Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-120
A rfenizetgyüMs 120. ülése 192t Kenéz Béla : ... de attól tartok, hogy ezzel az államhitel tulajdonképeni céljaira szükséges tőkét vonnánk el, másrészt pedig az is előfordulhatna, hogy pénzünk értékének javulásával és a földárak csökkenésével a magas névértékű hitelek nem találnának fedezetet az ingatlan értékében, ami a záloglevelek bonitását rontaná, Természetesnek kell tehát találnunk, hogy a földbirtok pénzügyi lebonyolításánál a készpénzfizetés elve az uralkodó, annál is inkább, mert hiszen különben a törvénnyé vált javaslat nem tudná, vagy csak nehezen tudná megvalósítani azt a másik gondolatot, hogy viszont a megváltás árát készpénzben fizesse ki, — mert hiszen ez a szabály a javaslat szerint, és a járadéklevelekkel vagy kötvényekkel való fizetés a kivétel, szabállyá csak a korlátolt forgalmú birtokokkal szemben emeli ezt a javaslat. Nagyon természetes azonban, t. Nemzetgyűlés, hogy a javaslat módot ád a kistőkéjü emberek földhöz juttatására is, hiszen feljogosít az ingatlan névértékének 75°/o-áig terjedhető jelzáloglevelek, illetőleg kölcsönkötvények kibocsátására. Én azonban azt tartom, t. Nemzetgyűlés, — és ezt el kell erről a helyről mondanom — hogy célszerűbb volna, ha a kistőkéjü ember egyelőre inkább bérletet, vagy részes művelést vállal, (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) mert különben a valuta javulása elviselhetetlenül nagy terhet fog a nyakába zúdítani. (Félkiáltások jobb/elöl: Örökbérletet!) Hiszen ez a természetellenes reláció, amely ma fennáll az alacsony értékű pénz és a magas földár között, ha egyszer, amint remélhető, ugyebár, meg fog változni, elviselhetetlen terhekkel fogja sújtani még a kellő készpénzzel rendelkezőket is, (Igaz! Ugy van! jobb felől), és kockázatot ró még magára az eladóra is. Epen ennek a kockázatnak akarja elejét venni a javaslat azáltal. hogy megengedi' a megváltási ár megállapításának elhalasztását, sőt az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak megadja a felhatalmazást, hogy a megváltási ár megállapítását hivatalból elhalaszthassa 10 évre. Ez alatt az idő alatt az ingatlan tulajdonosa pénzben vagy terményben törleszthető évi járadékot vagy bért kap, sőt méltányos előleget is kívánhat. (Helyeslés jobb felöl.) Az állam pénzügyi terhei, azonkívül a földhözjuttatás meggyorsítása is megkívánják tehát,,' t. Nemzetgyűlés, a földbirtokreform végrehajtása során a magántevékenység kezdeményezésének fen tartását, a magánvállalkozásban folytatott parcellázás megengedését, azonban a szomorú példák és a külföldön tett tapasztalatok nyomán megfelelő korlátozással. Hiszen ismerjük azokat az eseteket, amikor rábeszélés, ingyen nyújtott ital — volt rá eset, hogy korcsmában kötötték az üzletet — szándékosan erején felül menő üzletkötésbe vitték bele a vevőt, csak azért, hogy azután a részleteket '. évi nov. há 4-én, csütörtökön. 245 fizetni képtelen megszorult paraszttól nagy nyereséggel vásárolják vissza á földrészleteket. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Ismerjük azokat az üzelmeket, amelyek az alföldi népes községekből kirajzó földkeresőkkel nagyon drágán, nem egyszer egész vagyonukkal fizettették meg a magyar parasztnak tiszteletreméltó s az országra is hasznos vágyát, a földéhséget. De klasszikus példája ennek az a felsőbajorországi falu, ahol ugyanaz a parcellázó ügynök 15 év alatt kétszer parcellázta a falu határának öszszes földjeit és tönkrejuttatta az erejükön felül ó vevőket. (Zaj jobbfelöl.) De nálunk is, a Darányi-féle emiitett organikus földbirtokpolitikai javaslat indokolásában és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület adatgyűjtésében igen érdekes és tanulságos eseteit olvashatjuk a rászedésnek és a föld megdrágításának. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület adatgyűjtései szerint pl. átlagban 31 %-kal drágábban adták el az ügynökök a parcellákat, mint amennyiért vették. Nagyon természetes, hogy a külföldi törvénykönyvekben számos példáját találjuk épen ennélfogva, főleg az ujabb időkben, a parcellázással űzött visszaélések megakadályozásának. Talán legnevezetesebb ezek közül az 1910-ik évi bajor Güterzertrümmerungs-Gesetz, amely három eszközzel igyekszik elejét venni e visszaéléseknek. Az első a községek és a közhasznú társulatok elővételi joga; a második az ingatlan eladójának visszalépési joga az ügynökkel szemben, és a harmaj dik, ugyancsak az ügynökkel szemben a parcella vásárlójának visszalépési joga, az ügylet megkötése után is. A mi földbirtokpolitikai javaslatunk megengedi a parcellázást, de igen helyesen ellenőrzésnek és korlátozásnak veti azt alá. (Helyeslés jobbfelöl.) Az ellenőrzés abban áll, hogy a parcellázás tervét be kell jelenteni a gazdasági felügyelőségnek ; hogy a megkötött szerződést láttamoztatni kell a községi elöljárósággal s hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság betekintést nyer a feldarabolás egész menetébe, főleg pedig a fizetés módozataiba. A visszaélésnek korlátai lesznek pedig : a visszalépési jog kimondása, az egyetemleges kötelezettség kizárása, (Helyeslés) a váltóvétel tilalma s az a kikötés, hogy a parcellákat birtokba venni csak akkor szabad, ha azok természetben már ki vannak jelölve és terheik rendezve vannak. Én remélem, hogy ezzel az ellenőrzéssel és ezekkel a korlátokkal a magántevékenység is hasznos eszközévé lesz iz árra való emberek földhöz juttatásának. Akár állami tevékenységgel, akár magántevékenység közvetítésével juttatjuk azonban földhöz a kiszemelt egyéneket, voltaképen a földhözjuttatás után mered reánk a reform legnagyobb nehézsége. Bevezettük a gazdát a várva-várt, nagy reménységgel megszerzett földre,
