Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-116

116 A Nemzetgyűlés 116. ülése 1920 csak utasítás ment a törvényhatóság első tisztviselőjének arra, hogy ahol a kivetett kontingenst nem látja biztosítottnak, megszüntetheti az adásvételt és a forgalmat. Ez a zárolási rendelet — nem tudom, zárolás vagy milyen címen van kiadva — a legnagyobb mértékben sújtja a szabad forgalmat, de nemcsak a termelőt, hanem, a falun élő nem termelő iparos embert vagy közalkalmazottat, tisztviselőt is, aki ott hizlal sertést levágásra, de tengeri hiján képtelen tovább hizlalni, és vagy illegitim utón . . . Gaal Gaszton : Uzsoraáron ! Nagy Pál : . . . kényszerhelyzetben uzsoraáron kénytelen beszerezni a tengerit, vagy kénytelen eladni a sertését. Benkő Gábor : Itt is csak a zsákos zsidó Keres ! Nagy Pál : A. közélelmezésügyi minister urnák ezt szóval is elmondottam és ő azt felelte lehetetlen, hogy eltiltsák ; pedig nemcsak megtiltják ezt, hanem rekvirálják is a tengerit a többi gabonával együtt. Ennek hiteléül bemutatok egy tengerirekvirálási lapot, amely szerint beszednek akár tengeriből is katasztrális holdanként három mázsát. Bemutatok egy rekvirálási lapot, amely szerint tiz katasztrális holdból hatvanhét mázsa 10 kiló tengerit kell beszolgáltatni. Az illető ravaszul az »Önkéntes felajánlás« rovatba vezette a tengerit és azt is be irta, hogy »Felszólamlással nem él«, mert az illető özvegyasszony, de aláírni már nem akarta, mire aláirta az illető maga a nőnek a nevét. Tiz holdból tehát hatvanhét mázsa tiz kilő tengeri beszolgáltatását kívánják ezen a rekvirálási lapon. Igen t. Nemzetgyűlés ! Köztudomású, hogy a vidéiíi hatóságoK nagy örömmel, készséggel teljesitik a szigorú rendeleteket, sőt a termelők elleni szigorúságban még túlmennek a közélelmezésügyi minister ur rendeletein. Bizonyítéka ennek ez a rekvirálási lap is, mert a minister ur azt mondja, hogy nem rendelte el a tengeri rekvirálását és ime mégis megtörtént. A közélelmezésügyi minister urnák 4785/920. számú rendelete, amely katasztrális holdanként kívánja beszedetni a gabonát, Bács vármegyének négy községére, amely nincs megszállás alatt, 100 vagon gabonát vetett ki. Az a négy község talán be is tudta volna ezt a mennyiséget szolgáltatni, ha a gabonát árpával és tengerivel pótolja, de a 22865&920. számú közélelmezési ministeri rendelet felemelte ezt a mennyiséget az ötszörösére és 100 vagon gabona helyett 500 vagon gabona beszolgáltatását követelőé, ami teljesen lehetetlen. Hiszen a 100 vagon szemes gabona beszolgáltatása is csak ugy lett volna teljesíthető, ha pótolják árpával és tengerivel. Ebből az 500 vagonból 200 vagonnak búzának, rozsnak és árpának, 300 vagonnak pedig tengerinek kell lenni. Ha a minister ur, amint kijelentette, ennek a rendeletének tüzzel-vassal mindenáron érvényt akar szerezni, nem tudom mi lesz a következménye ebben a négy községben, de félek tőle, hogy akkor még a vetni való gabonát is elszállítják onnan, úgyhogy nem '. évi október hó 20-án, szerdán. tudom, mit fognak majd jövőre aratni, ha az idén nem tudnak vetni

. Sérelmük ezeknek a községeknek az is, hogy az ottani hatóság a kontingens elosztásánál olyan igazságtalanul járt el, hogy Jánoshalma községre, amely 13 és fél ezer hold területű szántófölddel bir, kivettetett a második kivetésből 46 vagon búza, rozs, árpa, 140 vagon tengeri, a lakosság száma pedig 15.000. Kisszállás egy unikum község. ez egy uradalomé, ahol nincs sem választás, sem külön biro, sem jegyző, sem elöljáró, ott a biró a mindenkori inspektor, az elöljárók a gazdatisztei-:, a cselédség pedig a nép. Erre a Kisszállás községre, amely tiz és félezer katasztrális holdnyi csupa szántóföldből áll, ki van vetve 23 vagon búza, rozs és árpa, 80 vagon tengeri, a lakosság száma talán 2000-ig megy. Tehát majdnem akkora a területe, mint az előbbi községnek és fele sincs kivetve az ott kivetett terménynek. Borota községben, amelynek területe csak egyharmada Kisszállás területének, ki van vetve csaknem annyi : 21 vagon, búza, rozs, árpa, 57 vaggon tengeri, lakosainak száma 4000. Tehát itt, ahol a szántó terület az uradalmi területnek csak egyharmada, ugyanannyit követelnek be majdnem, kevés kivétellel, mint az uradalomtól. Benkő Gábor: Nem megbízható a jelentés! Nagy Pál : Kém községtől, amehmek 1500 kai. hold területe van, 2 vaggon búzát, rozsot és árpát, 23 vaggon tengerit követelnek. Itt kilátszik az, hogy igazságtalanul, részrehajlással lett ott is elbírálva a kivetés. Ezt azért teszem itt szóvá, mert a közélelmezésügyi minister ur azokra biz ta a kivetést és az lesz az alapja, hogy vájjon valamelyik község beszoigáltatja-e a kivetett mennyiséget vagy renitens és akkor fegyveres rekvirálást akar elrendelni. Tehát az alap meg van adva, hogy lehetetlen az egész járásban az összest beszállítani, de különösen lehetetlen az ilyen elosztással. Benkő Gábor: Már a háborúban rendetlenül volt összeállítva az alapkimutatás. Nagy Pál : Igen, t. Nemzetgyűlés ! Itt hivatkozom az igen tisztelt közélelmezésügyi minister ur osztó igazságára, amit hangoztatott, — hogy annak már itt a községekre is szerezzen érvényt ; mert amidőn ilyen aránytalanul nagy kontingenst vet ki a járásra, akkor már eleve megadja az alapot arra, — mert azt lehetetlen beszállítani — hogy ott fegyveres rekvirálás történjék. Nem tudom, hogy kitől szerzi az igen tisztelt közélej mezes ügyi minister ur az in forrná c óit, — valószínűleg a képességet vette figyelembe, hogy képes-e az a járás erre, vagy nem — csak azt tudom, hogy van ott a kecskeméti kirendeltségtől egy menekült bácsmegyei tisztviselő, akinek a kijelentéséből hallottam olyan adatokat, olyan vetési területet, ami tényleg nem áll meg. Tehát azt hiszem, ennek az alapja lesz az as információ, hogy ilyen nagy aiányban lett kivetve erre a járásra a kontingens. De én sokallom azt a rengeteg kivetést, amit az egész csonka Magyarország területére