Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-126

A Nemzetgyűlés 126. ülése 1920. évi, nov. hó ll-én, csütörtökön. -^65 olyannak látom a helyzetet, hogy ez nem hirtelen £og bekövetkezni. (Mozgás.) A föld árának meghatározása, amivel már foglalkoztam, természetesen igen nagy nehézségekbe ütközik, (Ugy van ! jobb felől.) Hadházy Zsigmond t. képviselőtársam a hitbizományokról mondott nagyon érdekes beszédet. Teljesen aláírom az ő álláspontját egy részében, azonban, t. Nemzetgyűlés, mégis, amikor ő azt kivan ja, hogy a törvény keretében mondjuk ki, hogy a hitbizományok pedig ezzel megszűntek, ezt nem tartom egészen szerencsés gondolatnak, nem tartom épen a törvény keretében kimondhatónak : mert ennek jogi oldala van. Nézetem szerint erre egy külön törvényt kell megalkotnunk. (Általános helyeslés.) Mert meg kell határozni az örökösödést is, hogy kik örökölik hát tulaj donképen azt a hitbizományi;. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Vannak olyan hitbizományok, amelyeknek a tulajdonosa már a család hatféle ága is volt. Ha kihal a család egy ága, vagy ki van mondva, hogy a legidősebb családtag örököli a hitbizományi és az átmegy olyan ágra, amelyik már századok óta nem élvezte azt a birtokot, roppant nehéz meghatározni, hogy kié legyen az a hitbizomány, azé-e, aki most élvezi, vagy az egész családé, amelyiké eredetileg volt. Ez nagyon nehéz kérdés és miután egyetértek azzal, hogy ezt rendezni kell, ugy gondolom, hogy magába a javaslatba ebből nem veszünk be semmit, hanem ezt külön törvény alakjában kell rendezni, amikor is igen sok örökösödési és magánjogi kérdést kell e tekintetben figyelembe venni. (Ugy van ! Ugy van !) Renczes János képviselőtársam panaszolta, hogy 10 holdon felüli gazdák nem kapnak földet. Hát megnyugtathatom t. képviselőtársamat arról, — amit már a javaslat beterjesztésekor is jeleztem — hogy mi kisgazdák azon az állásponton vagyunk, hogy először annak kell földet juttatni, akinek nincs, vagy igen kevese van, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) —• és ha nekünk, kisgazdáknak, nincs is elegendő földünk, de van már földünk, nekünk a második sorba kell állanunk, akkor, amikor földjuttatásról van szó. (Helyeslés.) A törvényjavaslat azonban gondoskodik arról, — és azt hiszem, a 2. §-ban ez benne van — hogyha akár elővétel, akár kisajátítás utján megfelelő föld rendelkezésre áll, akkor az a 10 hold nem köti a bíróságot, hanem kisgazdáknak meghatározás nélkül is juttathat több földet. Benne van tehát a javaslatban, hogyha föld van, akkor juttatható több is, az első sort azonban — mint mondottam — meg kellett tartani azok részére, akiknek semmijük sincs. (Helyeslés.) Nagy Pál t. képviselőtársam beszélt az elmúlt országgyűlések mulasztásairól, a régi telepítések sikertelenségéről. Hát, t. Nemzetgyűlés, teljesen igaza van a képviselő urnák, hogy 67 óta sok országgyűlése volt már Magyarországnak és a földreformot egyik sem tudta megvalósítani. Eleinte nem is törődtek vele, mert hiszen nem volt égető a kérdés, mikor pedig a kérdés kezdett előtérbe NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — VI. KÖTET. jönni, akkor tényleg lanyhán kezelték azt a pártok ; a választásoknál mindig belevették a programmjukba a birtokreformot, (Ugy van! balfelöl.) a régebbi választások idején is olvastam akárhány párt programmjában a birtokreform megvalósításának igéretét, azonban mikor az országgyűlések összejöttek, nem került rá idejük az országgyűléseknek és a kormányoknak, mert sokkal sürgősebb dolgaik voltak. (Ugy van! Ugy van !) Az bizonyos, hogyha abban az időben birtokreformot csinálnak, igen sok bajtól megmenthették volna Magyarországot és egészen máskép alakultak volna ki a viszonyok, mint ahogy kialakultak, (igaz! Ugy van!) De hát mi erről nem tehetünk ; nekünk a mulasztást pótolnunk kell, ugy, ahogy tudjuk. Tisztában vagyunk valamennyien, hogy a mai idők nagyon nehezek a birtokreíorm végrehajtására, amikor nem lehet megfizetni a dolgokat, minden olyan drága, mégis bele kell menni. De ez a Nemzetgyűlés tanúságot tesz arról, hogy a birtokreformot nemcsak felvette programmjába. nemcsak hirdette a választások alkalmával, hanem meg is valósítja és pedig olyan egyetértéssel, amilyent ez a Ház még nem látott. (Általános, élénk helyeslés.) T. képviselőtársam kifogásolta a megyei gazdasági albizottságot. Hát. t. Nemzetgyűlés, ebben igazat kell adnom t. képviselőtársamnak. (Egy hang jobb felől : Benyújtotta a módosítást !) Nem tudom, hogy a módosítást elfogadhatom-e, amig nem látóm a módosítás szövegét ; azonban a t. képviselő urnák kifogása, hogy a közigazgatási bizottságoknak gazdasági albizottságában nincsen képviselve a szegényebb osztály, nemcsak a földet igénylők, de még a kisgazdák sem. Hát ez Magyarországnak, azt hiszem, a legtöbb vármegyéjében igy van, mert hiszen a régi rendszer tényleg ez volt. Ez előtt szemet hunyni nem kell, nem is akarok : ismerem a dolgokat. Amikor én már nemcsak megyei bizottsági tag voltam a régebbi időkben, hanem mint országgyűlési képviselő is hatszor buktattak meg a közigazgatási választáson a vármegyénél, mert semmiképen sem akartak beereszteni, meglátszott az egész eljáráson. Somogyban most máskép van, mert ott a kisgazdapárt tagjai benn vannak a közigazgatási bizottságban. De alig hiszem, hogy van még egy ilyen vármegyéje Magyarországnak. ( Ugy van !) És tényleg a közigazgatási bizottság csak akkor lehet teljesen megfelelő szerv ezeknek a birtokügyeknek intézésére, ha abban a társadalomnak másik rétege is benne van. Hiszen már előttünk fekszik a törvényhatósági választásokra vonatkozó törvényjavaslat. (Mozgás.) Annak a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a vármegyei bizottságoknak választását másképen intézze, az a célja, hogy a virilizmust egészen más alapra fektesse, csökkentse a virilisták számát s azok választás utján jussanak be. Es akkor, ha annak a törvényhatósági bizottságnak képe máskép alakul, akkor a közigazgatási bizottság megválasztása, annak képe is máskép alakul. És ilyen kiterjesztett demokratikus 59