Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-111

26 A Nemzetgyűlés 111. ülése 1920, resztény szellemben, nemzeti szellemben akarunk itt rendet teremteni, országot épiteni. Nekünk elsősorban a magunk véreit kell védeni és nem egyéb emberekkel törődni. (Helyeslés a baloldalon.) Minden további beszéd helyett felolvasom az igazságügyminister úrhoz, illetve az összkormányhoz intézett interpellációmat, amelyben lefektetem azokat az elveket, amelyek szerint én megoldhatónak tartom a lakáskérdést. Ezeket az elveket részint saját gondolataim, saját meggyőződésem alapján, részint pedig a hozzám érkezett levelek százaiból állítottam össze és azt gondolom, hogy ha a korámny ilyen módon nyúl bele a legsürgősebben a lakáskérdés rendezésébe, valamiképen mégis csak megoldáshoz fogjuk juttatni tudni a kérdést. (Olvassa) »1. Hajlandó-e az igazságügyminister ur, illetőleg az összkormány a mindinkább tűrhetetlenné váló lakáskérdést országosan a következő elvek alapján igen sürgősen, de legkésőbb f. é. október hó 15-ikéig megoldani. a) Az 1914 január l-e óta beköltözött, a magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidók — súlyos büntetés terhe alatt előirt jelentkezési kényszer, valamint tárgyilagos nyomozás alapján — hatósági vagy katonai utón haladéktalanul összeirandók és záros határidőn belül kérlelhetetlenül kitoloncolandók, (Élénk helyeslés.) b) Városokban, de különösen Budapesten és a főváros környékén fekvő községekben a legszigorúbb katonai nyomozás és súlyos büntetés terhe alatt elrendelt jelentkezési kényszer alapján sürgősen összeirandók azon zsidó lakók, akiket foglalkozásuk nem köt feltétlenül mostani lakóhelyükhöz, és az igy összeirottak ugyancsak záros határidőn belül lakásaik elhagyására kényszeritendők. Szigorúan ellenőrizendők e szempontból a társasüzletek ; az iparigazolvánnyal nem rendelkező üzérek kiutasitandók, a lakásrendelet kijátszására létesült társulások pedig — tagjaik szigorú megbüntetése mellett — könyörtelenül feloszlatandók.« (Helyeslés.) T. i. itt Budapesten és a főváros környékén egy egészen uj típus keletkezett. Miután szigorúan ki van kötve, hogy csak olyanok juthatnak lakáshoz, akiket üzletük vagy más foglalkozásuk ide köt, találtak a zsidók egy megoldást. Ha pl. Kohn Salamonnénak vagy egy üzlete, akkor egyszerűen odairják, hogy »Kohn Salamonné és társai« és ezen a cimen letelepszik itt megint nyolc zsidó, akik mint társak szerepelnek, holott soha sem néznek feléje az üzletnek, akik azonban a társtulajdonosi minőségükben lakáshoz jutva, ezáltal ugyanannyi keresztényt szorítanak ki az utcára. (Igaz ! Ugy van ! Felkiáltások balfelől : Es ezt elnézik a hatóságok ! Olvassa) : »c) Egy lakásnál többet senki sem használhat s nem bérelhet.« Nagyon sok olyan gazdag, vagyonos ember van, aki azt a luxust is megengedheti magának, természetesen nem törődvén földönfutó honfitársaival, két-három lakást is tart. Ezt az állapotot meg kell szüntetni. Ëp most vetődött felszinre egy ilyen kérdés a múltkor történt rablógyilkossággal , évi szept. hó 25-én

} szombaton. kapcsolatban, amikor megtudtuk, hogy egy emeletes villa áll üresen akkor, amikor a vagonlakók százával és ezrével lakás nélkül vannak. (Tovább olvassa.) •»d) A lakásüzérek, valamint a lakásügyben vesztegetők és megvesztegetettek elzárással, pénzbirsággal és kitoloncolással sujtandók. A házakkal és telkekkel űzött búnös spekulációk kemény kézzel elfőj tandók. e) Minden nagy, valamint üres lakás bejelentendő, illetve hatósági vagy katonai utón összeirandó és a felesleges lakrészek elrekvirálandók. Az igényelhető szobák számára a családtagok száma irányadó. Irodákra, műtermekre, váró- és fogadószobákra való igények az igénylők foglalkozása szempontjából mérlegelendő, öt szobánál nagyobb lakások progresszive megadóztatandók. f) A szállodai szobák 25%-a lakások, irodák, illetőleg hivatalok céljaira lefoglalandók, garni szállók, valamint az erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt álló üzletek feloszlatandók és magánlakások céljaira kisajátítandók. g) Az ilyképen felszabaduló lakások, lakrészek keresztény menekültek és más keresztény igénylők között sürgősen kiosztandók. Igények eldöntésénél nemcsak az igénylési bejelentések sorrendje, de főképen a keresztény és nemzeti szempontból való feltétlen megbízhatóság, a családi állapot és a foglalkozásból fakadó nagyobbmérvü ráutaltság irányadó. A foglalkozások nemzeti szempontokból való fontosságuk szerint latolandók. Lakásigénylési költségek csak az igény kielégitése esetén számithatók fel a lakáshivatalok által. h) Jövőben lakást elsősorban csak keresztény magyarok kaphatnak, i) A lakbérek országosan rendezendők és a lakásadók jogos igényeinek, érdekeinek figyelembevételével minimumra szállitandókle. A tisztviselők, közalkalmazottak és magánalkalmazottak lakbérilletményei a mai viszonyoknak megfelelően felemelendők ; a gyárosok és egyéb munkaadók pedig köteleztessenek, hogy lakbért nem élvező munkásaiknak — munkabéreiken felül — némi lakbért is biztosítsanak. h) A fővárosban és vidéki nagyobb községekben rövid időközökben a legszigorúbb katonai razzia tartandó. A razzia kiterjed az utcákra is, állomásokra, vásárokra, piaco

1 ra, és egyéb nyilvános helyekre. I) A lakásadók és bérlők közötti viszony olyképen rendezendő, hogy mig egyrészről oltalmazza a lakásadók jogait, másrészről a lakókat fokozottabb mértékben megvédelmezi a tulajdonosok és főbérlők hatalmi és nyerészkedési túlkapásai ellen. Albérletben lakók a főbérlő által az egész lakás után fizetett lakbérből az albérletben álló helyiségek nagysága szerint százalékos arányban reájuk eső lakbért tartoznak fizetni. Albérlőktől butorhasználat címén lakbérüknek legfeljebb 50%-a követelhető. Az is érdekes jelenség ugyanis, hogy vannak olyanok, akik annak idején nyolc-tizszobás lakást béreltek, aránylag olcsó áron, azért, hogy al-