Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-119

A Nemzetgyűlés 119. ülése 1921 tikai magatartásomat igazoló mindazon adatokat, amelyeket itt el nem mondhattam. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Teleki Pál ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Csak egészen röviden annyit óhajtok kijelenteni, hogy a képviselő urnák azt a kívánságát, hogy bizottság küldessék ki, egészen természetesnek tartom, ez ellen a magam részéről nincs semmi kifogásom és ahhoz hozzájárulok. (Élénk helyeslés.) Elnök : A házszabályok értelmében felteszem a kérdést, méltóztatik-e hozzájárulni, hogy ezen inditvány érdemleges tárgyalásra kitüzessék : igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Az inditvány annak idején tárgyalásra, napirendre fog kitüzetni. Következik Tasnádi Kovács József képviselő ur indítványának indokolása. Tasnádi Kovács József: T. Nemzetgyűlés! Körülbelül tiz napja inditványt adtam be a Nemzetgyűléshez, amellyel azt kivántam elérni, hogy a lakásmizéria megszüntettessék, végre-valahára erélyes kezekbe kerüljön a lakáskérdés intézése és az gyorsan oldassék meg. (Halljuk ! Halljuk ! a haloldalon.) Azt tapasztaltam ugyanis, — mások is ezt tapasztalták, hiszen a Nemzetgyűlés előtt is tárgyaltatott ez a kérdés — hogy a mai lakáshivatal abszolúte képtelen a kérdést megoldani (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) és egyúttal, amire szintén nagy súlyt helyezek, a bitói tekintélyt is kompromittálja. (Ugy van! Ugy van!) Sietek kijelenteni, hogy én abszolúte nem hibáztatom ennek a lakáshivatalnak a birói tagjait és távol áll tőlem az, hogy ezeket a birákat 'a legkisebb gyanúval is illessem, mert nagyon jól ismerem a magyar birákat és igazán Örömmel és szeretettel kell megállapítanunk mindnyájunknak, akik közelebbről ismerjük őket és működésüket, hogy hozzájuk igazán a gyanúnak még csak árnyéka sem érhet. Cs. Kovács István : Kijáró ügyvédek okozzák a bajt a lakáshivatalban. Tasnádi Kovács József : Én is ügyvéd vagyok és mi nagyon jól megértettük egymást mindenkor a birákkal. Ne méltóztassék ezt ilyen általánosságban mondani. Ha vannak olyan ügyvédek, akik ezt csinálják, — sajnos, vannak, — azokat eiitélj ük mi is, a többi ügyvédek, és tessék nyugodtnak lenni, a legelső alkalommal, amint lehetséges, kidobjuk magunk közül. Hogy a közönségben a birákról ilyen kellemetlen gyanusitó hirek vannak elterjedve, ennek az az oka, hogy a lakáshivatal ugy van megszervezve, hogy mire az ügy a biró elé kerül, az már teljesen hamis alapon, sőt kimondom nyiltan, csalás utján meghamisittatik és igy az a biró nem tud helyesen Ítélni, mert ő a kész aktákból itél és nem abból, amit a szemével lát, ami a második hiba ennél a rendszernél. Orbók Attila : Lakásbörze, nem lakásbiróság Î NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1Ô20—1921. — VI. KÖTET. ». évi november hó 3-án, szerdán. 209 Tasnádi-Kovács József: Ugy van, ebben a tekintetben csakugyan lakásbörze, mert tudok eseteket, mikor elvesztek iktatott akták és iktatásra- beadott aktákat nem iktattak. Aki ismeri ezeket a dolgokat, az nagyon tisztában van vele. En azt szerettem volna, ha ez az egész dolog a biró kezéből kivétetik és odaadatik az illetékes fórumnak, a közigazgatásnak, mert ma már Budapest fővárosa megtisztult és azok az emberek, akik állandóan a nagyközönség igényeivel foglalkoznak, mégis legjobban ismerik a dolgaikat, ismerik a lakásokat, a lakásszükségleteket és a leghelyesebben tudnak eljárni és birót csak a korrupció ellensúlyozására és megakadályozására alkalmaznék elnöknek és tagnak. Panaszoltam az inditványomban azt is, hogy itt többféle lakáshivatal dolgozik. Nagyon sokan tapasztaltuk — és kijelentem, hogy mint ügyvéd abszolúte nem folytatok gyakorlatot, tehát nem mint olyan tapasztaltam, de tapasztaltam magamon és tapasztaltam más képviselőtársam előadásából is — hogy mikor a polgári lakáshivatal el akar foglalni egy lakást és tárgyal fölötte, közben a katonai lakásiekviráló hivatal azt már le is foglalta és beutaltat oda. Mikor nálam akart ilyen dolog történni, — kijelentem, hogy a lakást én sem kaptam meg, de ez mellékes -— akkor én a városparancsnokságnál egy századost felkerestem és az sajnálkozva jelentette ki, hogy tegnap már egy alezredes urnák utalta ki a lakást. Én ezzel nem elégedtem meg, hanem előterjesztést tettem a honvédelmi miniszter urnák és Térfïy lakáshivatali elnöknek és kényszeritettem azt a katonatisztet, hogy odajöjjön közénk és a polgári biró előtt tárgyaljuk ezt az ügyet, mint mi polgárok ; mert kisült, hogy a katonaság és a honvédelmi minister ur is a beszállásolási törvényt használták fel alapul, pedig a beszállásolási törvény idevonatkozó intézkedései nem engedik ezt meg, mert csakis bizonyos esetekben engedik meg a lakásrekviráláso és csak 30 napra. Ez tényleg egy kis elnézés, egy kis abuzus volt és ma is tart ez az abuzus. Különösen pedig azért álltam elő ezzel az indítvánnyal, hogy megszűnjön végre az a szerencsétlen orcapiritó állapot, amely a vagonlakókat illetőleg ma is fennáll és amely, hiába utasította őket vissza az igen t. ministerelnök ur, még jobban fenn fog állani. Hiszen ezek a szerencsétlen emberek nem azért jönnek ide, mintha nekik paszszió volna itt lenni, mert nekik kínszenvedés itt a létei, de ezek nem mehetnek Svájcba üdülni és nem mehetnek sehova. Kijelentem azonban, hogy ténybeli tévedése a miniszterelnök urnák az, hogy ezek ott maradjanak és tegyék le a hűségesküt. Mert hogyan áll tényleg a dolog ? Ha ezek leteszik ott a hűségesküt, akkor megtűrik őket egy-két hónapig, vagy egy-két hétig, de amint pl. Erdélyből. Bukarestből akad egy körülbelül megfelelő,..— mert megfelelő hál Istennek nincsen — de akad I

egy körülbelül megfelelő ember, betöltik vele azt az állást és a magyar tisztviselőt a hűségeskü 27