Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-118
A Nemzetgyűlés 118. ülése, 1920, a 10 K-ás marhabélyeget kivigyék a falura, és a marhák három napig étlen-szomjan ott álltak, nem lehetett őket bevagonirozni, mert nem volt bélyeg a falun. (Zaj és felkicdtások a középen : A falun is a minister gondoskodjék arról?) Benkő Gábor : A falusi nép keresztény. Tasnádi Kovács József ; Ez csak a népnek fáj ! Ereky Károly : Hol van a garancia arra, hogy a gazdának ezt a hiányt és ezt a kárt megfizetik ? A cukorgyárosoknál megvan a garancia. Hol van a garancia, hogy a cukorrépatermelő, ha jön egy óriási jégverés és leveri egész cukorrépáját, megkapja a kártérítést? Nem kap semmit. Ugy nem lehet beszélni, hogy a cukorgyárosok olyan privilegizált emberek, akik kivételesen minden ellen biztosítva legyenek a nép, az állam költségén. Benkő Gábor: Minden cukorgyáros zsidó! Gaal Gaszton : Ki kérdezte, hogy a gabonára ráfizetünk-e vagy sem? Ereky Károly: Senkisem kérdezte, hogy a gabonára ráfizetnek-e és jó, hogy a képviselő ur a számba adta a szót. A pénzügyminister ur kijelentette, hogy a nagy deficitet nem tudja fedezni, mert a gabonára megváltozott a helyzet, gabonakivitel nincs, ezen az alapon nem tudja az államháztartást rendbe hozni, tehát a gazdatársadalom terhére uj terveket kell csinálni. Valószínűleg akkor jött ez az uj terv a cukorrépára vonatkozólag és így jött be ez az 1600 millió korona bevétel a budgetbe. Nem akarom tovább szaporítani a szót. Aki ebből nem értette meg a dolgot, a többiből sem érti meg. A pénzügyminister ur politikáját általában rossznak, gazdatársadalomellenesnek tartom és épen az a gazdatársadalom, amely gazdatársadalom képviselőinek támogatásával pénzügyminister, fizet rá legjobban az ő pénzügymmisterségére. (Ugy van! a szélsőből'oldalon.) Kérem, hogy a minister ur válaszát ne méltóztassék tudomásul venni, mert ő igenis aláirta a 41 koronás árat, szemben a 33 koronás árral. (Helyeslés a szélsöbaloldahn.) Elnök : A pénzügyminister urat illeti a szó. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Mindenekelőtt kötelességemnek tartom azt, hogy a Nemzetgyűléstől bocsánatot kérjek egy szóért, amelyet megfontolva mondtam ugyan ki, de amelynek kimondását tényleg utólag sajnálom, mert a Nemzetgyűlés méltóságát sérti; azt mondtam ugyanis Ereky képviselő urnák inszinuációjára, előadására, hogy gyalázat és hazugság. Ezért a Nemzetgyűléstől bocsánatot kérek. Dinich Vidor: Azt mondta: Gazság! Ereky Károly: Mindegy! Bocsánatot kért; le van szegezve. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : A Nemzetgyűléstől kértem bocsánatot, nem öntől. (Zaj.) Ereky Károly: Majd én adok még alkalmat arra, hogy bocsánatot kérjen. évi október hó 27-én, szerdán. 171 B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Szívesen állok elébe. A t. képviselő ur azt mondja, hogy hozzá nem jött senki ajánlatokkal . . . Ereky Károly : Azt mondtam, hogy rossz ajánlatokkal, piszkos ajánlatokkal. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : ... és ugy tünteti fel, mintha azt inszinuáltam volna neki, hogy közbenjáró. Ez nem áll. A képviselő ur akkor nem volt itt, akik itt voltak, jól tudják, hogy nem ezt mondtam. Csak azt mondtam, hogy óvatosságot ajánlok azoknak a képviselő uraknak, akik meg nem történt üzleteket interpelláció tárgyává akarnak tenni, mert gyakori eset az, hogy amikor kilöknek egy embert, aki egy rossz üzletet hoz egy ministerium nyakára, akkor az fenyegetőzik azzal, hogy ő majd interpelláltat egy ellenzéki képviselővel. Ereky Károly: Én erről nem interpelláltam, kár a szóért. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Ez a tényállás. Ami azt illeti, hogy a pénzügyi politikát neki joga van kritizálni, ezt a jogot soha senkitől meg nem tagadtam, tehát ő tőle sem. Egészen más azonban az, ha valaki kritizálja a pénzügyi politikát és egészen más az, amikor, most már azt hiszem, hogy tudva — legalább is ugy néz ki, hogy tudva — nem a valóságnak megfelelő alapokon támad valakit. Ereky Károly: Aláirta a 41 koronát B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Majd rátérek erre az aláírásra. Most rögtön rátérek. Ugy látszik, a fejében megmaradt, mint egy belevert szög, hogy itt aláírás történt. (Derültség. Mozgás.) Ereky Károly: Ez igen fontos és alá akarta íratni a többi ministerekkel. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Ha nem tetszik tudni, mi az aláírás, majd megmagyarázom. Bocsánatot kérek, hogy mégegyszer kénytelen vagyok röviden ismételni azt, amit már elmondottam. Itt arról van szó, hogy meg kellett volna minél gyorsabban állapítani a cukor árát, mivel elutaztam és itt van az a rendelettervezet, amelyre elutazásom előtt odaírtam, hogy helyes és ennyiben alá van irva egy akta, tehát nem cukorrendelet van aláírva ezzel, hanem egy akta, amelyben a 41 korona 60 filléres propozició megy a ministertársaimhoz. (Mozgás.) Ugron Gábor : Aláírás nélkül hogyan küldje át? (Zaj a szélsöbaloldalon.) B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Erről lehet vitatkozni. Más az, ha rendeletet tényleg aláírnak és egészen más az, ha egy minister egy tervezetet csinál és azt aláírja és így küldi át ministertársaihoz, hogy lássák, hogy ez autentikus, hogy ezt az árat helyesnek tartom. Most azt mondja a képviselő ur, hogy letagadta az aláírást. Erre semmi ok sem lett volna. Teljes tévedésben van. Először is, ami intervjufélét ón akkor leadtam, azt nem a zsidó 22*
