Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-119

208 A Nemzetgyűlés 119. iüése 1920, zési mmisteriumot, a közéieimezés szempontjá­ból különböző külföldi akciók meginditása. Ez akciók érdekében igenis fizettettem és utaltattam ki pénzt, ez a pénz azonban minden tekintetben pontos elszámolás tárgyát képezte. Annak a bizott­ságnak, amelynek kiküldetését kérem, lesz hiva­tása erről bizonyságot szerezni. Ismételten ki­jelentem, hogy nemcsak anyagi felelősséget vál­lalok — természetesen — mindazon intézkedése­kért, amelyek részemről történtek, de politikailag is mindazokat az intézkedéseket . . . (Zaj és közbe­szólások a jobboldalon.) Kern értem., kérem . . . Meskó Zoltán : Azt mondják, a jóakarat megvolt ! Fábián István : Csak a szakértelem hiányzott ! Hg. Windisch-Graetz Lajos: A szakértelmet megítélni épen a t. Nemzetgyűlés van hivatva. Fábián István : De akkor nem volt. (Zaj.) Hg. Windisch-Graetz Lajos: Mindezeket az intézkedéseket bátor voltam egy nagyon kellemet­len helyről : a közélelmezési ministeri székből el­mondani és annak, aki megtámadott, kötelesség­szerüleg feleltem, mindazért, amit tettem. (Ugy van ! a baloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Az ellenem emelt közélel­mezési vádaknak két főbenjáró pontja van. Az egyik az, hogy én titokban nagymennyiségű élelmi­szereket szállítottam volna Ausztriának. Meskó Zoltán : A frontra pedig korpát küld­tek liszt helyett ! (Zaj.) Hg. Windisch-Graetz Lajos: Épen azért ho­zom fel ezt. Igen könnyű bizonyságot szerezni azokról az élelmiszermennyiségekről, amelyek Ausztriába mentek. A rendeleteink aktaszeriileg megvannak és megvannak az akkori képviselőházi felszólalásaink, melyekben minden időben bejelen­tettem azokat az élelmiszermennyiségeket, ame­lyeket Ausztriába küldhetünk. Tény az, hogy a frontra kevesebb élelmiszer érkezett. Épen én indittatattam meg egy — mond­hatnám — erőszakos vizsgálatot ebben a tekin­tetben s a vizsgálat kiderítette, hogy igenis az akkori hadvezetőség bűnös mahinációi következ­tében ; Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon. ) az élelmiszerek egy része némely osztrák városok élelmezésére fordíttatott. Meskó Zoltán : 1918-ban ez jobban hangzott volna ! Akkor kellett volna mindjárt megmon­dani a bűnös mahinációkat. (Zaj.) Hg. Windisch-Graetz Lajos: Én nem mondhattam el a vizsgálat eredményét, mert ennek eredménye a forradalomban kiderült, de sokkal előbb igen erélyesen intézkedtem, mert az utolsó hónapokban a frontramenő transzportok­kal magyar hivatalnokok mentek közvetlenül a magyar hadtestekhez. Ezt is módjában fog állani ennek a bizottságnak kideriteni. Be van bizo­nyítva, hogy a magyar határokon belül és az akkori magyar kormány intézkedései körében ebben a tekintetben nem történt hiba. Amennyi­ben hiba történt, — ismétlem — ezért tisztán és kizárólag én vagyok felelős és épen ezért kérem . évi november hó 3-án, szerdán. azt a bizottságot, hogy ezt is teljes mértékben de-. ritse ki. Még egy vádpontot hallottam annyiszor han­goztatni és ez a szállítási igazolványok kiadásának kérdése. Erre vonatkozólag igen rövid lehetek, mert egész ministerségem alatt magánszemély ré­szére szállítási igazolvány ki nem adatott és ennek az aktaszer ü nyomai kell hogy a ministeriumban meglegyenek. A Károlyi-kormány engem azzal vádolt, hogy a fegyverszüneti tárgyalások és később a külön­béke tárgyalások folyamán olyan magatartást tanú­sítottam volna, amely az ország érdekeivel ellen­kezik. Orbók Attila : Konkürrenciát csinált a belgrádi kirándulásnak. Ez volt a baj ! Hg. Windisch-Graetz Lajos: Azt mondták, hogy az én Svájcba való kiküldetésem azért tör­tént, hogy a dinasztia és Károly király érdekében, szemben a magyar érdekkel, akciót folytassak. Itt most el kellene mondanom az egész forradalom le­folyását, el kellene mondanom, (Felkiáltások a jobboldalon : Tudjuk mi is ! Halljuk ! Halljuk !) azon tanácskozások történetét, amelyek a Diaz­féle, Andrássytól koncipiált fegyverszüneti feltéte­leket megelőzték. El kellene mondanom Andrássy különbéke-akcióját és el kellene mondanom végül a Svájcban folytatott tárgyalásokat. Meskó Zoltán : Azt is el kellene mondani, hogy miért nem csukták le Károlyi Mihályt fél­évvel előzőleg. (Zaj. Elnök csenget.) Hg. Windisch-Graetz Lajos: Én akkor Károlyi Mihályt nem támogattam. Én nem vol­tam itt. Amig itt voltam, követeltem, hogy csuk­ják le s mindenesetre én vagyok a legutolsó, akinek szemére vethetik, hogy nem csukták le. Én köve­teltem ezt, de mások támogatták. Meskó Zoltán : Sok mindent el kellene mon­dani akkor ! (Zaj. Elnök csenget.) Hg. Windisch-Graetz Lajos: Én teljesen tisz­tában vagyok azzal, hogy itt a Nemzetgyűlésen ezidőszerint az akkori tények beállítása tekin­tetében igen sok nézeteltérés van. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Épen ezért ma nem tartanám időszerű­nek elmondani mindezen események lefolyását, mert ezen nézeteltérések főleg onnan származ­nak, hogy igen kevesen vagyunk, akik az esemé­nyek tényleges lefolyását ismerjük. Ma el kell kerülnünk azt, hogy vita tárgyává tegyünk olyan kérdéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy ben­nünket elválasszanak, ma keresnünk kell a meg­egyezés alapját, (Ugy van! Ugy van! a bal­oldalon.) mert azon szomorú törvényjavaslattal szemben, amely a Ház előtt fekszik, a külfölddel szemben és a hazával szemben azzal tartozunk, hogy megtaláljuk a megértés útját, (Élénk helyes­lés és tafs a baloldalon.) amely egyedül képes arra, hogy ebben a legszomorúbb pillanatban talán megvessük az alapját egy jövő újjáépítésnek. Kérem a t. Házat, méltóztassék indítványo­mat elfogadni és méltóztassék lehetővé tenni, hogy az általam kért bizottság előtt szóvátehessem poli-

Next

/
Thumbnails
Contents