Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-118

192 A Nemzetgyűlés 118. ülése 1920. évi október hó 27-én, szerdán. rendelkezésünkre, mégis szeretném, ha vala­hogyan tudnánk segíteni rajtuk, az ő nagy bi­zonytalanságukon, az ő rettenetes helyzetükön. Benkő Gábor: Cseréljük ki őket! Jöjjenek ide és a zsidók menjenek oda ! Karafiáth Jenő: Miután a cseh-szlovakok okvetetlenkedése már határt nem ismer, szük­ségesnek tartottam mindezeket magyar véi-eink érdekében elmondani és ismételten arra kérem a ministerein ök urat és a külügy minister urat, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel kísérel­jék meg segíteni ezeken a lehetetlen, ezeken az ázsiai állapotokon. Birtha József : Kulturnemzet a cseh-szlovák ! Karafiáth Jenő : Interpellációmat a követ­kezőkben van szerencsém az igen t. Nemzet­gyűlés elé terjeszteni : »Van-e tudomása a ministerelnök urnák, illetve a külügyminister urnák arról, hogy Ma­gyarországnak ez idő szerint cseh-szlovák köz­igazgatás alatt álló területén lakó magyar vé­reinkkel szemben a cseh-szlovákok súlyos atroci­tásokat köretnek el ; a nemzeti viseletet, a ma­gyar nyelv használatát eltiltják, a magyar isko­lákat mindenütt bezárják ? Tett-e eddig s ha igen, milyen irányú intéz­kedéseket a kormányelnök ur, illetve a külügy­minister xxv e tűrhetetlen állapotok megszünte­tése iránt s ha nem, minő intézkedéseket szán­dékozik tenni, hogy a megszállott területen állandó rettegésben élő véreink legalább is oly fokú védelemben részesüljenek, mint aminő vé­delemben a békeszerződés kötelezoleg részesiti a Magyarországon élő nemzetiségi kisebbsége­ket ?« (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a minister­elnök urnák és a külügyminister urnák. A külügyminister ur kíván szólni. Gr. Csáky Imre külügyminister: T. Nemzet­gyűlés ! Legyen szabad már most néhány szóval válaszolnom az imént elhangzott interpellációra, amely ugyan az összkormányhoz intéztetett, de amelyre az összkormány nevében bátor vagyok a választ megadni. Igenis van tudomása a kormánynak azok­ról a sajnálatos esetekről, amelyek cseh-szlovák megszállott területen épugy, mint a többi meg­szállott területen is — sajnos •— nap-nap mel­lett megtörténnek és amelyek egyenes ellentét­ben vannak azokkal a kötelezettségekkel, melye­ket a különböző békeszerződések a megszállott területek jelenlegi uraira is rónak, mert épugy, mint ahogy a ránk erőszakolt békeszerződésnek egy része különösen kiemeli és hangsúlyozza a magyar kormány kötelességét a nem magyarajku állampolgárokkal szemben, ami talán nem is volt szükséges, époly mértékben, sőt talán még erősebb mértékben, kötelezettségeket ró e tekin­tetben a szomszédos államok kormányaira is. Sajnálatos tény, hogy ezek a kormányok, nevezetesen a prágai kormány, eddig nem tar­totta szükségesnek ezeket a pontozatokaí betar­tani. A magyar kormánynak, sajnos, sokkal több esetről van tudomása, mint amennyit az igen t. interpelláló képviselő ur felemiitett. Karafiáth Jenő: Én is tudnék még felhozni garmadaszámra! Gr. Csáky Imre külügyminister: Ez csak kis része azoknak az eseteknek, amelyek nap-nap után előfordulnak és amelyek tényleg felhábo­rodással kell hogy eltöltsék nemcsak a mi ma­gyar szivünket, hanem mindenkiét, aki igazsá­gosan gondolkodik és igazságot akar. A mai helyzetben nincs más eszköz a ren­delkezésünkre, mint: hallatni a hangunkat az előtt a fórum előtt, amelynek feladata volna ellenőrizni, hogy a békeszerződések pontozatai vég reh aj tatnak-e. Ez jelenleg : a Parisban szé­kelő nagykövetek tanácsa. A magyar kormány nem mulasztotta el, hogy ismételten és a leg­nagyobb hangsúllyal ne hivja fel a párisi nagy­követek tanácsának figyelmét az ilyen esetekre — mondhatnám, nincs hét, hogy ez meg ne történjék — és ne kérje és ne követelje ezek­nek az eseteknek a megvizsgáltatását és a jövő­ben hasonló esetek megakadályozását. Sajnos, eddig nem tudtunk eredményt el­érni, kivéve azt, hogy épen a legutolsó napok­ban azt a választ kaptuk, — megjegyzem, hogy ezt sem a nagykövetek tanácsától, hanem a francia kormánytól, amelyhez még külön fordul­tank e tárgyban — hogy nevezzük meg az egyes eseteket, adjuk ezeknek konkrét leírását, hogy ezek alapján az esetek megvizsgáltathassa­nak, mert különben egyszerű tagadással intézik el azok, akiknek ezért felelősségre kellene vonat­niuk. Remélem, hogy a konkrét esetek beadásá­nak meglesz a kellő eredménye. Arra kérem az igen t. képviselő urakat, hassanak oda, hogy mentől több és mentől több cáfolhatatlan doku­mentummal ellátott konkrét esetről nyerjen tu­domást a kormány, hogy ezeket ugy értékesít­hesse illetékes helyen, hogy egyszerű tagadással el ne intéztethessenek. Megjegyzem, hogy ugy látszik, már tényleg gyakoroltatott is ez irány­ban bizonyos nyomás a szomszédos államok kormányaira. Feltűnő ugyanis, hogy az utolsó időben cseh részről ismételten panaszok hang­zanak fel az ellen, hogy a mai Magyarország területén élő tót kisebbségek nem részesülnek azokban a jogokban, amelyekben a trianoni békeszerződés VI. része értelmében részesülniük kellene. Birtha József: Eisum teneatis! Gr. Csáky Imre külügyminister: Ez nem lehet más, mint a rossz lelkiismeretnek kifejezője, amikor azáltal igyekeznek kibújni a felelősség terhe alól, hogy ugyanezt a vádat emelik ellenünk. Birtha József: Rettenetes! Gr. Csáky Imre külügyminister: Legyen meg­győződve róla a t. képviselő ur, hogy a kormány egyik első kötelességének fogja tartani ezentúl is

Next

/
Thumbnails
Contents