Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-120
A Nemzetgyűlés 1.20. ülése 1920. évi nov. hó 4-én, csütörtökön. 241 földhöz juttatott uj gazdák és családtagjaik az eltartottak nagyobb tömegét jelentik azon a területen, mint amennyien a feldarabolás előtt abból éltek, (Ugy van ! a jobboldalon,) Másrészt azt sem szabad elfelejteni, hogy tévedés azt hinni, hogy a kisgazdaság a közfogyasztás számára nem termel. Hiszen a háború előtti nagy magyar birodalomban*a kisbirtokos legalább tizmillió métermázsa búzát vitt a piacra saját szükségletének a levonása után. A német birodalomban az 5—20 hektár nagyságú parasztbirtokokról tudjuk, hogy búzatermésüknek 1 / 5 részét, árpatermésüknek 1 / 4 részét, rozs- és zabtermésüknek 2 / 3 részét, burgonyatermésüknek 3 / 6 részét a piacra szállították, sőt burgonyából még a legkisebb parcellabirtokosnak, a két hektárnál kisebb földdel pbirónak is van jelentékeny eladni valója. De felesleges szószaporítás elkerülése végett (Halljuk ! Halljuk ! Felkiáltások : Élvezettel hallgatjuk.) méltóztassanak megengedni, hogy csak rövidre fogjam, amit erről a kérdésről elmondottam és ami még elmondható. A nagybirtok gazdasági előnyei a nyersanyagbeszerzés, a terményértékesités, a tökéletesebb kereskedelmi organizáció s a gépek alkalmazása tekintetében többnyire csak viszonylagosak, a gazdasági fejlődés bizonyos fokától függenek és tényezői legnagyobbrészt a fejlődés egy magasabb fokán a kisgazdaságok által is megszerezhetők. Csak ott és csak addig áll fenn ez a felsőbbség, mig a társadalom osztályai között iskolázottság dolgában nagy különbségek állnak fenn, ahol az állam irányító munkája a kisemberek javára nem eléggé szilárd és következetes (Igaz ! Ugy van ! Taps.) és csak ott állnak fenn, ahol a nagybirtok nagyobb tőkeerejét valóban a gazdaság színvonalának emelésére fordit ják. (Igaz ! Ugy van !) Ilyen értelemben lehetett Angliát, a nagybirtok jellegzetes földjét, a múlt században a gazdálkodás példájaként említeni. Magángazdasági szempontból, jövedelmezőség tekintetében kérdés, hogy ez a felsőbbség egyáltalában ma is megvan-e még. A legújabb francia kisbirtokmonográfia adatai szerint a kisbirtok jövedelmezőbb volt 47 vármegyében, a nagybirtok csak 16-ban, a többi 22-ben pedig az eredmény egyenlő volt. Mindenesetre, mikor e két birtokkategóriát gazdasági szempontból párhuzamba állitjuk, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az emberi munkaerő teljes értékesítését, olyan munkaelemeknek tökéletes kihasználását is csak a kisgazdaságban látjuk, amelyeknél munkáskezek a gazdasági típusok más kategóriáiban parlagon hevernek, mert a kisbirtokosnak nincsen olyan családtagja, akit akár öregségénél vagy fiatalságánál fogva a gazdaságban felhasználni ne tudna. (Helyeslés.) De ha elfogadjuk is azt, hogy a nagybirtok gazdasági előnyei megvannak, de viszonylagos értékűek, viszont határozottan állithatjuk, hogy a kisbirtok társadalmi előnyei feltétlenek. Amenynyire biztosit]a sürü előfordulásuk a társadalmi NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — VI. KÖTET békét és rendet, ép annyira kiélesiti és állandósítja hiányuk az osztályok ellentétét, a társadalom bizonyos fejlődési fokán pedig forradalmi törekvéseket is szül. Annál csodálatosabb, hogy ujabban olyan oldalról is elismerik a kisbirtok szükséges és fontos voltát, ahol ezelőtt a »delendam esse« volt a jelszó. A berlini szociáldemokrata kormány a birtokpolitika legfőbb feladatául épen a kisbirtokok szaporítását jelöli ki, pedig, amint méltóztatnak tudni, az erfurti pro gramm a kisbirtok megszüntetésének alapján áll. Azonban nemcsak az osztályok ellentétének áthidalása és kiegyenli tése, a társadalmi békének biztositása, az ország egészségesebb jövője kivánja a kisbirtokok szaporítását. A népesség egyenletesebb elhelyezkedése, a városi kenyér- és lakásinség orvoslása, a békekötés teremtette helyzetben a munka nélkül maradt iparosok kenyérhez juttatása szintén a kisbirtokok szaporítása mellett szólnak, csakúgy, mint a föld jobb kihasználása, ezen a réven a többtermelés és végső eredményben a valuta megjavításának szempontja is minden kedvező szociális következésével együtt. A nemzeti és erkölcsi eszmék megerősítése — a forradalom tanulságaiból világosan sugárzik felénk az igazság — csak ugy a kisbirtokok szaporítását javasolja, mint az önkormányzatban és általában a belső politikában nélkülözhetetlen független elemek kívánatos volta, (Élénk helyeslés és taps.) Ezt javalja a háborús emberveszteségek pótlása is, mert a kisbirtokoknak népsüritő és gazdasági hatása van. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt az állításomat egy-két bizonyítékkal támogassam. (Halljuk ! Halljuk !) Fejér megyében, ahol a nagybirtok az összes terület 63%-át foglalja el, az 1000 hektár szántóföldre eső lakosok száma 81, Brassó megyében, ahol a nagybirtok területi aránya csak 2"4%, 246 a népsűrűség, tehát több, mint háromszor annyi. 1900-tól 1910-ig az 1000 hektár szántóföldre eső szaporodás Fejér megyében 46, Brassóban 123, tehát majdnem háromszor annyi. De hogy tiszteletben tartsuk a nagy számok törvényét és az esetlegességek elkerülése végett kutatásainkat térben és időben szélesebb körre terjesszük, hogy ha összefoglaljuk azt a nyolc vármegyét, amelynek területén a nagybirtok aránya a legnagyobb, azt látjuk, hogy 20 esztendő alatt az 1000 hektár szántóra eső népnövekvés 160 lélek, mig abban a másik nyolc vármegyében, amelyben a nagybirtok területi aránya a legkisebb, 240. Es a külföldön sincs másképen. A poroszországi Gutsbezirkek, földesúri községek népessége csak fél, vagy negyedannyi, mint a kis parasztgazdáklakta Landgemeindék. A fél hektárnál kisebb gazdaságokban több mint £00 ember, a 100 hektárnál nagyobb birtokokon pedig 18 ember él meg minden 100 hektár területen. Olaszországban a kivándorlók között több mint 36% az őstermelő, de a nagybirtoknak jellegzetes provinciáiban, Szicíliában és Kalabriában a kivándorló őstermelők aránya a 60%-ot is eléri. 31
