Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-112
36 A Nemzetgyűlés 112. ülése 1920. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Bródy Ernő t. képviselőtársamnak felszólalására csak annyit kivánok megjegyezni, hogy ez a cikk nem kerülte ki a figyelmemet. A modus procedendire nézve a pénzügyi bizottság már ki is mondotta, hogy külön akar foglalkozni a tisztviselői kérdéssel, különböző szakemberek bevonásával. A dolgot ugy lehet megvalósítani, hogy az illető egyesületeknek és társulatoknak képviselőit meghívjuk és megbeszéljük a dolgot. Hogy ez eddig késett, ennek oka az volt, hogy sürgős törvényjavaslatokkal ugy el volt foglalva a pénzügyi bizottság, hogy nem volt mód arra, hogy egy mindenesetre sok időt igénylő ankétfélét tartsunk. Remélem azonban, hogy ez most már rövid időn belül megtartható lesz. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés az 1920/21. költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1920: XIV. te. hatályának 1920. évi december hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem ? {Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot, felolvasni és pedig elsősorban a. címet. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—7. § ait, amelyele észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatott, s annak harmadszori olvasására vonatkozólag napirendi indítványom során fogok javaslatot tenni. Következik napirend szerint az állami számvitelről szóló 1897 : XX. tcikk némely rendelkezésének módositásáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Iklódy-Szabó János előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az állami számvitelről szóló 1897 : XX. tcikk némely rendelkezésének módositásáról és kiegészitéséről szóló törvényjavaslat, amelyet most ismertetni kivánok, tulaj donképen folyománya azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket a pénzügyi bizotttságban folytattunk. Kétségtelen dolog, hogy a kommunizmus megszűnése után következett hónapokban is még hosszú ideig bizonyos forradalmi állapotok voltak és a költségvetés és az állami kiadások tekintetében nem volt meg az a rendszeresség, amelyet a takarékosság szempontjai involválnak. Ennek folytán a pénzügyi bizottság tárgyalásain ismételten felmerült az a gondolat, hogy a pénzügyminister urnák nagyobb hatáskör biztositfcaesék az egyes szakministeriumokkal szemben az állami kiadások mikénti felosztásánál. A pénzügyminister ur a maga részéről teljesen méltányolta . évi szeptember hé 27-én, hétfőn. ezeket a szempontokat és tényleg sikerült neki minister társai val egy olyan megállapodást létesiteni, amely törvény formájában van itt a Ház előtt, s amely szerint az egyes szakministeriumok kebelében működő számvevőségek is a pénzügyministerium rendelkezése alá helyeztetnek, minek folytán bizonyos hiteltúllépések, amelyek a múltban elég gyakoriak voltak, meglehetősen eliminálhatók lesznek. Sőt konstatálom azt is, hogy a pénzügyminister urnák kollégái, a többi minister urak is, a legnagyobb lojalitással viseltetnek a pénzügyminister ur tervei iránt és tekintettel arra, hogy állami bevételeink is meglehetősen hézagosan és nem állandó rendszer szerint folynak b3, a megszavazott hitelek keretében is biztosítani kivánják a pénzügyminister urnák azt, hogy a prioritást ő állapítsa meg. Ez a törvény különben nem nóvum, miután egyéb államokban, nevezetesen a nyugati államokban, mint pl. Angliában, Franciaországban és a német államokban máris megvan a pénzügyminist érnek ez a nagyobb hatásköre. Vannak viszont államok, melyekben a számszéknek bizonyos előzetes ellenőrzés van biztositva. így van ez pl. Görögországban, Hollandiában. Ez azonban meglehetősen nehézkes és nagyobb költséggel is jár, mert szeméi yzetszaporitást idézne elő. Ezért a pénzügyminister ur a maga részéről helyesebbnek vélte a kérdést ebben a formában megoldani. Megjegyzem, t. Nemzetgyűlés, hogy a számvevőségek egyébként továbbra is az illető szakministeriumokban maradnak és a fogalmazási munkát továbbra is épugy végzik, mint eddig ; ellenben az utalványozási jog tekintetében valamint fegyelmi tekintetben és az előmenetel dolgában is a pénzügyminister ur felügyelete alá kerülnek. Ennek folytán valóságos pénzügyi dik, taturát fog ez a jövőben jelenteni, ami a mai nehéz viszonyok között, amikor egy 20 milliárdos költségvetésnél csupán 10 milliárd bevételünk van, rendkívül nagy fontossággal bir, mert kétségtelen dolog, hogy a takarékossági szempontok megfelelő érvényesítése nélkül nem leszünk képesek kikerülni abból a rettenetes kaotikus helyzetből, amelyben ma államháztartásunk van. Azt hiszem, hogy a Nemzetgyűlés minden egyes tagja átérzi annak a gondolatnak fontosságát, hogy a mai viszonyok között a takarékosság szempontjai elsősorban indokoltak. S miután ezen javaslat birtokában a pénzügyminister ur a takarékossági szempontokat sokkal hatékonyabban lesz képes képviselni, mint képviselte a múltban, ennek folytán van szerencsém kérni az igen t. Nemzetgyűlést, hogy a javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra ki következik ? Héjj Imre jegyző: Ereky Károly ! Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés I Az állami számvitelről szóló törvényjavaslat a pénzügyminister urnák olyan hatáskört akar biztosítani.,
