Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-111

28 A Nemzetgyűlés 111, ülése 1920, évi szept. hó 25-én, szombaton. tása, tehát általában a birtokpolitika hatalmas nagy, egyetemes nemzeti érdek. De t. Nemzetgyűlés, az okos, előrelátó földbirtokpolitikáhcz tartozik az is, hogy a rendezettség mai állapotában azok a földbirtokok használhatók és hasznosíthatók legyenek a tulajdonosaik kezében, ugy a maguk hasznára, mint pedig a nemzeti erő, a nemzeti vagyon gyarapitására. Már pedig ezen a téren nagyon sok szomorú tapasztalatunk .van. így pl. — hogy egyebet ne említsek — ott van a folyamvidékeket illetőleg a bel viz levezetésének hatalmas kérdése. A földeknek belvíztől való megszabadítására alakult társulatok — igazán mondhatom — a lehető legcsekélyebb mértékben közelitik meg azt a célt, amelyet maguk elé tűztek. Kovács József: Azok is haszonrészes társaságok [! Janka Károly : Rá fogok mutatni, hogy ott is az érdekeltség az, amely meghiusítja a közérdek megvalósítását. Hornyánszky Zoltán : Jogtalan magánérdek ! Janka Károly : T. Nemzetgyűlés ! Azt fogom bizonyítani, hogy ezek a társulatok a lehető legtávolabb maradnak a kitűzött céltól. Nem érzem magamat hivatottnak arra, hogy a közelebbi viszonyok ismeretében talán egyes vidékek specializált eseteire hivatkozzam itt, mert ezáltal talán igazságtalanságot is követnék el, csak egy tényre hivatkozom, arra a folytonosan hangoztatott panaszra, amely ebben a Nemzetgyűlésben is máinem egyszer visszhangra talált ; hivatkozom arra, hogy ezeknek a bajoknak létezését maga a kormány is elismeri, sőt bizonyos tekintetben e bajok orvoslására — legalább ugy értesülünk — van valami elhatározása is. Kovács József : A kormány csak igér, de nem ad ! Janka Károly : Én a magam részéről csak egy körülményre kívánok hivatkozni, arra, amit a saját élettapasztalataimból, a magam élményeiből tudok és ismerek, hogy pl. a bodrogközi Tisza-szabályozó társulat munkája a belvizlevezetést illetőleg teljesen csődöt mondott. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Kovács József: Az árkok be vannak töltve piszokkal. Janka Károly: Ugy van. Abban a nyolcéves periódusban, amely 1912 augusztus 1-től, néhány hónapi rövid megszakítással, a mai napig tartott, ennek a társulatnak egész munkája azt mutatja, hogy tehetetlen az általa kitűzött célok megvalósítására. Kétségtelen dolog, t. Nemzetgyűlés, hogy ennek a kerületnek a helyzet is nagyon kedvezőtlen. A Bodrog és Tisza közé való beékeltsége erre a területre nézve azt a helyzetet teremti, hogy a két folyó vizének magas állása idején az átszürő-talajon a vizek előtörnek és óriási területeket elborítanak. De, ugyebár, épen ennek a helyzetnek a szakértői ismerete kellett volna hogy a társulatot arra indítsa, hogy ne -elégedjék meg félmunkákkal, hanem igenis, valami nagykoncepcióju tervvel vezesse azt az érdeket a kívánatos megoldáshoz. Itt azonban csak félmunkát végez, sőt a létesített műveknek gondozásában használhatóvá tételében nincs meg a kellő gondossága s a kellő előrelátása. Ugy tudom, hogy ez nem specializált eset, mert ezeknél az ármentesitő társulatoknál majdnem mindenütt igy van ez. (Ugy van ! a jobboldalon.) Ilyen körülmények között pl. a Bodrogköz népének legutóbbi nyolc éves élete, méltóztassanak elhinni, nem egyéb, mint eredménytelen, hiábavaló küzködés, hasztalan fáradás, meddő szélmalomharc, melyet folytatnia kell. A legelői borzalmasan rosszak, a kaszálóiról nyert takarmányok hihetetlenül silányak, valósággal elpusztítják a marhaállományt ; a folytonosan vizes legelő következtében napirenden van a különféle állatjárvány, sertésvész, lépfene, amely a vizes talajnak szinte természetes következménye, mert a nedves talaj a gombáknak szinte tenyésztő melegágya. A nép dolgozik, de munkájának eredménye nincs ; vet, de nincs aratása, mert elveszti az eredményt. Most pl. mi az eset? Az, hogy a Bodrogköz népének jóformán alig van a lehető legcsekélyebb őszi vetőmagkészlete. Miért? Mert a múlt esztendei őszi vetésnek 30—80%-át vitte el a belvíz. Hol legyen ott aratás, amikor a vetést megesmmisiti a bel viz? Ez annál fájdalmasabb és szinte feltűnően megbotránkoztató is, mert mig a mélyebb fekvésű talajokat méteres viz borította, adclig a kevéssel magasabb fekvésű talajokon pedig a tavaszi vetőmagvak ki sem tudtak kelni a hosszas, hónapokig tartó szárazság miatt. Hol van itt a ráció, hol legyen itt a megértés, hogy egy időre esik egy hihetetlen arányú belviz és egy hónapokig tartó szárazság? Ugyebár, itt valaminek kell lennie a háttérben ; itt valahol keresni kell a baj okát-fokát és itt jövök rá arra, amit Kovács József t. képviselőtársam mondott, hogy igenis ezeknél a társulatoknál hiba van. Az, hogy ezek már szervezetüknél, összetételüknél fogva olyanok, hogy e szervezet és összetétel mellett nem alakulhat ki az egészséges közszellem és nem érvényesülhet a közérdek. Mert igenis, a nagyobb érdekeltség a maga szavazatának súlyával fekszik reá e társulatok ügyeinek irányítására, ugy hogy e miatt nemcsak a közérdek, hanem még a szakértelem sem érvényesülhet. A szakértelem is kénytelen meghunyászkodni sokszor a hivatalos állás féltése miatt a maga jobb meggyőződése ellenére, mert a magánérdekeltség, amely reá nehezedik a közre, elhallgattatja, élné mittat ja és háttérbe szorítja a szakértelmet is. A kisembereknek érdeke pedig szenved mindig, szünös-szüntelen. Én az igen t. földmivelésügyi minister urnák épen ezt a körülményt óhajtom interpellációmmal szives figyelmébe ajánlani, hogy t. i. nemcsak az egyes érdekeltségnek, hanem igenis a nemzetnek is igen nagy érdeke, hogy mint nemzeti vagyon a föld hasznosítható legyen, hogy ezek felett, a társulatok felett az állami felügyelet, az állami ellenőrzés állandóan és éberen gyakoroltassák, hogy