Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-121

A Nemzetgyűlés 121. illése 1920. évi november hó 5-én, pénteké?!. 261 küzdjünk élet-halálra, hogy ezt a jobb sorsra érdemes nemzetet vezessük vissza még egyszer a sir széléről, hadd legyen itt még egyszer újra magyar a magyar és hadd töltse be, hadd találja meg más nemzetek között azt a helyet, amely őt ebben a vérrel szerzett ezeresztendős hazában minden joggal megilleti. (Élénk helyeslés/ éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Bródy Ernő jegyző: ßenczes János! Renczes János : T. Nemzetgyűlés ! Magyarország százezreinek sorsa a mai nappal fordulóponthoz ért. A földbirtok helyesebb megoszlásáról szóló törvényjavaslat lát napvilágot a mai napon. Ez a földbirtokelosztás olyan égető szüksége Magyarországnak, amint az előadó ur is olyan szépen kifejtette, mert a nagybirtok talán kevés országban állt hasonló módon mint nálunk, s ezért óriási szükség van arra, hogy az tisztességesen oszoljék el az emberek között. En aggódom egy kissé afelett, hogy épen a mai helyzetben ezt ugy lehetne megoldani, ahogy azt évtizedekkel ezelőtt megoldhatták volna. Nagyon aggódom, mert hiszen jól tudjuk, t. Nemzetgyűlés, hogy oly drágaság van. hogy elsősorban a földet igénylő is nehezen tud majd megegyezni az ár tekintetében a föld eladójával; másodsorban pedig az instrukciónak, a felszerelésnek beszerzése körül lesz majd óriási nehézség. De ezzel szemben, t. Nemzetgyűlés, itt áll a minister urnák az a kijelentése, hogy most csak három holdat szándékoznak a nincsteleneknek juttatni és ezt a három holdat meg lehet művelni ugy, ahogy az eddigi szegények meg szokták művelni bér- vagy feles birtokukat, egyik-másik kisgazdának az igájával. Én tudom ezt a gyakorlatot, mert szintén kisgazda vagyok, tudom, hogy ez eddig igy volt, és meg vagyok győződve róla, hogy azok, akiknek nincs semmijük, amig a sors, a helyzet más lesz, amig a pénzviszonyok megváltoznak, igy boldogulni fognak és legalább valamicskét be tudnak hordani a házukba és lesz valamijük. T. Nemzetgyűlés ! Azt, hogy évtizedekkel előbb kellett volna ezt a reformot megoldani, én itt ezen a helyen nem restellem kimondani. Azt sem restellem kimondani, hogy azt, hogy ez a földbirtokreform nem évtizedekkel ezelőtt lett megoldva, amikor még a valutánk jó volt, amikor olcsóság volt, amikor más viszonyok voltak ebben a hazában, azt a régi uralkodó rendszer bűnéül rovom fel. (Ugy van! balfelöl.) Taszler Béla : Teljesen igaza van. Renczes iános ; T. Nemzetgyűlés ! Akik ezt a régi rendszert láttuk, akik a politikát szemmel kisértük, észrevettük, hogy .Magyarországon az uralkodó elemek nem arra gondoltak, hogy a nép milliói boldoguláshoz, megelégedéshez jussanak, és ezzel egy hatalmas Magyarországot támasszanak alá a külellenséggel vagy bárkivel szemben is, hanem féltek a kisgazdaosztálynak megerősödésétől, minden gondolatuk csak a. közös-ügyes rendszer, a nagyhatalmi állás megszilárdítása felé gravitált. T. Nemzetgyűlés! Nagyon sok mindent lehetne itt felhozni, hogy milyen haszonnal járt volna, ha évtizedekkel ezelőtt hajtották volna végre a földbirtok helyesebb megosztását. Elmondok ezek közül néhányat. Tudom biztosan, hogy a földmivesszegények, a zsellérek és a kisiparosok százezrei nem vándoroltak volna ki idegen országba munkát keresni, a maguk jólétét, boldogságát megkeresni, és nem használta volna fel az az idegen nemzet, idegen ország, a saját felvirágoztatására a magyar erőket, a magyar munkásoknak mindenkor elismert becsületes szorgalmát, ha a földbirtokreform már korábban végre lett volna hajtva. Yagy ha évtizedekkel ezelőtt már törvényerőre emelkedett volna ez a javaslat, szentül meg vagyok róla győződve, hogy országunk nem volna' a mai helyzetében. A világháborúra is óriási befolyással lett volna az, ha Magyarországon százezreket juttatnak földhöz, röghöz, mert én magam hallottam ezrektől a harctéren, hogy : miért is harcolok én, hiszen nincs egy talpalatnyi földem, még anyám sírhelyét is ugy kell megvásárolnom. (Ugy van ! Ugy van !) Nem kell hibáztatni ezeket, hogy forradalmárok voltak, akik már 1915 — 16-ban, amikor én a harctéren voltam, hangoztatták ezeket, amikor pedig forradalomnak még hire-hamva sem volt. De nem volt megelégedve a szegény nép, nem is lehetett, mert nem kezelték ugy, ahogy kezelni kellett vdlna, T. Nemzetgyűlés ! Nagyon sok sérelmét lehetne még a szegény- népnek felhozni, de én nem folytatom tovább, nem akarok hosszadalmas lenni és nem akarom a t. Nemzetgyűlés figyelmét oly soká igénybe venni, hiszen azt akarjuk, hogy mentől hamarabb törvény legyen ebből a javaslatból, azért mondtuk ki ennek tárgyalására a sürgősséget. Én, t. Nemzetgyűlés, szivem mélyéből üdvözlöm a törvényjavaslatot, és szivem mélyéből üdvözlöm annak előharcosát, akit évtizedek óta ismerek és akinek első belépésekor az volt az ideálja, hogy Magyarországon a földbirtokot helyesebben fogjuk megosztani : ez a földmivelésügyi minister ur. (Éljenzés és taps.) T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslatot általánosságban^ a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Éljenzés.) Elnök : Következik ? Bródy Ernő jegyző : Griger Miklós ! Griger Miklós : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk! Halljuk !) Lovász János igen t. képviselőtársunk a keresztény szeretet nevében szólalt fel ; én a keresztény igazságosság nevében akarok felszólalni. A szentírás első lapjain olvassuk azt az igazságot, hogy a Teremtő a földet nem néhány kiváltságosnak, hanem »az emberek fiainak«, a népek összességének adta, avégből, hogy azoknak jólétét