Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-111

22 A Nemzetgyűlés 111. ülése 1920. évi szept. hó 25-én, szombaton. munkaerőt és ennek ellenében óriási hasznokat biztosítanak maguknak. Már most az a kérdés, vájjon ez a mérleg csakugyan megfelel-e a valóságnak ? Mélyen tisz­telt Nemzetgyűlés, ez sem áll. Mert a fentartási kiadások ebbe nincsenek bek számit va. A fegyház­intézet az állampénztártól kapja a háíi átalányt, amelyből fedezi az összes házi kiadásait, a tiszt­viselők, a fegyőrök fizetését pedig az adóhivatal szolgáltatja ki. Ezzel szemben, ezen mérleg sze­rint beállított összeggel szemben tehát a fentartási kiadások nincsenek beállítva a mérlegbe, ilyentén módon tehát ez a mérleg nem is reális, hanem egyenesen irreílis. Hasonlóképen találkozunk azután egy másik adattal is, amikor megállapítható, hogy a váci fegyőröknek a fizetése az államnak évenként 1,389.948 korona 04 fillérbe bérül, tehát a mérleg által felvett összegnél magasabb az az összeg, amelyet a fegyőröknek a fizetésére fordítanak. Nyilvánvaló tehát, hogy a mérleg irreális, mert a fentartási kiadásokat nem állították be. Ezt a mér­leget állítólag ellenőrzik, de ugylátszik, rosszul ellenőrzik, mert akkor ezeknek a hiányokrak már megállapítást kellett volna nyerniök, de még mindezideig nem nyertek megállapítást. Azért vagyok bátor én itt interpellálni. De van aztuán a kérdésnek még egy másik oldala is. Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! A váci fegy­intézetnek házi kezelésben van bérelt földterülete 45 hold és 76 négyszögöl. Azonkívül 153 hold és 880 négyszögöl saját tulajdon homokos területe, amelyből termelést üz. Termelést üz azért, hog}" ellássa egyrészt a fegyintézetet, másrészt pedig bizonyos tisztviselői csoportok beszerzését köny­nyitse meg. Hát már most, ha megfelel ennek a célnak, akkor rendben van a dolog, ha azonban nem felel meg, atkír megint csak mulasztás van, megint a kezelés rossz, vagy még rosszabb az ellen­őrzés, denikve hibákat látunk és ezeket a hibákat kell reparálni. Az 1919—1920. évi mérlegbe be van állítva, hogy kerti vetemények 56 holdat tettek ki, tengeri . és zöldbab 17 holdat, burgonya 16 holdat. Már most mindenki azt képzelheti, hogy ezzel az olcsó munkaerővel, körülbelül 100 fegyenc állandóan dolgozik, négy pár lovat használnak fel, évenként ennek a 45 holdnak a haszonbére 2200 koronába kerül, hogy tehát óriási produktumának és haszná­nak kellene lenni a fegyintézetnek ebből, mert hiszen ha ilyen keveset fizet a kiadásokra, akkor viszont a haszonnak nagyobbnak kellene lennie. De ezt sem lájtuk, mert szakértők hozzávetőleges számítása szerint egy holdon körülbelül 1000 em­bert ellátó veteményfélének kellene kikerülnie, tehát 45 holdon 45.000 embert ellátó vetemény­nek. Ez azonban nem következik be. Mert a fe­gyenceket csak épen hogy ellátják, ellenben a be­szerzési csoportokat sem segítik abban a mérték­ben, amint kötelességük lenne. Már most az a kérdés : talán a fegyintézeti tiszteknek vagy pedig ? fegyházőröknek adják oda az így vetett vete­ményeket vagy másféle termel vényeket ? Ez sem áll, t. Nemzetgyűlés. Mert három izben adtak egy kilogramm salátát, kétszer egy-egy kilogramm hüve­lyes zöldborsót, néhányszor cseresznyét és meggyet, 5 kilogramm paradicsomot háromszor-négyszer, és most legutóbb, nikor a dinnyeszezon kezdett le­tűnni, akkor a rosszabb dinnyékből adtak három­szor egy-egy darab görög- és sárgadinnyét. Már most nemcsak hogy a fegyintézeti tiszt­viselőket és fegyőröket nem látják el megfelelően. .. Kovács József: Hát hová teszik? Hornyánszky Zoltán : Ez a kérdés. Hová megy? Ugy-e, kérem szépen, felmerül rögtön az a kérdés, hogy itt valami nincs rendben, a kezelés nem rendes, az ellenőrzés sem rendes, mert akár a kezelésnél, akár az ellenőrzésnél itt ezt konsta­tálni kellett volna. Ennek a szigorúbb ellenőrzés­nek érdekében is van szerencsém interpellálni. Ezt a szigorúbb ellenőrzést már megpróbálták, de csodálatos módon mindig ugy, hogy érdekelt tiszt­viselők szálltak ki és vizsgálták meg azt, vájjon rendben van-e a kezelés. Már most hogy akarunk mi valamely intézményt fellendíteni, amikor ott bizonyos — hogy enyhén fejezzem ki magamat — rendellenességek vannak és ezeket a rendellenes­ségeket nem hogy igyekeznek megszüntetni, hogy kérlelhetetlen igazságot szolgáltató tisztviselőket küldenek ki, olyanokat, akik érdektelenek, hanem pont olyanokat, akik érdekeltek. Természetes, hogy ezek nem fogják megállapítani azt a hiányt, és nem fogják megállapítani azt, hogy itt akár a ke­zelésnél, akár pedig bárhol bizonyos rendelle­nességek történtek. Igen t. Nemzetgyűlés ! Van itt egy másik része is a dolognak. A fegyház foglalkozik sertés­hizlalással. A sertéshizlaláshoz szükséges anyago­kat természetesen olcsóbban szerzi be, mert nagy kvantumban vásáró]. Hozzávetőleges számítás szerint, olyannal tárgyaltam, aki magánosan űzte ezt, 600 koronába kerül egy métermázsa árpa, 900 koronába egy métermázsa kukorica és ölés után a disznóhús kilogrammja az illetőnek 40 ko­ronájába jött. Mit találunk a fegyintézetben ? Mondom, olcsóbban szerzi be az anyagokat és mégis kilogrammonként 100 koronában állapítja meg a fegyintézet a tisztviselőkkel és fegyőrökkel szemben a sonkának kilóját. Kinn az üzleti és piaci ár 200 korona volt. Hát még mindig olcsób­ban adták, de jóval drágábban, mint amennyibe nekik került és kerülhetett. Már most 24 darab sonka volt húsvétkor, amely felosztásra került a tisztviselők között. Mi történt ? Tizenkettőt felosztottak, de mikor 100 korona kilogrammja a sonkának, az a szerencsétlen tisztviselő, akinek van egy hónapban 800—1000 koronája, hogy vegye meg a háromkilogrammos sonkát három­száz koronáért, mikor, mondom, kilogrammja 100 korona.Nem is kellett kifizetni, mert tizenkettőt mindjárt lekapcsoltak és beszállítottak az igazság­ügyi ministeriumba. (Közbeszólás a szélsőbalon: Ai igazság mérlegébe ! Derültség.) De nem a tisztvi­selők beszerzési csoportjába, hanem megkapták

Next

/
Thumbnails
Contents