Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-111
A Nemzetgyűlés 111. ülése 1920. bérlőket tartsanak, s ezekkel most megfizettetik sokszor az általuk fizetett lakbér ötvenszeresét is. Minthogy pedig albérletben leginkább szegény tisztviselők és munkásemberek laknak, tehát ezekről nyúzzák le a hetedik bőrt is, hogy az ő bűnös nyerészkedési vágyukat kielégitsék. Ez a pont tehát arra való, hogy az albérlőkkel szemben tanusitott túlkapásokat megszüntesse. (Tovább olvassa:) m) Bérbe adó üzlethelyiségek, raktárak, rakodóhelyek, árusítóbódék nyilvános pályázat utján hirdetendők meg, s keresztény pályázók létében az igény minden körülmények között csak ezek részére állapitandó meg«. Második kérdésem (olvassa) : »2. Hajlandó-e az igazságügyminister ur, illetőleg a kormány, a lakáshivatalokat azonnal és gyökeresen átszervezni és a lakáshivatalokban — már csak takarékosság szempontjából is — kizárólag esküt tett, keresztény, megbizható, de elsősorban állami fizetést amúgy is élvező menekült tisztviselőket alkalmazni ? Hajlandó-e a lakáshivatalokat az igénylők részére megközelithetőbbé tenni, és a panaszokat, sérelmeket, visszamenőleg is sürgőben és méltányosan elbíráltatni ? 3. Hajlandó-e az igazságügyminister ur, illetőleg az összkormány, a fenti elvek sürgős megvalósításával az összes vagonlakókat legkésőbb ez év október 15-éig rendes, tisztességes lakásokhoz juttatni ?« (Elénk helyeslés.) Elnök : Az interpelláció kiadatik az igazságügyminister urnák. Következik ? Gerencsér István jegyző : Homyánszky Zoltán! Hornyánszky Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Most már harmadszor, de utoljára fogom szives für elmüket igénybe venni. (Halljuk ! Halljuk !) Tovább kell fűznöm Buda vá ry t. képviselőtársam eszméjét, amennyiben ugyancsak egy lakásrekvirálási ügyből kifolyólag vagyok kénytelen felszólalni. A, következő eset történt : Egy Erdélyből menekült biró kérte az alsófoku hatóságnál, hogy részére lakás rekviráltassék. Elutasitó határozatot kapott. Ezt megpanaszolta, és a felsőbb fórum ugy döntött, hogy az igénybe venni kivánt lakás megilleti. Ezen itélet alapján kapott egy lakásigazolványt, amelynek száma 12.127/1920. Ezzel elment — mert benne van az igazolványban az is, hogy karhatalmat is igénybe vehet — kilakoltatni az illető lakásban lakó egyént, ez azonban megtagadta a kiköltözést, miértis a jogerejü felsőbb hatósági határozat alapján ez a menekült biró végrehajtást kért, hogy a lakásba behatolhasson. Kérte ezt még 1920 július 14-ikén vagy 15-ikén és az történt, hogy a végrehajtást még mai napig sem rendelték el, mert sürgős az ügy. Utánajárt és kérdezősködött az illető, hogy miért történik ez s erre az ottani hatóság egyik exponense azt felelte, hogy bizonyos magas állású egyéntől levelet kapott, amelynek értelmében a végrehajtást nem fogják elrendelni és foganatosiévi szept. hó 25-én } szombaton. 27 tani. (Zaj és felkiáltások balfelől: Mindig a protekció!) T. Nemzetgyűlés ! Neveket nem szeretek említeni, de ha érdeklődik majd az igazságügyminister ur, meg fogom nevezni az illetőt s akkor meggyőződést szerezhet, h gy csakugyan a valóságnak megfelelő tényállás az, amit én itt előadtam. A csonka Magyarországon, ahol a menekülteknek és a menekült tisztviselőknek ezrei vannak és nem tudnak elhelyezkedést találni, akkor, amikor jogerejü birói itélet van, amely a jogrend értelmében feltétlenül végrehajtandó, tehát tiszteletben tartandó : ezt a határozatot nem birja ez a menekült biró végrehajtani, nem birja azt a lakást megkapni. Kérdezem, jogrend-e az, vagy sem? Jogrend-e az, ahol a jogtalanságtól nem látom a rendet, vagy a rendetlenségtől a jogot? Én még ilyen jogrendet nem láttam. Ezért vagyok bátor az igazságügyminister úrhoz a következő interpellációt intézni (olvassa) : »Van-e tudomása a minister ürnak arról, hogy a Budapesti Lakáshivatal kiállitotta 12.127/920. számú lakásigazolvány tulajdonosa nem tudja megkapni a jogerejü birói Ítélettel részére kiutalt lakást, mert a most ott lakó bérlő onnan nem távozik el és a lakásigazolvány tulajdonosa részéről kért végrehajtást a hatóság jogellenesen nem rendeli el és nem foganatosittatja? Hajlandó-e a minister ur a jogrend biztosításáról gondoskodni és a panaszlott jogsérelmet sürgősen megszüntetni?« Elnök : Az interpelláció kiadatik az igazságügyminister urnák. Következik? Gerencsér István jegyző: Janka Károly! Janka Károly: T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, ellenmondás nélkül meg lehet állapítani azt a tényt, hogy a földbirtok-reformnak a közérdeket kielégítő keresztülvitele és végrehajtása kérdésében a Nemzetgyűlés körülbelül egységesen és osztatlanul áll, mert vallja azt, hogy ennek megvalósítása a lehrtő legszorosabb összefüggésben van nemcsak a társadalom konszolidációjában, hanem — lehet mondani — kihatásában összefüggésben van a nemzeti védelemmel is, sőt messzebbmenő kihatását véve, magával a területi épség kérdésével is. A földbirtokreform keresztülvitele hatalmas nagy egyetemes nemzeti érdek, ugy hogy annak a lelkében visszamaradó erkölcsi kihatása nem lehet más, mint szinte egy második honfoglalás. (Ugy van I a. jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés A mai nap folyamán egy törvényt fogadott el a Nemzetgyűlés harmadszori olvasásában is, amely — ugyebár — előfutárja volt a földbirtokreform rendezéséről szóló törvényjavaslatnak. En már abban a tényben, hogy ennek a törvénynek meghozatala és különösen az abban lefektetett oly sürgőssége a törvényhozás, a Nemzetgyűlés által doknmentáltatott, kifejezve látom azt a tényt, hogy igenis, a birtok arányos megos?4*
