Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-118

A Nemzetgyűlés 118. ülése 1920 •laszt a minister urnák készítette, hogy azért kellett az illetőktől az arcképes igazolványt megvonni, mert azzal láncoltak, elmentek vidékre és mivel fel voltak függesztve, ráértek, stb. De egyetlenegy esetet sem hozott fel a minister úr annak igazolására, hogy kit fogtak meg láncoláson. (Egy hang a középen : Ez általánosan tudva van ! )

r Köztudomás szerint meg kell fogni az illetőt. És ha általánosságban Ítéljük meg ezt a dolgot a közbeszólás szerint, kérdem, miért nem veszik el csak attól az arcképes igazolványt, aki láncol, akit rajtakapnak s miért kell elvenni az összesektől, akik nem láncolnak? Ilyen elbírálás alá vonni egy jogszerű dolgot nem lehet. Nekem törvény és jog szerint jár az arcképes igazolvány, és mert Kis Péter láncolt, vagy az igazgatóságnak az a meggyőződése, hogy láncol, nem veheti el tőlem is az arcképes igazolványt. Vegye el attól az arcképes igazolványt, aki láncol, de annak, aki nem láncol, törvényszerű jogát ne csorbítsa meg! (Zaj.) Nem olyan kis dolog ez, mint amilyen könnyen fogják fel t. képviselőtársaim a dolgot, tizenöt hónapig vizsgálat alatt állani, hozzá még olyan vizsgálat alatt, amelyről meg vannak az illetők teljesen győződve, hogy ártatlanul folyik ellenük az eljárás. Azt mondja az igen t. minister iir, hogy a fegyelmi bíróság teljesen szabad, azt csinál, amit akar. Megtörtént fegyelmi ügyben az, hogy a központi üzletvezetőség egy osztály vezetőit berendelte az igazgatósághoz, mert ilyen ügyben az ő jogi érzéke szerint felmentő ítéletet hozott a bíróság. Ha megnéznők ott azt a folyamatban lévő fegyelmi ügyet, akkor látnók, hogy egy igen magas állású vasúti tisztviselőnek az elnökhöz intézett lezárt levele ott fekszik az iratoknál és hogy nem kapnak elnökséget a másodfokú fegyelmi bírósághoz, mert meg vannak győződve az illető urak arról, hogy igenis befolyásolni akarják őket. Ha úgy menne a fegyelmi eljárás, hogy ott egy nyugodt, békés időnek a bírósága ülésezik, akkor egy szót sem szólnánk, de nem úgy megy. Azt kérdem, hogy miért kell nagyon is számottevő vasutasoknak, akik a vasútnak mindig hasznos tagjai voltak, magasállásu embereknek, — mint Révész, Olgyay, Neubauer, Kálmán, Urbanovics — mikor csak megintésre ítélte őket a jury, tizenöt hónapig sétálni ? Miért kapjanak fizetést és sétáljanak az utcán ? Miért nem vonja be ezeket szolgálatra a vasút és miért nem használja fel az ország érdekében a munkabírásukat ? Amikor ezek csak megintésre ítéltettek a kommün alatt tanúsított magaviseletük miatt, és magam is tudom, hogy milyen használhatók és.tekintélyes vasutasok voltak; kérdem, hogy miért nem hívják be ezeket szolgálattételre? Azt mondják erre fent, hogy azért, mert nem akar a többi velük szolgálatot tenni. Usetty Ferenc: Biztosan kommunisták voltak és akkor jól tették I (Zaj,) '. évi "október hó 27-én, szerdán. 181 Kerekes Mihály : Velem sem akartak a kommün alatt szolgálatot tenni az alkalmazottak. Most megint azt csináljuk, hogy nem akar valamelyik alkalmazott olyan férfiúval, akit megintenek valamiért, szolgálatot tenni? Ez így menjen tovább ? Ugyanaz az állapot legyen, mint amilyen a kommün alatt volt? Velem sem akartak az alkalmazottak a kommün alatt szolgálatot teljesíteni és azt követelték, hogy helyezzenek ki a Ferencvárosba. De ott sem akartak velem szolgálni. Akkor hova menjek? Akkor kiadták az utasítást, hogy nem kell bolygatni a dolgot, tehát ottmaradtam a keleti pályaudvaron. Egypár ember azt mondja, hogy másképen van, de én a vasutasokat jobban ismerem mint önök, és tudom nagyon jól, hogy ezt azok mondják, akik a konjunktúra szempontjából használják ki az állapotokat, de ha a nagy vasutastábort megkérdezik, annak egészen más a véleménye. Taszler Béla : A nagy vasutastábor bizony egészen más véleményen van. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon). Kerekes Mihály: A nagy vasutastábor egészen más véleményen van, mint Taszler képviselő ur ! (Felkiáltások a baloldalon : Egészen máson, mint Kerekes!) Ismétlem, nem tudom megérteni, hogy ha valakit csak megintenek a kommün alatti magaviseletéért, miért nem lehet azt használni és miért kell annak a fizetését kiadni. Vagy használni kellene, vagy el kellene bocsátani, de hogy otthon sétáljon, az nem helyes. Ha valaki csak olyan hibát követett el, hogy megintésre szolgált rá, azt még nem kell kizárni a vasutasok közül. Köztudomású, hogy a fegyelmi büntetéseknek fokozatai vannak, van megintés, pénzbírság, a fizetés bizonyos részének elvonása, kétévi kizárás, elbocsátás. Csukás Endre : Nem a tett a fő, hanem az érzület ! (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Kerekes Mihály : Hogy mi az érzület, arról igen sokat lehetne beszélni. (Felkiáltások a baloldalon : ZüUet !) Az érzületek, azok nagyon változnak. (Mozgás.) Itt van egy tényálladék. A balparti üzletvezetőségen a vádbiztos szerepét dr. Vidra Gergely tölti be, aki a kommün alatt főbizalmi és a helyicsoport elnöke volt. Ez az érzület. Ez van hivatva vádolni. (Mozgás a baloldalon.) Somogyi István: Ez piszkosság, nem érzület. Kerekes Mihály: Ez van hivatva vádolni olyan embereket, akik esetleg csak bizalmik voltak. (Mozgás.) Ott van a központi üzlet vezetőségen a juryben Csóti főfelügyelő ur, aki a helyi csoportnak voit a főnöke és aki egy táviratot menesztett 838. szám alatt 5-ikón 5 óra 40 perckor az összes állomásokra és felszólította őket, hogy ha izgatók mennek közéjük, fogják meg, mert a proletárbecsülettel ellentétben áll az, amit