Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-118

À Nemzetgyűlés 118. ülése 1920. évi október hó 27-én, szerdán. 173 Elnök : Méltóztassék folytatni. Ereky Károly: Én arra gondoltam, hogy olyan ujabb és ujabb adatokkal fogok jönni, amelyek a pénzügyminister ur politikáját kellő világításba helyezik. Csak ezt akartam bejelenteni. "(Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Joga van hozzá !) Elnök ; Ez más. A képviselő ur szavainak helyes értelmét helyreállította. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : tudomásul veszi-e a t- Nemzetgyűlés a pénzügyminister ur válaszát, amelyet Ereky Károly képviselő urnák interpellációjára adott, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik tudomásul veszik, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Többség. A többség tudomásul vette a választ. Friedrich István : A kisgazdák nagy része nem vette tudomásul. Elnök: Következik a honvédelmi minister ur válasza Rupert Rezső képviselő ur interpellációjára. (Halljuk! Halljuk!) Sréter István honvédelmi minister : T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt Rupert képviselő ur múltkori interpellációjában felhozott kérdésekre a választ megadnám, szükségesnek tartom, hogy ebben a szerencsétlen Landau-ügyben végérvényesen leszögezzem az álláspontomat. (Halljuk ! Halljuk !) Én ezt a Landau-ügyet teljesen tárgyilagos módon kívánom kezelni és ki akarok abból kapcsolni mindent, ami a napi politikával összefügg. (Helyeslés.) Az egész ügyet nem tartom másnak, mint egy igen bonyolult, nagyon komplikált, ravaszul megtervezett és annál ravaszabban végrehajtott bűnügynek. (Ugy van! Felkiáltások a haloldalon : Nem lett volna szabad idehozni !) Ez a bűnügy jelenleg vizsgálat tárgyát képezi, folyik a nyomozás, még pedig ngy katonai, mint polgári részről. Kötelességem bejelenteni, hogy a katonai ügyész mellett egy királyi ügyész is dolgozik, igy tehát a pártatlanság minden tekintetben meg van óva. (Helyeslés bal felöl.) Ez az egész ügy annak idején a bíróság elé fog kerülni, a bíróság fog ebben ítélkezni és én megkövetelem, hogy az az ítélet, amelyet ez a bíróság fog hozni, szigorú legyen. Ezt követelem a nemzeti hadsereg nevében, mert végre-valahára el kell jönnie annak az időnek, amikor egy nemzetet, egy hadsereget ilyen egyének nem állithatnak többé pellengérre. (Mozgás balfelöl. Helyeslés a jobboldalon.) Sallay János: A bíró a meggyőződése szerint ítél! (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Sréter István honvédelmi minister : Korrigálom a szavaimat : én ezt nem azért kívánom, mert talán a külföld követeli, vagy hogy mint a rossz gyermekek valamiképen — mondjuk — bűnbocsánatot nyerjünk, hanem azért, mert hitem és meggyőződésem az, hogyha egy országban az élet- és vagyonbiztonság nulla, akkor annak a nemzetnek, annak az országnak az élete nem más, mint sorvadás és kínlódás. (Igaz! ügy van!) Ennek a visszaállítása tehát feltétlenül szükséges. (Helyeslés.) Ez az egyik megjegyzésem. Másik megjegyzésem az, hogy jóllehet igen rövid ideig voltam a múltkor az interpelláció alatt itt a Házban, de mégis bizonyos fokig ugy az interpelláló képviselő ur által, mint a közbeszólók által aposztróf áltattam. Ebből kifolyólag ki kell jelentenem azt, hogy amennyiben a bírói vizsgálat vagy a nyomozás valami oly mulasztást állapitana meg, amely reám visszahárul, akkor igenis követelem, hogy állítsanak az illetékes bíróság elé, mert én semmi szin alatt sem vagyok hajlandó kibújni valami felelősség alól. Ezt leszögezni kívánom, ez a kötelességem. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Ezt követeli tőlem 32 éves tisztességes katonai multam és követeli az igazság. (Taps és éljenzés jobbfelöl.) Fangler Béla: Rupert maga mondta, hogy meghajlik a honvédelmi minister ur előtt. Sréter István honvédelmi minister: A harmadik, amit megemlíteni kívánok, az, hogy én ugy gondolom, hogy ez az ügy szorosan véve nem tartozott a Nemzetgyűlés elé. (Ugy van! a szélsöbaloldalon. Zaj jobbfelöl). Elnök : T. minister ur, a Nemzetgyűlés elé minden közügy tartozik. (Helyeslés a jobboldalon). Szilágyi Lajos: Nem lehet katonai ügyeket kivonni a Nemzetgyűlés ellenőrzése alól! Sréter István honvédelmi minister: Kérem, akkor visszavonom. Korrigálom Önmagamat : én ugy gondolom, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy Rupert képviselő ur anélkül, hogy interpellált volna, ugyanazt érte volna el, amit elért. (Ugy van ! balfelöl.) Elérhette volna azáltal, hogy — ha talán már irántam nincs kellő bizalommal, — akár a párt, akár a ministertanács utján reá kényszeritett volna azokra az intézkedésekre, amelyek hitem és meggyőződésem szerint most már teljesen kimerítők ós az ügyet egészen helyes és komoly irányba terelték. (Ugy van!) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék csak elgondolni azt, hogy mit mond a külföld, amikor olvassa pl. az interpellációban, hogy a gödöllői vezérkar számára adatott volna ez a pénz. Kötelességszerűen kijelentem, hogy Gödöllőn nem volt semmiféle vezérkar, tehát azt nem is lehetett semmiképen megvesztegetni. De az igen tisztelt külföldi ellenségeink egészen mást értenek és gondolnak a gödöllői vezérkar alatt (Ugy van! Ugy van!) és azt képzelik, hogy talán a legfelsőbb fórumig f terjednek a gonosztevők kezei. (Ugy van!) En kötelességszerűen felhívom erre a figyelmet és nagyon kérem, hogy legyünk óvatosak az ilyen kijelentésekkel. Rátérek most már mindazokra a kérdésekre, amelyeket a képviselő ur felvetett. Rupert Rezső: Teljesen téves beállítás! Sréter István honvédelmi minister: Az első kérdésre válaszom a következő. Amikor a dik-