Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-112
A Nemzetgyűlés 112. ülése 1920. eást, t. Nemzetgyűlés, feltétlenül szükségesnek tartom, ele tekintettel a rendkívül nagy mértékben felemelkedett munkabérekre, elegendőnek nem találom. És azt hiszem, ha figyelembe veszszük a kitermelendő erdők jelenlegi üzleti hozadékát, egy magasabb százalékban leendő megállapítás sem lenne az erdőtulajdonosokra méltánytalan. T. Nemzetgyűlés ! Még csak a valutánk végleges leromlásának megakadályozása tekintetében kivánom néhány pillanatra igénybevenni a t. Nemzetgyűlés szives türelmét. (Halljuk! Halljuk !) Nagyon helyesnek tartom a pénzügyminister ur azon javaslatát, amellyel az állami kiadások külföldi értékben való teljesítését a lehető minimumra óhajtja redukálni és igy a külföldi fizetési eszközök beszerzését, valamint az idegen értékben való kiadások teljesítését magának — mint arra legilletékesebb faktornak — óhajtja fentartani. De egyszersmind hathatósan javítaná leromlott valutánk értékét az, hogyha exportüzleteinket koronákban kötnők meg, mert nézetem szerint a koronánk iránti kereslet a külföldön fokozódnék, ami bizonyos mértékig értékemelkedését vonná maga után. Bár ezzel azonban felhozható volna, hogy nagyobb a külföldről behozandó szükségletünk, mint az exportálható feleslegünk, ez nem döntheti meg alapjában javaslatomat, mert, hogyha egyáltalában sehol a külföldön nem kérünk exportunkért koronákat, akkor a korona értéke, illetve a korona iránti kereslet sohasem fog a külföldön fokozódni (Ugy van! jobbfelöl.) és ez, t. Nemzetgyűlés, valutánk végleges leromlását fogja okozni. (Ugy van ! Ugy van ! a jobbfelöl.) Ezek voltak a javaslatra vonatkozó megjegyzéseim, amiket a t. Nemzetgyűlés figyelmébe ajánlok azzal, hogy a javaslatot általánosságban véve elfogadom. (Êlénïc helyeslés jobbfelöl) Elnök: Szólásra következük? Héjj Imre jegyző: Bródy Ernő!, Bródy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! En röviden csak egy kérdéssel óhajtok foglalkozni: ez a köztisztviselői kérdés. A köztisztviselői kérdés szempontjából én még a régi képviselőházban 1916-ban voltam bátor felszólalni, s azóta — mondhatom — majdnem minden egyes felszólalásom alkalmával ezt a kérdést napirenden tartom. Bocsánatot kérek, hogy magamból idézek, de legutóbb, 1920. évi június 16-án egy beszédem alkalmával voltam bátor kifejteni azt, hogy (olvassa) : »A tisztviselők tekintetében azt hallottam itt, hogy lesz talán egy ankét ebben a kérdésben ; kérem, hívják meg erre az iparosokat, a kereskedőket, a bankokat, tessék nekik a fejüket törni azon, hogy ezen az égetővé vált kérdésen hogyan lehet segiteni«. T. Nemzetgyűlés ! Azóta — és ez az indoka a felszólalásomnak — Hegedüs Loránt egy cikket évi szeptember hó 27-én, hétfőn. 35 irt a Budapesti Hirlap 1920. évi szeptember 22-iki számában »Az Alagút« címmel. A cikk maga is érdemes arra, hogy mindenki elolvassa, mert helyes és szép beállításban tárgyalja ezt az ügyet ; én azonban e cikknek csak a konkrét tartalmát és célját akarom a t. Ház előtt ismertetni. Azt mondja (olvassa): »Indítványom a következő: Gyűljön össze csonka Magyarország négv nagy gazdasági testületének vezetősége, az OMGE, GYOSZ, OMKE, TÉBE. Ők, a mi erősségeink, ők dolgoznak és nem gyűlölködnek. E négy nagy testület próbálja meg, hogyan lehet üzemeikben egyelőre néhány ezer menekült diplomás erőt, hazatért katonát elhelyezni. A próbát nem azokból kell venni, akik kiabálnak, fenyegetőznek, hanem azokból, kik becsületes kenyérért becsületesen akarnak dolgozni és nem az állam, a többi polgár nyakán élni. Maga a próbatétel megindulása le fogja csillapítani a reszkető kort. Folytatása áldás lesz mindnyájunkra. Következménye megszabadítja politikánkat az izgalmaktól, beolt kalandok ellen, nem engedi meg, hogy Balkán legyünk. Kit megfog tervem, az markolja meg keresztülvitelét.« Hát én bátor vagyok a t. pénzügyminister ur figyelmébe ajánlani Hgedüs Lorántnak ezt a tervét, O maga mondja azt, hogy nem akarja az államot igénybe venni ezen a téren, hanem a társadalmat tartja illetékesnek ezen az általa vázolt módon, hogy a társadalom vegye kezébe ezt a kérdést. Iklódy-Szabő János előadó: Helyes 1 Bródy Ernő : Vegye is a társadalom a kezébe ezt a kérdést, de ,szükséges, ugyebár, ehhez az, hogy az állam képviselőjével, a kormánnyal is állandó kontaktus legyen; szükséges ahhoz, hogy ez a négy testület ezt a dolgot jól megmarkolja, hogy ismerje a kormány intencióit a kérdés megoldására nézve: hogyan kívánja a kormány ezt megoldani, esetleg a földreformmal kapcsolatban, vagy hogyan próbálja megoldani más törvényhozási intézkedésekkel kapcsolatban. Szóval én fel akarom hivni az igen t. pénzügyminister ur figyelmét, hogy ezen igen fontos, igen jelentős és végre konkrét terv alkalmából legyen kegyes és az állam érdekében is, lépjen érintkezésbe ennek a tervnek kidolgozójával és kigondolójával. Mert addig, amig folyton csak panaszkodunk és — hogy orvosi nyelven beszéljek — megállapítjuk a diagnózist, de a panaceát, a gyógyszert nem tudjuk hozni, addig nem ér semmit ez a dolog. Ha látunk egy komoly, konkrét kezdeményezést, akkor szükséges, hogy az egész államnak és társadalomnak minden rétege a maga módja szerint hozzájáruljon ehhez. Osak ezeket akartam a t. pénzügyminister ur figyelmébe ajánlani. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki a tárgyhoz szólni ? (Nem.) Ha nem, akkor a vitát berekesztem. A minister ur kíván szólni.
