Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-118
174 A Nemzetgyűlés -7 78, iïiése 1920 tatura megbukott, mondhatni, legelőször a nemzeti hadsereg állott talpra. Talpra állott azért, mert a mi józan és becsületes, derék földmivesnépünk rögtön beletalálta magát az uj helyzetbe és a fővezér hívására azonnal jelentkezett. A többi biztonsági szervek nem tudtak olyan gyorsan talpraállani, — egészen természetes, hogy miért. Hiszen őket sokkal inkább kikezdette a kommunizmus, mint épen a földmivesnépet. Ennek következménye az volt, hogy a katonaságnak természetesen sok mindenféle olyan szolgálatot kellett átvennie, — legalább az első időben — amelyek hatáskörén kivül esnek. Ebből természetszerűleg hatásköri túllépések következtek, bizonyos túlkapások fordultak elő, amelyeket sem én, sem senki más nem helyeselhet. Amidőn hivatalba léptem, már akkor kötelességemnek tartottam megjegyezni, hogy legcélszerűbb volna, ha a hadsereg végre valahára minden olyan szolgálattól, amely szorosan véve nem tartozik a hadsereg hatáskörébe, egyszersmindenkorra mentesittetnék. (Helyeslés.) Szilágyi Lajos: Elérkezett az ideje! (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Sréter István honvédelmi minister : Ennek azonban megvannak az akadályai, t. i. ma igen nehéz megkapni azokat a közegeket, amelyek erre szükségesek. A kormánynak elhatározott szándéka, hogy a csendőrség feljavítása által beállítsa ezt az egész apparátust. Ez rövid időn belül tényleg meg is fog történni. Ma még az a helyzet, hogy a katonaságnak ebben a szolgálatban részt kell vennie. Ugy gondolom, hogy igen rövid időn belül el fog jönni az ideje annak, hogy a katonaság ettől a kellemetlen szolgálattól egyszersmindenkorra megválhatik. A második pont tekintetében nem lehet józan emberek közt kétség aziránt, hogy valamennyien kívánjuk a feltétlen jogrendet. Ez a jogrend azonban nem akkor fog csak helyreállni, ha a csendőrséget, rendőrséget teljesen talpraállitjuk, sőt még akkor sem, ha a csendőrséghez a katonaságot is hozzácsapjuk, hanem csak akkor, ha tényleg mindenben megváltozik a közszellem, ha visszatér a polgári fegyelem; ha visszatér a tekintély elismerése és a kötelességtudás ebben az országban. (Taps a középen.) Szilágyi Lajos : Es ha a magasabb parancsnokok ki tudják erőszakolni az engedelmességet. Tessék az engedelmességet kierőszakolni! Addig nem lesz jogrend ! (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Sréter István honvédelmi minister : Akkor én ugy gondolom, semmi akadálya sem lesz annak, hogy az efféle kilengések megszűnjenek, aminthogy ilyesmi nem fordult elő a háború előtt sem. A harmadik kérdésre válaszom az, hogy a megfelelő intézkedéseket megtettem és ezeket az újságokban ismertettem. Legelőször is vegyes '.évi október hó 27-én, szerdán. bizottságok által felülvizsgáltattam az összes katonai fogdákat, annak megállapítása végett, hogy nincsenek-e ott netalán ártatlanul elfogott egyének. E vizsgálat eredménye még nem ismeretes előttem. Mihelyt ismeretes lesz, be fogom jelenteni A vizsgálat a Landau-ügyben teljesen pártatlanul folyik. Bejelenthetem, hogy eddig hatan vannak letartóztatva, még pedig olyan egyének, akik részben a bántalmazásban vettek részt, részben olyanok, akik a bántalmazásnak csak tanúi voltak. Hogy a vizsgálat miért nem halad gyorsabban, arra nézve kötelességem bejelenteni, hogy ennek oka az, hogy Landau Géza tanú nem tudja névszerint megnevezni a tetteseket, és így szembesítésekre van szükség. Ezek a szembesítések szintén folyamatban vannak. Ez alkalommal kötelességszerüleg bejelentem azt is, hogy legfelsőbb helyről azon intézkedést kaptam, hogy; semmiféle eltussolást .nem szabad eltűrnünk. (Éljenzés jobbfelöl.) A magam részéről sem engedem meg azt. En arra sem vagyok hajlandó, hogy az ebben az ügyben eljáró ügyészekkel bármiféle paktálást folytassak, mert azt tartom a lényegnek, hogy az igazság kiderítése és ezáltal végre-valahára rend teremtessék. A negyedik pontra válaszom kissé nehéz lesz. Ez bizalmas természetű. Itt vannak az iratok mind, amelyek az u. n. Gr. irodának a felállítására vonatkoznak. Ez az irat váltás megindult 1919, december hóban és körülbelül június hónapban fejeztetett be. Ezek az iratok bizalmas természetűek és én tisztelettel arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy amennyiben szükségesnek tartja, hogy azokba belepillantson, méltóztassék összehívni a véderőbizottságot. Ott ón le fogom azokat tenni és ha kívánják, fel fogom azokat olvasni. (Helyeslés. Felkiáltások jobb- és balfelöl. Legfőbb ideje! Gonosz iroda!) Ezzel ugy gondolom, az interpelláció négy pontjára megfeleltem. A közbeszólásokra, amelyekkel engem illettek, nem kívánok felelni. (Helyeslés.) Az én általános magatartásom a nyomozás és a birói eljárás folyamán ki fog tűnni, és én, ha netalán valamilyen árnyék esnék rám, feltétlenül követelni fogom vád alá helyezésemet, mert igazságot akarok minden tekintetben. Ezzel szorosan véve megadtam válaszomat, de tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy e választ még ne tekintse véglegesnek, mert ha a vizsgálat teljes mértékben, pártatlanul és igazságosan le lesz folytatva, válaszomat még ki fogom egésziteni. (Helyeslés és taps.) Beniczky Ödön: Remélem, hogy akkor azt is meg fogjuk tudni, hogy mikor lesz a vezérkar alárendelve a honvédelmi ministernek. Rupert Rezső (szólásra jelentkezik). Elnök: Minthogy a minister ur nem kívánja válaszát véglegesnek tekintetni, az interpelláló képviselő urnák nincs joga szólni.
