Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-111
A Nemzetgyűlés 111. ülése 1920, ne maradjanak ezek az ármentesitő társulatok magukra, hogy ez a felügyelet ne csak incidentaliter történjék pl. egy nagy baj alkalmával, hanem igenis az állandó szemmeltartás éber szeme legyen az, amely ott a legkisebb ember érdekét is hathatósan megvédi. Két szempont szemmeltartására hivom fel a földmivelésügyi minister^ ur figyelmét : az egyik vonatkozik a belvizlevezetési munkálatokra, műszaki tervek további fejlesztésére, ami nélkülözhetetlen, mert ezekkel a félmunkákkal csak bajt zuditanak az érdekeltség egy részének nyakába, ami áll pl. ebben a bodrogközi speciális helyzetben, a másik pedig az, hogy minél előbb vétessék számba, vájjon ezek az ármentesitő társulatok meglévő készletük mellett megte=zik-e előrelátó gondossággal mindazokat az intézkedéseket, melyeknek megtétele az adott viszonyok között lehető, és ezáltal igyekeznek-e nagyobb veszedelem esetére, legalább a lehető legminimálisabbra redukálni a bajt, hogy ne történjék meg pl. az, ami megtörtént a Bodrogközön, hogy 156.000 katasztrális hold földből e tavaszon egész június hó közepéig 40.000 katasztrális hold föld volt viz alatt és vált teljesen hasznavehetetlenné. Ha mi földbirtokreformról beszélünk, akkor azoknak tulajdonát, akiknek már megvan a földjük, tegyük használhatóvá, tegyük a nemzet javára is gyümölcsözővé. A földmivelésügyi minister ur ezzel is birtokpolitikát fog csinálni, ha erőd, erélyes kézzel, igazságosan, a szakértelem szóhoz juttatásával, a szakértelem mozgásba hozatalával, a felügyeletnek folytonos és állandó gyakorlatával nem földet fog adni, hanem földet fog használhatóvá termi birtokosaik számára. Ebből a szempontból tiszteletteljes interpellációm a földmivelésügyi minister úrhoz a következő (olvassa) : »1. A nemzet egyetemének közjavát célzó birtokpolitikájának sarkalatos részét képezi-e a folyamvidékek ármentesitése, a belvizek levezetése szempontjából is ? 2. Kivan ja-e felülvizsgáltatni az ármentesitő társulatoknak a belvizek levezetése céljából már végrehajtott munkálatait, hogy azok a magánérdekentúl az érdekeltség összességének, mindenekfelett pedig a nemzeti közérdeknek mfgfelelőek-e? 3. A szerzendő tapasztalatok alapján szándékszik-e az ármentesitő társulatok működésének oly irányt adni, amely minden lehető érdeket kielégitőleg több százezernyi hold nemzeti vagyon jövedelmezőségét biztosítsa? 4. Felügyeleti jogánál fogva kész-e odahatni, hogy az ármentesitő társulatok mai berendezettségük mellett is a termelés lehetőségét és biztosságát céltudatos intézkedéseikkel és előrelátó gondosságukkal az adott körülmények között is a legmesszebbmenőleg előmozdítsák, nevezetesen a vizlevezető csatornákat tisztán tartsák, minden eshetőségre előkészüljenek, szivattyútelepeiket a szükséges szénkészletekkel ellássák? évi szept. hó 25-én, szombaton. 20 5. Van-e módjában a társulatokat támogatni abban a törekvésükben, hogy szénszükségleteiket még a tél beállta előtt fedezhessék, hogy az elmúlt tavaszihoz hasonló méretű katasztrófák a terményeket el ne pusztítsák és a termelést lehetetlenné ne tegyék?« Elnök : xAz interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. Következik? Gerencsér István jegyző: Janka Károly. Janka Károly: T. Nemzetgyűlés! Abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy előbbi interpellációm után csak nagyon röviden kell megindokolnom másik interpellációmat, amelyet szintén a földmivelésügyi minister úrhoz vagyok bátor intézni. Amint méltóztatnak hallani, a Bodrogközt ért csapás következtében e vidéknek vetőmagszükségletének kielégítése a lehető legminimálisabb. A földmivelésügyi minister ur a legnagyobb elismerést érdemlőleg igyekszik a vetőmaghiányon segíteni. Azonban, amint tudomásom van róla, igazán csak minimális készletek állanak rendelkezésre, úgyhogy ezekből még a normális szükségletek kielégítése is roppant nehézségekbe ütközik ; annál inkább, ha előfordul ilyen eset, hogy egy-egy vidék szokatlan mértékben lép fel a maga igényeivel, kérelmével. Már pedig ennek a vidéknek ezt a mai viszonyok között igazán mondhatom szinte feltűnően abnormális vetőmagszükséglet iránti igénnyel kell előállni a földmivelésügyi minister úrhoz, mert máskülönben az őszi területei teljesen vetetlenül fognak maradni. Az a tiszteletteljes kérésem tehát a földmivelésügyi minister úrhoz, hogy találjon valami kivételesjxiódot ezen kivételes helyzeten való segítésre . T. Nemzetgyűlés ! Hogy például csak egyetlen egy esetet említsek, egy levélből három sorocskát fogok felolvasni. A sárospataki református főiskola érdekeltsége írja ezt a levelet és ebben a következőket (olvassa) : »Kétségbeejtő helyzet, hogy egy háromezer holdas birtok, amelynek a szerződés értelmében egy kultúrintézményt, t. i. ennek a főiskolának 370 tanuló if ju élelmező internátusát, tanári karát, szolgaszemélyzetét, hivatalnokait kellene ellátnia kenyérrel, itt áll szeptember 21-én egy szem vetőmag nélkül.« Mert ez az eset, hogy ezt a birtokot az a bizonyos belviz az utosó talpalatnyi földig elöntötte, tehát a termelésről szó sem volt és szó sem lehetett. Be nemcsak ez az eset van. Itt voltak a jászóvári prépostság bodrogközi gazdaságai képviseletében, a zselyei uradalom képviseletében, község képviseletében eljáró egyesek, megbízottak, akik mind-mind arra kértek, hogy valamit csináljunk, hogy a Bodrogköz vetés nélkül ne maradjon. Mert mind kivétel nélkül ezek a nagyobb gazdaságok is, és mellettük a kisembereknek az ezrei vannak vetőmag nélkül. Ugyebár egy ilyen kivételes helyzet mégis csak valami kivételes intézkedést kivan ?
