Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-118

180 A Nemzetgyűlés 118. ülése 1920, vonatkozólag tárgyalások folynak a pénzügy ministeriummal, amelyek csak részben fejeztettek be, — amennyiben az internáltak családtagjaira nézve a következő megállapodás létesült a pénzügyministerium és a Máv. között, (olvassa :) »Ha az alkalmazott le van tartóztatva és illetményeket nem élvez, családtagjai sem kapnak kedvezményes ellátásra jogosító igazolványokat, mert a vonatkozó 6100/1920. Ein. számú kormányrendelet I. fejezet III. szakaszának 10-ik pontja értelmében a kedvezményes ellátásra vonatkozó igényjogosultság megszűnik, ha az állandó illetmények megszűntek. Ha az alkalmazott fel van függesztve és illetményeinek 50%-át élvezi, ugy a saját személye, mint családtagjai után is megkapja a kedvezményes ellátást, feltéve, hogy olyan alkalmazottról van szó, aki háborús segély, családi pótlék és gyermeksegély élvezetében áll. Ha az alkalmazott fel van függesztve és egész illetményeit megkapja, akkor ő maga és családtagjai is kapnak kedvezményes ellátást, tehát teljes mértékben megkapja a kedvezményes ellátást. Ami a harmadik kérdését illeti t. képviselőtársamnak, amelyben azt hozza fel, hogy az alkalmazottak ezrei ellen vizsgálat van, és hogy hajlandó vagyok-e az eddig foganatositott vizsgálatok eredményét ujabb sürgős revízió alá venni, erre vonatkozólag tiszteletteljes válaszom a következő : A Mávnál épugy, mint más testületnél mozgalom indult meg a vörös uralom lezajlása után abban az irányban, hogy kiküszöböljék maguk közül azokat, akik a vörös uralom alatt olyan viselkedést tanusitottak, amellyel magukat méltatlanná tették arra, hogy továbbra is ennek a testületnek a kebelében maradjanak. Ez azonban természetszerűleg, miután sok ezer emberről van szó, olyan nagymennyiségű fegyelmi ügy letárgyalását tette szükségessé, hogy a Mávnál is épugy, mint minden egyes ministerium kebelében is, egy jury alakult magukból a tisztviselőkből és alkalmazottakból, amely jurynak feladata volt előkészíteni az adatokat, illetőleg megvizsgálni az ügyeket abból a szempontbólj hogy vájjon tényleg fordult-e elő olyan eset, amely fegyelmi vizsgálat alapját kell, hogy képezze. . , Amennyiben ilyen vád tényleg felmerült és az az előzetes vizsgálatnál, a jury,

A vizsgálatánál beigazolást nyert, akkor ez a rendes fegyelmi bírósághoz utasíttatott és a rendes fegyelmi bíróság Ítélkezett az illető felett, s ha nem volt ilyen adat, akkor természetesen az illető igazoltatott ós vele szemben minden további eljárás megszüntettetett. A bíróságra vonatkozólag azt mondja a t. képviselőtársam, hogy az egy kollegiális testület. Kollegiális testület annyiban, amennyiben a vasutasokból lett kinevezve és annak tagjai is a vasutasok kötelékébe tartoznak. De nagyon jól tudja épen t. képviselőtársam is azt, hogy ém október hó 27-én, szerdán. ennek a bíróságnak a függetlensége minden tekintetben biztosítva van, amennyiben utasításokat nem szabad senkitől sem elfogadnia. Nem tudom feltételezni, hogy az illető fegyelmi bíróság tagjai bármilyen irányban pártoskodólag járnának el. Amennyiben ilyenről tudomása van t. képviselőtársamnak és ez tényleg komolyan be is igazolódnék, akkor természetesen a legszigorúbban járnék el az illetőkkel szemben. Egyébként arról is biztosan tudomása van a t. képviselőtársamnak, hogy az 19 Í4. évi XVII. te. 44. §-ának rendelkezése értelmében az ilyen fegyelmi bírósági határozatokat azonnal végre kell hajtani, ugy hogy ezeknek megváltoztatásához a ministernek nincsen joga. Forgács Miklós: Kegyelmezési joga van! Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: Legfeljebb kegyelmezési joga van ! Ami a revíziót illeti, ez, sajnos, nekem nem áll hatalmamban, miután ugyanaz az idézett törvény ezt a jogot nekem nem biztosítja, igy tehát legnagyobb sajnálatomra ebben a tekintetben nem járhatok el. Megvan azonban a jogorvoslatnak a módja minden egyes elitéltre nézve, amennyiben, ha ujabb momentumokat tud a maga védelmére felhozni, ujrafelvételnek van helye, amire nézve mindig és minden alkalommal a legnagyobb szabadságot biztosítom, mert azt a jogot, hogy valaki a maga becsületét megvédje és a maga személyét helyesebb világításba és jobb megítélés alá helyezze, minden eszközzel előmozdítani óhajtom. Kérem a t. képviselő urat és a t. Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni méh tőztassék. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kerekes Mihály : T. Nemzetgyűlés ! A minister ur válaszát tudomásul veszem, azonban méltóztassanak megengedni, hogy egy pár konkrét esettel illusztráljam azt, hogy tévesen van beállítva a válaszba, az igazgatóság által leadott válaszba az én múltkori fejtegetésem. Én ugyanis nem a bíróságot vádoltam pártoskodással, hanem azokat, akik elrendelik a fegyelmit az illető ellen és akik a bíróságot is befolyásolni igyekeznek. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: A juryt is? Kerekes Mihály: A juryt eo ipso vádolom pártoskodással, sőt bizonyítom, hogy a jury elnökei olyan emberekből kerültek ki, akik a proletárdiktatúra alatt vezető állást töltöttek be. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: Tessék vádat emelni ellenük! Kerekes Mihály: El fogom mondani egypár szóval. A. válaszban a minister ur maga is elismeri, hogy igenis törvényes, vagy törvényszerű joga az alkalmazottnak az arcképes igazolvány. Azt mondja az igazgatóság, vagy az, aki a vá-