Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

516 A Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. évi november hó 12-én, péntehen. alapján megváltásnak, ha a szerző fél az ingatlant a telekkönyvbe az ő javára 1914. évi július 28-ik napja előtt bejegyzett elővásárlási jog alapján vette meg, feltéve, hogy az ingatlan a 4. pontban emiitett területet meg nem haladja.« Kontra Aladár jegyző : Cserti J ózsef ! Cserti József: T. Nemzetgyűlés! Nekem a 35. § első bekezdéséhez van egypár szavam. Nevezetesen, az mindjárt az első sorban azt mondja, hogy minden esetben a földbirtokrendező biróság határozza meg, hogy melyik birtok tekintendő kisbirtoknak, középbirtoknak vagy nagybirtoknak. Az a helyes törvény, amely precizen előir és meghatároz minden esetet és a bírónak ne legyen más dolga, mint hogy ezt a paragrafust csak ráhúzza az esetre. Itt olyan tág tere van a bíróságnak, hogy a nagybirtok kisajátítását teljesen meggátolhatja, ugyanis az első bekezdésben itt a következő mondat van (olvassa) : »középbirtokszámba megy, általában véve, területére való tekintet nélkül, a kisbirtokot meghaladó minden olyan önálló, habár területileg nem is összefüggő gazdasági üzem, amelyet birtokosa vezető szakértő alkalmazása nélkül is elvezethet«. Én ezalatt azt értem, hogy ha valaki maga vezeti a 20—30—50 ezer holdas birtokot, akkor az középbirtokszámba megy. (Élénk ellenmondás.) A szakasz ezt mondja. Ma valaki elvezetheti azt a birtokot, telefonnal és más ilyen tökéletes eszközökkel, maga is, akkor az középbirtokszámba megy. (Élénk ellenmondás.) En ehelyett azt mondom, hogy szűkebb fogalmat állapítsunk meg. Elismerem a kereskedelemügyi minister ur ama kijelentésének helyességét, hogy igenis középbirtokra szükség van vezetés szempontjából is, de ebben a tág fogalomban minden nagybirtok mentesíthető a kisajátítás alól. Ezért a szakasz első bekezdésének előbb felolvasott mondata helyett a következőt ajánlom (olvassa) : »Középbirtokfzámba megy minden olyan birtok 100—500 katasztrális holdig, amely művelés alatt áll. Kivételes esetekben az Országos Földbirtokrendező Biróság dönt«. T. Nemzetgyűlés ! Sokan azt mondják, hogy nem lehet meghatározni, hogy melyik a középbirtok és melyik a kisbirtok. De hiszen a mai szűkre szabott Magyarország területén majdnem minden föld művelés alatt áll. Talán csak Észak-Magyarországon vagy Erdélyben voltak olyan nagy havasok, ahol szabály nem állta meg a helyét, hogy a földterület 500 holdig középbirtoknak tekinthető. Indítványomnak utolsó sora megadja a lehetőséget arra, hogyha valahol szikes talajon, pl. az Alföldön vagy Szatmár vidékén is tényleg az 500 holdon felüli birtok is középbirtoknak tekinthető, itt az Országos Földbirtokrendező Biróság határozhasson. Ez volt az aggályom ; kötelességemet megtettem és kérem a t. Nemzetgyűlést javaslatom elfogadására. Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Ehhez az egy kérdéshez óhajtok hozzászólni, a többire nézve majd a földmivelésügyi minister ur lesz szives fel világosítást adni. Ez a fogalmazás az én saját fogalmazásom, épen azért kötelességem is annak védelmére felszólalni. A. legnehezebb kérdés épen az volt, hogy miként határozzuk meg a középbirtok fogalmát és miként kerüljük el azt a gazdasági lehetetlenséget, hogy a középbirtok nagyságát számban határozzuk meg. (Igaz! Ugy van!) Aki Magyarország gazdasági viszonyait ismeri, tudja, hogy a legkülönbözőbb határok fognak jelentkezni akkor, ha a középbirtok fogalmát vidékenként határozzuk meg. Pl. kérdem t. képviselőtársamat ; vájjon ha 500 hold legelő van és 100 hold szántóföld, az már nem középbirtok, mert 100 holddal meghaladja azt a bizonyos 500 holdat? Vagy — mondjuk — egy akácos, egy erdőség van ott, amely az 500 holdat megnagyobbítja és meghaladja 50 vagy 100 holddal. .. Cserti József : Ezért mondtam, hogy ha művelés alatt áll ! Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister : En azt mondom, hogy éppen akkor, amikor hasznavehetetlen területekről lesz majd szó, nádasokról, kopár legelőkről, befásitandó területekről, terméketlen homokról, amelyet felosztani lehetetlenség, mert az nem kell senkinek, de épen az a 100 vagy 200 hold jó föld kellene: akkor annak a parlagföldnek a müvelése teljesen lehetetlenné válnék és ahelyett, hogy a kultúrát szolgálnók a földbirtokpolitikai javaslattal, ép az ellenkező eredményt érnők el. Amikor tehát ilyen a helyzet, olyan megoldást kell találnunk, amely a mindenkori gazdasági viszonyokhoz alkalmazkodik. Mit mond ez a meghatározás ? Azt mondja, hogy amit egy egyén, szakértő igénybevétele nélkül, tehát intelligens gazdatiszt igénybevétele nélkül maga el tud igazgatni. Cserti József: Ha 20.000 hold is? Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister : Rabulisztikával mindent ki lehet forgatni s az ügyvéd talán igy is fog majd argumentálni a biróság előtt, (Felkiáltások a jobboldalon : Egész bizonyosan igy fog!) de nem lesz olyan bíró, aki ezt akceptálja, mert gazdasági szempontból ugy értjük ezt, hogy az illető birtokos maga kezelheti a maga gazdaságát... Drozdy Győző : Beállít ötven botos ispánt ! Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: ... — bocsánatot kérek — már pedig tudjuk azt, hogy egy ember, segéderő nélkül 500—1000 hold igen intenziven kezelt gazdaságot is maga tud kezelni, de ezen felül már nem kezelheti