Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-120

252 A Nemzetgyűlés 120. ülése 19k Egy közbeszólást hallottam azonban az előadó ur beszéde alatt, amely azt mondta, hogy a három hold föld nekünk nagyon kevés. Nagyon röviden akarok erre válaszolni. Ha a mi államunk abban a helyzetben volna, hogy a földreform céljára nagyobb össze­get tudna áldozni, akkor tudnánk tökéletes birtokpolitikát csinálni, (Ugy van! Ugy van!) olyan birtokpolitikát, aminőt igazán csinálnunk kellene, de ilyen szomorú pénzügyi és általános gazdasági helyzetben — ezt nem kell magya­rázni — ha lehetne még ezt a földreformot halasztani, ha el nem múlt yolna már a tizen­kettedik óra is, azt talán némi joggal mond­hatná valaki, hogy várjuk meg, mig pénzünk értéke talán emelkedik. De miután elmúlt a tizenkettedik óra, nem várhatunk és nem is várunk, hanem meg kell csinálnunk a reformot abban a formában, amilyenben az lehetséges. (Helyeslés.) Mivel azonban pénzünk nincs és mivel az állam nem nyúlhat a hóna alá mindazoknak a szegény emberekirek, akiknek semmijük sincs, legfeljebb a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadi­árváknak, akik számára akárhonnét vesszük is, de lenni kell, segítségnek . . , Benkő Gábor : A hadimilliomosoktól el kell venni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : ... ezt a segitséget azonban nem lehet általánosítani, ezért az okosság politikája azt parancsolja, hogy csak olyan mértékben adjunk földet, amilyen mértékben HZ HZ illető annak a földnek ura és munkása lehet. (Helyes­lés.) Nem azért van az a három hold megálla­pítva, mintha én vagy a többiek nem kíván­nánk több földet adni, de az a helyzet, és én, aki nagyon jól ismerem a helyzetet, tudom, hogy akinek nincs igaereje, nincs lova, nincs marhája és nincs pénze, és pedig sok pénze, az a mai időben mindezt képtelen beszerezni, (Ugy van! Ugy van!) és miután az állam is képtelen arra, hogy adjon neki, tehát egyelőre, igavonó állat nélkül marad, a föld műveléséhez pedig az igavonó állat feltétlenül szükséges és teljesen nélkülözhetetlen. Ha tehát földünk volna is azoknak az egyszerű embereknek részére — a legszegényebb emberekről van itt szó — és adhatnánk több földet, ha nem tudunk megfelelő igaerőt hozzá adni, akkor az illető azt a földet nem tudja megművelni, akkor a célt nem értük el és kárt okoztunk a termelésnek. Megmondom azonban egészen őszintén azt is, hogy miért gondoltam én a három holdra. Azért, mert ismerem a viszonyokat, magam is ott éltem, Akinek igen kevés földje van 3 az az egyik részt esetleg ásóval, kapával maga is meg­műveli, különösen, ha kerti müvelésre alkalmas, a másik résznél pedig, amelyet nem győzne kézzel felásni, elmegy a másik kisgazdához se­gítségért, mert mindig segítenek egymáson ezek . évi nov. hó 4-én, csütörtökön. a szegény emberek, (Egy hang balról ; Elmegy a szomszédhoz !) elmegy olyanhoz, akinek meg­van az igaereje, hogy szántsa meg neki a föl­det, ő pedig majd ásóval, kapával, gyalognap­számmal fogja visszaszolgálni. (Ugy van! Egy hang balról : Ez a gyakorlat !) T. Nemzetgyűlés ! Ez az egyetlen lehetőség azokkal szemben, akiknek semmijük sincs, akik­nek igaerejük nincs. Eddig is az volt a gyakor­lat a faluban, hogy a nincstelen ember bérbe vett egy-két hold földet, hogy vessen tavaszit vagy miegymást, és elment a szomszéd kisgaz­dához igáért (Ugy van!) és megszolgálta neki annakidején, igy egyetértéssel, jóakarattal kise­gítették, sőt mondhatom, hogy kiegészítették egymást ebben a tekintetben. Mert a kisgazdá­nak az igavonó erejével gyakran lehet segítenie a másiknak, mert igen sok olyan kisgazda is van, ahol kevesebb a föld, mint amennyit a meglevő igavonó állattal meg tud mívelni és akkor könnyen megteheti, hogy segitsen annak a szegényebb embertársának, akinek szintén kevés földje van, de viszont nincs igavonó állata. így, akinek nincsen lekötve az igaereje, köny­nyebben tud adni a másiknak s könnyen meg tudja neki csinálni azt a szántást és egyebet és igy ők egymást egész szépen kiegészítik. (Ugy van!) T. Nemzetgyűlés ! Ez az, amiért a legkisebb mértéknek a nincstelen emberek számára a három holdat a törvényjavaslat javaslatba hozza. Az egész javaslaton ez a célzat vonul végig. A javaslat a legkomolyabb mérlegelés tárgyává vette azt, hogy kinek mennyi az ereje. T. Nemzetgyűlés ! Elsőben, első lépésre, egyszerre nem jó, nem tanácsos túlzásba menni. (Ugy van!) En, aki a földreformnak egyik leg­régibb küzdője vagyok, mégis ugy akartam a földreformot megvalósítani, hogy azt vissza­csinálni senkinek eszébe se jusson és azt lássa az utókor, azt lássák az utánunk következők, vagy azt lássák a későbbi törvényhozások, hogy igenis ez, ami meg volt csinálva, helyes, ezen lehet majd tovább építeni akkor, ha a helyzet ezt majd megadja. (Altalános helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! Hiszen mi, akik itt va­gyunk ezen a Nemzetgyűlésen, talán kivétel nélkül azok vagyunk, akik földet nem igénye­lünk, vagy nem igényelhetünk, s majdnem ki­" vétel nélkül csak képviseljük azokat, mint meg­választott nemzetgyűlési képviselők, akik földet igényelnek. (Ugy van!) De a magunk részére mi ebből a törvényjavaslatból kifolyóan földet nem vehetünk. Itt rámutathatok éppen magára a kisgazda osztályra. Az eddigi valóságos kis­gazdaosztály majdnem teljesen kiesik' a tör­vényjavaslat kedvezményeiből. (Egy hang jobb­felöl: Teljesen!) Teljesen nem esik ki abban a tekintetben, mert az elővételi jogon megvett földbirtokokból meghatározás nélküli mennviségben lehet a kis­birtokosoknak is földet juttatni, ha előzőleg a tör-

Next

/
Thumbnails
Contents