgyaltuk, a képviselő ur valószínűleg nem volt ott. A törvényjavaslat kimondja, hogy a kishaszonbérlőnek joga van ahhoz a földhöz, ha az a föld kisajátítás alá eshetik. Nézetem szerint a lényegen nem változtat az, hogy nem 15 év, hanem 5 év legyen kikötve, mert az a haszonbérlő, aki jelenleg benne ül a birtokban, ha már régebben ült benne, már úgysem haszonbérlő. Tehát a lényegen nem változtat, ha nem 15 évet veszünk, hanem 5 évet. Ezért a módosításhoz magam részéről hozzájárulok, (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást berekesztem. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy az 51. § változatlan elfogadását szembehelyezem a Rupert Rezső képviselő ur módosítványá

val. Ha az 51. § változatlanul elfogadtatik, elesik a módositvány ; ha pedig nem, akkor az 51. § változott formában fog elfogadtatni. Méltóztatnak o. kérdés ekkénti feltételéhez hozzájárulni ? (Igen!) Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: Bocsánatot kérek, a harmadik olvasásban lehet-e még korrigálni, miután még egy »15 év« kifejezés van benne ? Csak kettőnek módosítását javasolta a képviselő ur és még egy harmadik »15 év« is van benne. Elnök : A harmadik olvasásnál természetesen ezt ki lehet javítani. Felteszem a kérdést. Méltóztatnak-e az 51. §-t változatlanul elfogadni Rupert Rezső képviselő ur módositványával szemben, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik változatlanul elfogadják, méltóztassanak helyeikről felkelni. (Megtörténik.) Kisebbség. Az 51. §. tehát Rupert Rezső képviselő ur módosításával fogadtatott el. Következik az 52. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa az 52.,53. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Felkiáltások jobbfelől : Szünetet kérünk ! Felkiáltások balfelől : Minek ?" Folytassuk !) Elnök : Kérem, én mindenesetre szünetet fogok adni, hogyha látom, hogy a törvényjavaslatnak még a mai napon való megszavazása biz-