Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

518 A Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. évi november hó 12-én, pénteken. Nemzetgyűlés nyugodtan elfogadhat. Miután kölcsönös megállapodásunk eredménye ez a sokat vitatotb szakasz is, kérném azt eredeti szövegezésében elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : A vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. A 35. §-hoz öt módosítás adatott be, és pedig az első bekezdés második mondatához kettő : Cserti József és Zeőke Antal képviselő urak részéről ; a második bekezdéshez egy : Jármy képviselő ur részéről : az utolsó bekezdéshez egy : Cserti József képviselő ur részéről ; és az utolóelőtti bekezdés második mondatához ugyancsak egy : Zeőke Antal képviselő ur részéről. (Felkiáltások a középen : Kérjük ismételni ! Nem hallottuk !) Azt mondtam el eddig, amit a képviselő urak is tudnak, hogy hány módosítás adatott be. Most pontonként fogom venni a módositásokat. Miután több bekezdéshez adatott be módosítás, az egyes bekezdéseket külön-külön fogom szavazásra feltenni. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: Előbb az egész szakaszt ! B. Szterényi József: Az eredeti szöveget! Elnök : Az eredeti szöveget fogom feltenni, de nem egyszerre az egész paragrafust, hanem pontonként, mert valaki elfogadhatja esetleg az 5. bekezdéshez benyújtott módosítást, anélkül, hogy az első bekezdésekre Vonatkozó módosítást is elfogadná. Szerintem igazságosan csak így lehet feltenni a kérdést. Gaal Gaszton : A kérdés feltevéséhez kérek szót. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Az elnök ur propozicióját a magam részéről nem tehetem magamévá, (Helyeslés.) mert a parlamenti gyakorlat idáig mindig az volt, hogy először az eredeti szöveget állítja szembe az elnök az összes módosításokkal. (Helyeslés.) Amennyiben a Ház egy szavazással az eredeti szöveget elfogadja, a módosítások elesnek, amennyiben pedig az eredeti szöveget nem fogadja el, akkor kerül a sor arra, amit az elnök ur kivánt, hogy pontonként külön szavazzunk a módosítások felett. (Helyeslés.) Azt indítványozom tehát, méltóztassék először az eredeti szöveget szembeállítani az összes módosításokkal és csak ha ez nem fogadtatnék el, szavazzunk a pontozatok felett. (Helyeslés.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Épen tegnap a 2. szakasznál nem így történt a kérdés feltevése. A Nemzetgyűlés fog határozni afelett, hozzájárul-e ahhoz, hogy pontonként széttagolva tegyem-e fel a kérdést, vagy pedig azt kivánja-e hogy az egész szakaszt egyszerre bocsássam szavazás alá. Felteszem a kérdést : akik azt kívánják, hogy pontokra bontva bocsássam a szakaszt szavazás alá, szíveskedjenek felállani. (Senki sem áll fel.) Felteszem a kérdést: elfogadja-e a Nemzetgyűlés a 35. §-t változatlanul, szemben a beadott összes módosításokkal, - igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a szakaszt az eredeti szövegben fogadják el, szíveskedjenek helyükről felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Többség!) Kérem a szavazatokat megszámlálni. Héjj Imre jegyző (megolvassa a szavazatokat). Elnök : Negyvennyolc szavazat. Kimondom, hogy a Ház a 35. §-t változatlanul fogadta el. Következik a 36. §. Héjj Imre jegyző {olvassa a törvényjavaslat 36—40. §-ait. amelyek hozzászólás nélkül változatlanul elfogadtatnak. Olvassa a 41. §4.) Szólásra jelentkezett Drozdy Győző ! Drozdy Győző: Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! A 41. §, amely a megváltási eljárás megindításáról és megengedéséről szól, véleményem szerint némi módosításra szorul. A megváltási eljárás után ugyanis az a szakasz módot ad az elnöknek arra, hogy az eljárás megkezdésére 60 napot adjon, illetve, a törvény ennyit biztosit, azonban indokolt esetben felhatalmazza az elnököt, hogy az eljárás megindítására -még további bizonytalan idejű határidőt tűzzön ki. Azt hiszem, hogy ez óriási közgazdasági károkat okozhat, mert ha sem az uj, sem a régi tulajdonos nem biztos annak a földnek sorsa felől, akkor annak a földnek megművelését sem az uj tulajdonosok nem kezdik meg, sem a régiek nem akarják folytatni. Ismerve a magyar bürokráciát, mely az akták megpenészedéséig el szokta húzni az ügyeket, ha ilyen elasztikus jogot adunk a kezébe, hogy az elnöknek joga van bizonytalan időre megadni a halasztást 60 napon túl is, (Ugy .van!) akkor ez obstrukcióra fog vezetni azokkal szemben, akiknek jogos igényük van a földre. Indítványom tehát ugy szól, hogy ezt a mondatot »indokolt esetben az Országos Földbirtokrendező Bíróság a tárgyaló bizottság kiküldésére hatvan napnál hosszabb határidőt is engedhet«, töröljük, mert véleményem szerint 60 nap is elegendő. Elnök : Kivan még valaki gyhoz szólni ? (Nem!) A vitát berekesztem. A földmivelésügyi minister ur nem kíván szólni. Ha senki sem kíván szólni, következik a határozathozatal. A kérdést akként teszem fel, hogy a 41. §. változatlan szövegét szembehelyezem Drozdy Győző képviselő ur módosításával. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Házat, mólt ózta tik-e elfogadni a 41. §-t változatlan szövegében, szemben Drozdy Győző képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a szakaszt változatlanul kívánják elfogadni, szíveskedjenek helyükről felállani. (Megtörténik.) Elrendelem az ellenpróbát. Kérem azokat, akik. a szakasz változatlan szövegével szemben Drozdy képviselő ur módosítását kívánják elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség ! Határozatképen kimondom tehát, hogy a Nemzetgyűlés a 41. |-t változatlanul fogadta el, aminek köve&keztében Drozdy Győző képviselő ur módosítása elesett. Következik a 42. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 42. §-t) : Tasnádi Kovács József ! (Nincs itt !) Elnök : A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 43. §.