Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-127
A Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. azt a földet intenziven és okszerűen. Itt tehát aggodalomra nincs ok ; a bíróságnak olyan meghatározást adunk a kezébe, amelynek alapján feltétlenül meg tudja fogni azokat, akik a középbirtok ürügye vagy örve alatt nagy területeket akarnak megmenteni, viszont megmenti azt a középbirtokot, amely ebbe a meghatározásba belefér. (Helyeslés.) Ez a meghatározás azt is célozza, hogy a középbirtokokat — mint ezt a 28. § előírja — a parcellázás, a felosztás alól tényleg mentesítse. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ebben a meghatározásban, amely igazán komoly megfontolás tárgyát képezte, méltóztassanak megnyugodni és ezt olyan irányelvnek tekinteni, amely a bíróságot feltétlenül irányítani fogja, különösen, ha hozzákapcsoljuk, hogy a földmivelésügyi minister által kiadandó végrehajtási utasítás amúgy is még jobban meg fogja ezt világítani és részletes utasítást fog adni a bíróságnak, hogy az egyes esetekben mikép járjon el. B. Szterényi József : A bíróságnak nem lehet utasítást adni ! Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister : Ugy értem, hogy jobban megvilágítja a kérdést. (Helyeslés.) Héjj Imre jegyző: Zeőke Antal! Elnök : A földmivelésügyi minister ur kivan szólni! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ha még valaki akar hozzászólni, akkor elállók a szótól ! Zeöke Antal : T. Nemzetgyűlés ! A kereskedelemügyi minister ur kijelentései engem nem tudnak teljes mértékben megnyugtatni, és pedig azért nem, mert az a meghatározás, hogy milyen birtok a kisbirtok, törpebirtok, középbirtok és nagybirtok, nem épen a speciális magyar viszonyokra vonatkoztatható. Ez a meghatározás a nagy, hogy ugy mondjam, nemzetközi nemzetgazdasági tudósok meghatározása, amennyiben ők nem a speciális magyar viszonyokat veszik tekintetbe és számításba, mikor ezt a meghatározást teszik, hanem általában a világ nemzetgazdasági viszonyait. Amikor a bizottság ezt a javaslatot igy állapította meg, voltak olyanok, akik azt ellenezték és magam is gyávaságnak, vagy talán tudatlanságnak mondhatnám azt, ha nem mondjuk ki határozottan s a bíróságot nem kötjük egy fix ponthoz, amely megmondja, — lia nem is olyan szűk keretek között, mint ahogyan Cserti József t. képviselőtársam indítványozta : 100 — 500 holdig, hanem vegyünk egy magasabb számot; a magyar viszonyoldioz képest legyen 1000 hold a maximum, de mondjuk ki határozottan — hogy milyen birtokot tekintünk törpe-, kis-, közép- és nagybirtoknak. Ezért kérem, hogy talán fogadjuk el a legelső törvényjavaslat megállapítását, mely kimondja azt, hogy törpebirtok minden 5 katasztrális holdon aluli ingatlan birtok, kisbirtok 5—150 katasztrális évi november hó 12-én, pénteken. 517 holdig, középbirtok 150—1000 holdig es nagybirtok 1000—10.000 holdig. Azt hiszem, hogy ezt nyugodt lélekkel megszavazhatja mindenki, mert akkor, amikor ezt mondjuk ki, nem korlátozunk, hanem tulajdonképen adományozunk még azokhoz a bizonyos számokhoz, melyeket egyesek el akartak venni a meghatározás folytán. Amikor ezt az indítványt beadom, ugyanakkor indítványozom azt is, hogy a 35. §. 7. pontja második bekezdésének utolsó mondatát töröljük a javaslatból. Ez a pont azt mondja, hogy (olvassa): »az öröklött ingatlanra vonatkozó rendelkezés alá esik az az ingatlan is, amely élők közötti jogügylettel ruháztatott át az öröklésre különben hivatott jogutódra«. Ez a kifejezés, hogy »élők közötti jogügylet« azt mondja, hogy ha valakinek ajándékoznak 60 vagy 1000 holdat, ^ez mentesül a reformjavaslat intézkedései alól. Én ezt nem tartom indokoltnak. Ha én egy életen át 60 holdat szerzek, nem tartom igazságosnak, hogy ezt a 60 holdat előbb váltsák meg, mint pl. azt a 60 holdat, amelyet valaki ajándékozás folytán kap. Ha ez így keresztülmenne, akkor igazán nem mondhatnók azt, hogy Magyarországon a munkának megvan a jutalma. Azért kérem, hogy a t. Nemzetgyűlés mondja ki, hogy az a mondat töröltessék. Esetleg valaki arra gondolhatna, hogy én ezzel a bankokat vagy a hadimilliomosokat akarná m védeni. Ezzel szemben kijelentem, hogy r célom nem ez, mert a bankok és hadimilliomosok, valamint a tőkések az előbbi pontozatok szerint más elbírálás alá tartoznak és azoknak birtokai feloszthatók. Kérem indítványom elfogadását. Elnök : Kíván még valaki szólni ? A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Annyi módosítás adatott be és annyi magyarázatot fűztek ehhez a szakaszhoz, hogy alig lehet rajtuk eligazodni. B. Szterényi József: Legjobb, ha az eredetit fogadjuk el ! (Helyeslés.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ami a birtokkategóriák megállapitását illeti, efelett sok vita folyt a törvény szerkesztése alkalmával és a bizottságokban is, és végre a többség azt az álláspontot foglalta el, hogy tekintettel a különbözőségekre, hogy országrészek szerint a birtokkategóriák nagyon különbözőknek minősifendők, nem lehet azokat egy kalap alá venni. ; s bizziik a hnóságia ennek megállapitását és »a birtokrendező bíróság teljes ülése kétharmad többséggel határoz«. Ki kell jelentenem újra, c. Nemzetgyűlés, hogy ez a törvényjavaslat megegyezésnek az eredménye, amely megegyezésnél többen, akik e törvényjavaslat előkészítésében különböző javaslatok felállításával is résztvettünk, az ügy érdekbéen saját előbbeni gondolatunkból, álláspontunkból is kölcsönösen engedtünk a^ért, hogy a javaslatból oly törvény legyen, amelyet a
