Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-126

464 A Nemzetgyűlés 126. ülése 1920. évi nov. hó 11-én, csütörtökön. az erkölcsök minden osztályban külömbözők. Azt hiszem, ebben nem értünk egyet, mert szerintem ami erkölcs, az minden osztályban erkölcs, a mi erkölcstelenség, az minden osztályban erkölcstelenség: Az erkölcsnek egy alapja kell hogy legyen, (Helyeslés.) Beszélt ő is a szövetkezeti alapról, amelyet ő maga sem tartott helyesnek- Még arra a megjegyzésre kell hogy reflektáljak, hogy szerinte a hazát azért szeretjük, mert szép nekünk a haza. Szerintem szeretjük hazánkat nemcsak a szépségéért, hanem azért, mert hazánk. Szeressük hazánknak azt a részletét is, amelyről nem lehet azt mondani, hogy szép. Szeressük a hazát azért, mert az a Magyarok hazája. (Helyeslés.) Czettler Jenő t. képviselő ur nagyon értékes felszólalásában a Darányi-féle 1909. évben beterjesztett törvényjavaslatot emiitette fel. Amikor Darányi akkori földmivelésügyi minister ur elkészítette az ő földreformjavaslatat, én, aki akkor az országgyűlésnek egyetlen kisgazdapárti tagja vol+

am, nagy örömmel üdvözöltem azt és kívántam, hogy mielőbb legyen belőle törvény. Mert a földreformjavaslatnál és annak tárgyalásánál nem azt kerestem, ami akadályozza a javaslatot és nem is kerestem tökéletes javaslatot, mert ilyent úgysem lehet elérni, hanem azt óhajtottam, hogy legyen Magyarországon birtokreformtörvény, üdvözöltem tehát a Darányi-féle javaslatot és kívántam annak végrehajtását, de meg kell azt is jegyeznem, hogy a koalíció lekésett ennek a végrehajtásáról. Jellemző, hogy a koalíció, amely négy esztendeig mégis kormányon volt, s a melynek sok tagja a földreformot akarta, amint hogy azt Darányi tényleg el is készítette, a sok nehézség miatt mégsem birt megfelelő időt szorítani rá, hogy abból törvényt csináljon. Arra sem került tehát idő, hogy a Ház tárgyalhatta volna a javaslatot. Amikor 1910-ben a koalíció megbukott, jött a munkapárt és a Kecskeméten tartott gazdaszövetségi nagygyűlésen gróf Serényi Béla akkori földmivelésügyi minister ur kijelentette, hogy ő nem veszi át a Darányi-féle földreformjavaslatot, hanem egészen másikat fog csinálni. Darányi volt földmivelésügyi minister, aki mint elnök jelen volt a gyűlésen, hozzájárult ehhez, belenyugodott, kijelentette, hogy a földmivelésügyi minister esetleg jobbat fog csinálni, mint ő. Ô tehát nem követelte a saját földreformjavaslatának keresztülvitelét. Én jól emlékezem az akkor történtekre. En mindig féltettem a Darányi-féle javaslatot, mert mindig láttam, hogy késik, féltem, hogy lekésik, aggódtam, hogy nem lesz belőle törvény, jóllehet nem tartoztam sem a kormánypárthoz, sem a koalícióhoz, hanem ellenzéki oldalon álltam. Én e miatt szinte megtámadtam Darányi földmivelésügyi minister urat saját kis lapomban, a Magyar Lobogóban, hogy azt a földbirtokreformot nem lett volna szabad engednie, hanem követelnie kellett volna, hogy a kormány azt hajtsa végre. Akkor bizonyos ellentét is támadt köztem és a gazdaszövetség akkori vezetői, Bernáth István és a többiek között, akik viszont engem támadtak meg, hogy hogy mertem megtámadni Darányi Ignácot. Miután tehát Czettler Jenő t. képviselőtársam épen ezt a javaslatot emiitette fel, szükségesnek tartottam megjegyezni, hogy én ezt a törvényjavaslatot is támogattam és mikor láttam, hogy nem lesz belőle törvén}?-, rosszallottam, hogy azt elengedték. T. Nemzetgyűlés ! Igaz, hogy gróf Serényi Béla akkori földmivelésügyi minister ur, a munkapártnak földmivelésügyi ministere, szintén foglalkozott a birtokreformmal, ankéteket hívott össze, amelyeken tárgyaltatta újra a földbirtokreform részleteit, később engem saját magamat is meghívott a tárgyalásokra és én résztvettem azokban ; azonban, sajnos, ott is csak előmunkálatok, folytonos bizottságok, folytonos tárgyalások, folytonos javaslatok történtek és valóságos törvényjavaslat formájában ki sem tudott ez az ügy alakulni. Bekövetkezett a háború, később meg is bukott gróf Serényi és a földreformból aztán nem lett semmi. A birtokok szocializálásáról is beszélt Czettler képviselő ur. Az előbb már foglalkoztam e kérdéssel, hogy mit értek el a t. kommunista urak a szocializálással, tehát erre újból nem kell kiterjeszkednem. Felhozta a t. képviselő ur a szőlők mentesítését. A javaslatban benne van a szőlők mentesítése és kifogásoltatott az, hogy birtokokat, amelyek búzatermésre és gazdasági művelésre is nagyon alkalmasak, most, amikor a bornak olyan nagy ára van, amikor olyan nagy jövedelmeket hoz a föld, — akkor ilyen birtokrészleteket, nagy területeket beültetnek szőlővel és ezáltal mentesitik a birtokot a kisajátítás alól is. T. Nemzetgyűlés ! A részleteknél mindig mód van a változtatásra, mert hiszen kimondhatja a Nemzetgyűlés azt, hogy mentesíteni kell, vagy azt, hogy nem lehet mentesíteni — a biróság belátása szerint. Erődi-Harraeh Béla t. képviselő ur nagy áttekintésü beszédet mondott a világpiacokról és azok alakulásáról és felhívta a figyelmet arra, hogy vigyázzunk a földreform megalkotása közben az árak meghatározásánál arra is, hogy bekövetkezhetik, talán nem is olyan sok idő múlva — ha megindul a teljes világforgalom és a teljes termelés az egész vonalon -— hogy az Amerikából beözönlő gabona lenyomja itt a gabonaárakat, a szomszédos Szerbiádból és Romániából pedig az állatfelhozatal lenyomja az állatárakat és akkor azok, akik sok adóssá got vállaltak magukra, nem lesznek képesek adósságukat kifizetni. Hát azt hiszem, hogy amilyen szükségben és nélkülözésben vagyunk a kenyér tekintetében, Magyarország birtokosai is kívánják, hogy minél előbb álljon be az, hogy Magyarországon ne kelljen rekvirálni, hanem ha van valami felesleges gabona a világon, hozzanak tehát azoknak, akiknek azt meg kell venni. Ennélfogva a birtokosok nem félnek attól, hogy ez bekövetkezik, és sajnos, én ma