Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-120
244 A NvrazeigyúJés 120. vïése 1920. évi nor.- hó 4-én, csütörtökön.. a birtokváltozási esetek száma a 450.000-efe, azt hiszem, hogy a földbirtokreform céljaira jelentékeny területek fognak rendelkezésére állani az elővásárlási jog révén is. És ez kívánatos is, t. Nemzetgyűlés, mert a megváltás jogának Damokles kardja izgalomban tartja az ingatlan tulajdonosát is, a földet igénylőket is, (Ugy van! Ugy van!) bizonytalanságot szül, elveszi a kedvet a befektetéstől és az alapos gazda 1kodá stól. Êzt a bizonytalanságot akarja korlátozni, csökkenteni a törvény azáltal, hogy, az állam megváltási jogát 5 évre korlátozza. Es ugyanezt akarja elérni azáltal is, hogy a megváltásra kijelölt ingatlan tulajdonosának módot ad arra, illetőleg megengedi, hogy az ingatlanokat magánügyletekkel juttassa az érdekeltek kezébe, ami mindenesetre az eljárás hosszadalmasságát és merevségét enyhíteni fogja. De egy másik nagy el? : a magántulajdon lehető kímélésének elve is arra késztet, hogy a magántevékenységet lehetőleg igénybe vegyük a földhöz juttatásnál. Egyéb okok is szólanak amellett, amelyekre még rá fogok térni. Ha azonban közérdekből élni kell a megváltás jogával: mindenesetre célszerű, ha az állam annak meghatározását, hogy hol és milyen mértékben történjék ez a megváltás, egy nagytekintélyű, a napi politikától, a változó közhangulat hullámzásaitól és a mindenkori kormányoktól független testületre ruházza. Annál is inkább, t. Nemzetgyűlés, mert a földbirtokreform megvalósítása során az élet ezernyi ezer változatú problémákat fog felvetni, amelyeknek mindegyikét előre még meglátni sem lehet, (Ugy t van! Ugy van!) annál kevésbé merev formákkal szabályozni. Hiszen hogy csak egyet említsek, t. Nemzetgyűlés, annak meghatározása, hogy melyik birtokot tekintjükjkis-, közép- vagy nagybirtoknak — bizonyos esetekben annyira az egyéni körülmények mérlegelésétől függ, (Ugy van ! a középen.) hogy azt általános szabályba foglalni előre nem lehet. Mezőgazdasági statisztikánknak az a meghatározása, amely az 5 holdasnál kisebb gazdaságokat törpebirtoknak, az 5-től 100 holdig terjedő nagyságuakat kisbirtoknak, a 100-tól 1000 holdig terjedőket középbirtoknak, az 1000 holdon felülieket nagybirtoknak tekinti, — annyira merev és formalisztikus, hogy az életben nem állhatja meg a helyét. Hiszen nincs tekintettel sem a minőségre, sem a fekvésre, sem a művelés ágára ; (Ugy van ! Ugy van !) holott nyilvánvaló, hogy egy 5 holdas szőllőbirtok nem eshetik ugyanazon kategóriába egy 5 holdas legelővel, époly kevéssé, mint egy Budapest határában lévő gazdaság egy ugyanolyan nagyságú, de a legközelebbi piactól, vasúti állomástól 100 kilométerre fekvő gazdasággal. Az elméleti meghatározások, amelyek a tulajdonosníik a földhöz való munkaviszonyán, főleg pedig a földjáradék megszerzésének módján sarkallanak s amelyek például törpebirtoknak az olyan gazdaságot tekintik^ amely a család eltartására nem elegendő és igy a család munkaerejének egy részét idegen gazdaságok szolgálatába kényszeríti, helyesebb, azonban mindig épen az eset egyéni körülményeinek mérlegelését tételezik fel. Célszerű tehát, hogyha ugy ennek, valamint a megváltás helyének és mértékének, továbbá annak megállapítását, hogy hol, kit és milyen mértékben illessen meg a föld, és általában mindazon kérdések szabályozását, amelyek előre körül nem irhatok és meg nem határozhatók, egy a birói függetlenség, tudás és tapasztalat attribútumaival felruházott, kellő szakismerettel biró testületre ruházzuk. Ezt a testületet a javaslat Országos Földbirtokrendező Bíróság néven szervezi. Tagjai sorában mérsékelt többséget ad a független birói elemnek, jelentékeny képviseletet biztosit az érdekelt gazdatársadalomnak és helyet juttat az érdekelt ministeriumok, valamint a földbirtokreform pénzügyi lebonyolításában részes altruista pénzintézetek kiküldötteinek is. Nyilvánvaló, t. Nemzetgyűlés, hogy ezen a szerven fordul meg a földbirtokreform sorsa, A törvény volt mechanizmusába az élet lüktetését, a cél felé szárnyaló eleven erőt, ez a szerv fogja belevinni, tagjai kiválogatásánál tehát a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni (Igaz ! Ugy van! jobbfelöl.), mert hiszen az a cél, amelynek szolgálatában ez a testület áll, tulajdonképen egy nemzetünk jövendőjével. (Igaz ! Ugy van! jobbfelöl.) Bárminő megnyugtató is azonban, t. Nemzetgyűlés, hogy a megváltás és általában a vele összefüggő kérdések elbírálása ilyen minden gyanún felül álló, nagytekintélyű testületre bizatik, mégis kívánatosnak tartanok, hogy a magántevékenység is kivegye szerepét a földhöz juttatásból, már azért is, mert ilyen esetekben az állam mintegy ki vonódik a reform lebonyolításának pénzügyi nehézségeiből, amelyek államháztartásunk mai helyzetében, pénzünk depreciációja és értékmérő tulajdonságából való — hogy ugy mondjam — kiforgatottsága mellett, ma szinte elviselhetetlenül nagyok. Mauer, a földhitel egyik legalaposabb, sajnos, ma már néhai ismerője, az »Archiv für innere Colonisation« egyik nem régi számában helyesen mutat rá, hogy pl. a porosz földbirtokpolitika céljainak megvalósítására ma már nem milliókra, hanem milliárdokra menő értékű jelzáloglevél kibocsátása lenne szükséges. Nekem nincs benne kétségem, t. Nemzetgyűlés, hogy pénzünk mai indokolatlanul alacsony értékelése mellett a mi jelzálogleveleink és járadékkötvényeink olcsóságuk révén könnyű elhelyezést találnának a külföldi piacokon, . . . B. Szterényi József: No, az kérdés! Ma nem.
