Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-120

242 A Newzetgyülés 120. ülése 1920 De miért kell nekünk a népességet szaporítani ? Kérdik azok, akik azt tartják, hogy CsonkaMagyarországon a termelési és fogyasztási lehetőségek mai korlátozott állapotában úgyis sokan vagyunk. (Mozgás.) Könnyű erre az ellenvetésre a felelet. Hiszen a nemzeti jövedelem fokozására soha nagyobb szükség nem volt, mint ma. A nemzeti jövedelemnek pedig legbecsesebb tényezője az emberi munka. (Taps.) Igen, csak tudjunk neki munkaalkalmat adni, mondják azok, akik a népesség szaporodásáért nem lelkesednek. Ám a földbirtokreform épen a munkaalkalmak szaporítását fogja elérni. Ezen a réven fogjuk a munkáskezeket idekötni és a nemzeti termelés javára értékesíteni, (Ugy van! Mozgás a jobboldalon.) A kisbirtokosztályt épen az teszi becsessé, hogy a földhöz van kötve, nemcsak azért, mert megélhetéséért tulajdon két kezével kell megmunkálnia, hanem azért is, mert az érzelem erős szálaival fűzik a haza rögéhez, annak nemzedékről-nemzedékre átöröklődött szeretete. (Helyeslés.) A kisbirtok legalsóbb osztályai szükséges átmenetet alkotnak a birtoktalanok és a birtokosok között és módot adnak arra a folyamatra, amelyet a társadalomtudomány felfelé menő osztálymozgalomnak nevez, őstermelő országban a kisbirtokos osztály viseli a közterhek jelentékeny részét, adja egészséges fiaival a hadsereg zömét. A gaz daságban elhelyezkedést találni nem tudó család tagjai biztositják, mint liazicselédek, a városi lakosok kényelmét, szolgáltatják a nagygazdaságoknak és az iparnak a munkások százezreit. Egy szóval ez az osztály alkotja a birtoktalanokkal együtt a népet, amelynek sorsától függ az ország sorsa. (Helyeslés és taps.) Kétségtelen, t. Nemzetgyűlés, hogy ezek a fejtegetések meggyőzhettek mindenkit arról, hogy helyes a földbirtokpolitikának az az alapgondolata, amely az önálló kis gazdasági egységek szaporítását tűzi ki céljául. Ennek a célnak szolgálatában ad a javaslat módot minden férfimunkásnak háromholdnyi földbirtok megszerezhetésére. (Felkiáltások jobhfelől : Kevés !) Minthogy Csonkamagyarországon körülbelül 1 millió mezőgazdasági munkás és cseléd van és ezek legnagyobb részének háza és földje nincs és legnagyobbrészt férfi, magától értetődik, hogy ez a földbirtokreformjavaslatban közvetlen érdekelteknek legnagyobb kategóriája és hogy a javaslat ha törvénnyé válik, ennek a csoportnak földhöz juttatásával érheti el a legnagyobb eredményeket. Százezreket emelhet a birtoktalanok közül azok sorába akiknek van mit félteniök. Százezrek lelkében nevelheti a tulajdonnak, a társadalom békéjének és rendjének tiszteletét és a magántulajdon monopolisztikus színezetének enyhítésével nemcsak a földhöz jutottak szivéből irthatja ki az osztályellentét érzését, hanem egyelőre a földhöz jutni nem tudók lelkében sem fakaszthat jogos keserűséget, mert hiszen demokratikus jellegű ujitás, amely minden jóravaló munkásnak megadja a lehetőséget a fold megszerzésére. Épen ezért kitűnő nevelőeszköze . évi nov. hó 4-én, csütörtökön. a szorgalomnak és takarékosságnak. A jóravaló mezőgazdasági munkásnak és cselédnek és a kisgazda fold nélkül maradó családtagjainak a kisbirtokosok sorába való emelése nemcsak egészséges birtokéiOiSztást idéz elő, hanem megújhodását is őstermelő társadalmunknak, amelyet kiválogatott elemekkel frissít fel. (Helyeslés.) Az osztályoknak cseréjét, az egészen törpegazdaságban élők kihasználásra nem jutó munkáskezeknek tökéletesebb értékesitését, a szorgalom és takarékosság jutalmazását célozza a törvényjavaslat azzal az intézkedéssel, amely lehetővé teszi, hogy a törpebirtokos birtokát legfeljebb 10 holdra egészítse ki. (Felkiáltások jobb felöl : Kevés !) Minthogy Csonkamagyarországon 350.000 törpebirtokos van, magától értetődik, hogy a törvényjavaslat közvetlen érdekkörében állóknak ez a második legnagyobb kategóriája és nyilvánvaló, hogy ha a javaslat koncepciója megfelelően valósittatik meg e két kategóriára nézve, akkor igazán elmondhatjuk, hogy elkorhadt, egészségtelen birtokszervezetünk megújult, de ugy, hogy ez a megújult birtokszervezet nemzeti ébrünk te jessé válásának fogja biztos erejét és anyagát szolgáltatni . (Helyeslés.) Est annál inkább remélhetjük, t. Nemzetgyűlés, mert a javaslat kellő megfontolást tanusit a másik két birtokkategóriával szemben is. A középbirtokot elvben kiveszi a megváltás alól, sőt a középbirtok létesítésére még módot is ad. (Helyeslés.) Nyilvánvalóan azért, mert hiszen középbirtokosunk úgyis kevés van. Az 1910. évi népszámlálás a 2 700.000 földbntokos között mindössze 17.600 száz—ezer holdig terjedő nagyságú középbirtokot talált, ami 0.65%-nak, tehát nem is egészen 1%-nak felel meg. Már pedig, t. Nemzetgyűlés a középbirtokos osztálynak fontos hivatása van. (Ugy van !) Nemcsak állomást átmenetet alkot a magántulajdon rendjén, tehát a birtokkülönbségen alapuló társadalmakban, nemcsak az osztályok szükséges cseréjét, a derék kisgazdának felfelé való emelkedését teszi lehetővé, hanem végül nélkülözhetetlen közvetítő és egyensúly a legalsóbb és legfelsőbb osztályok között. Van műveltsége, A^an érzéke az újítások iránt, lelkes munkása a gazdasági közéletnek, alapos ismerője a hozzá közelálló kisgazdáknak, a falu társadalmának, melynek természetes vezetője, bajának, panaszainak megértője és méltányló]a. (Ugy van I) Nemcsak Franciaországban vívták ki a középosztály tagjai, Montesquieu, Mirabeau és Sieyès a harmadik rendnek a jogát. Magyarországon is Deák Ferencnek, Kossuth Lajosnak és a magyar középbirtokososztály több fiának dicsőséges szerepe jutott a jobbágyság felszabadítása körül. (Ugy van I Egy hang a baloldalon : Ez a második jobbágy-felszabadítás I) Annál inkább sajnálnunk kell hogy ezt a kiválóan fontos társadalmi osztályt az idők múlása annyira megviselte, és hogy különösen a múlt század második felében ugy aláhanyatlott.