Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-111
22 A Nemzetgyűlés 111. ülése 1920. évi szept. hó 25-én, szombaton. munkaerőt és ennek ellenében óriási hasznokat biztosítanak maguknak. Már most az a kérdés, vájjon ez a mérleg csakugyan megfelel-e a valóságnak ? Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, ez sem áll. Mert a fentartási kiadások ebbe nincsenek bek számit va. A fegyházintézet az állampénztártól kapja a háíi átalányt, amelyből fedezi az összes házi kiadásait, a tisztviselők, a fegyőrök fizetését pedig az adóhivatal szolgáltatja ki. Ezzel szemben, ezen mérleg szerint beállított összeggel szemben tehát a fentartási kiadások nincsenek beállítva a mérlegbe, ilyentén módon tehát ez a mérleg nem is reális, hanem egyenesen irreílis. Hasonlóképen találkozunk azután egy másik adattal is, amikor megállapítható, hogy a váci fegyőröknek a fizetése az államnak évenként 1,389.948 korona 04 fillérbe bérül, tehát a mérleg által felvett összegnél magasabb az az összeg, amelyet a fegyőröknek a fizetésére fordítanak. Nyilvánvaló tehát, hogy a mérleg irreális, mert a fentartási kiadásokat nem állították be. Ezt a mérleget állítólag ellenőrzik, de ugylátszik, rosszul ellenőrzik, mert akkor ezeknek a hiányokrak már megállapítást kellett volna nyerniök, de még mindezideig nem nyertek megállapítást. Azért vagyok bátor én itt interpellálni. De van aztuán a kérdésnek még egy másik oldala is. Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! A váci fegyintézetnek házi kezelésben van bérelt földterülete 45 hold és 76 négyszögöl. Azonkívül 153 hold és 880 négyszögöl saját tulajdon homokos területe, amelyből termelést üz. Termelést üz azért, hog}" ellássa egyrészt a fegyintézetet, másrészt pedig bizonyos tisztviselői csoportok beszerzését könynyitse meg. Hát már most, ha megfelel ennek a célnak, akkor rendben van a dolog, ha azonban nem felel meg, atkír megint csak mulasztás van, megint a kezelés rossz, vagy még rosszabb az ellenőrzés, denikve hibákat látunk és ezeket a hibákat kell reparálni. Az 1919—1920. évi mérlegbe be van állítva, hogy kerti vetemények 56 holdat tettek ki, tengeri . és zöldbab 17 holdat, burgonya 16 holdat. Már most mindenki azt képzelheti, hogy ezzel az olcsó munkaerővel, körülbelül 100 fegyenc állandóan dolgozik, négy pár lovat használnak fel, évenként ennek a 45 holdnak a haszonbére 2200 koronába kerül, hogy tehát óriási produktumának és hasznának kellene lenni a fegyintézetnek ebből, mert hiszen ha ilyen keveset fizet a kiadásokra, akkor viszont a haszonnak nagyobbnak kellene lennie. De ezt sem lájtuk, mert szakértők hozzávetőleges számítása szerint egy holdon körülbelül 1000 embert ellátó veteményfélének kellene kikerülnie, tehát 45 holdon 45.000 embert ellátó veteménynek. Ez azonban nem következik be. Mert a fegyenceket csak épen hogy ellátják, ellenben a beszerzési csoportokat sem segítik abban a mértékben, amint kötelességük lenne. Már most az a kérdés : talán a fegyintézeti tiszteknek vagy pedig ? fegyházőröknek adják oda az így vetett veteményeket vagy másféle termel vényeket ? Ez sem áll, t. Nemzetgyűlés. Mert három izben adtak egy kilogramm salátát, kétszer egy-egy kilogramm hüvelyes zöldborsót, néhányszor cseresznyét és meggyet, 5 kilogramm paradicsomot háromszor-négyszer, és most legutóbb, nikor a dinnyeszezon kezdett letűnni, akkor a rosszabb dinnyékből adtak háromszor egy-egy darab görög- és sárgadinnyét. Már most nemcsak hogy a fegyintézeti tisztviselőket és fegyőröket nem látják el megfelelően. .. Kovács József: Hát hová teszik? Hornyánszky Zoltán : Ez a kérdés. Hová megy? Ugy-e, kérem szépen, felmerül rögtön az a kérdés, hogy itt valami nincs rendben, a kezelés nem rendes, az ellenőrzés sem rendes, mert akár a kezelésnél, akár az ellenőrzésnél itt ezt konstatálni kellett volna. Ennek a szigorúbb ellenőrzésnek érdekében is van szerencsém interpellálni. Ezt a szigorúbb ellenőrzést már megpróbálták, de csodálatos módon mindig ugy, hogy érdekelt tisztviselők szálltak ki és vizsgálták meg azt, vájjon rendben van-e a kezelés. Már most hogy akarunk mi valamely intézményt fellendíteni, amikor ott bizonyos — hogy enyhén fejezzem ki magamat — rendellenességek vannak és ezeket a rendellenességeket nem hogy igyekeznek megszüntetni, hogy kérlelhetetlen igazságot szolgáltató tisztviselőket küldenek ki, olyanokat, akik érdektelenek, hanem pont olyanokat, akik érdekeltek. Természetes, hogy ezek nem fogják megállapítani azt a hiányt, és nem fogják megállapítani azt, hogy itt akár a kezelésnél, akár pedig bárhol bizonyos rendellenességek történtek. Igen t. Nemzetgyűlés ! Van itt egy másik része is a dolognak. A fegyház foglalkozik sertéshizlalással. A sertéshizlaláshoz szükséges anyagokat természetesen olcsóbban szerzi be, mert nagy kvantumban vásáró]. Hozzávetőleges számítás szerint, olyannal tárgyaltam, aki magánosan űzte ezt, 600 koronába kerül egy métermázsa árpa, 900 koronába egy métermázsa kukorica és ölés után a disznóhús kilogrammja az illetőnek 40 koronájába jött. Mit találunk a fegyintézetben ? Mondom, olcsóbban szerzi be az anyagokat és mégis kilogrammonként 100 koronában állapítja meg a fegyintézet a tisztviselőkkel és fegyőrökkel szemben a sonkának kilóját. Kinn az üzleti és piaci ár 200 korona volt. Hát még mindig olcsóbban adták, de jóval drágábban, mint amennyibe nekik került és kerülhetett. Már most 24 darab sonka volt húsvétkor, amely felosztásra került a tisztviselők között. Mi történt ? Tizenkettőt felosztottak, de mikor 100 korona kilogrammja a sonkának, az a szerencsétlen tisztviselő, akinek van egy hónapban 800—1000 koronája, hogy vegye meg a háromkilogrammos sonkát háromszáz koronáért, mikor, mondom, kilogrammja 100 korona.Nem is kellett kifizetni, mert tizenkettőt mindjárt lekapcsoltak és beszállítottak az igazságügyi ministeriumba. (Közbeszólás a szélsőbalon: Ai igazság mérlegébe ! Derültség.) De nem a tisztviselők beszerzési csoportjába, hanem megkapták