Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-116

. évi október hó 20-án, szerdán. 94 A Nemzetgyűlés 116. illése 1920 kor délelőtti 11 órától fél l-ig ide kellett jön­niük a bizottság tagjainak és másfél órát ve­szítettek. (Ugy van!) Ezért ismételve kérem, méltóztassék az elnök ur napirendi indítványát elfogadni. (He­lyeslés.) Elnök; Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A kérdést akként kivánöm feltenni, hogy az én napirendi javaslatomat szembeállítom a Balla Aladár képviselő ur által tett napirendi javaslattal. Méltóztatnak a kérdés ilyen módon való feltevéséhez hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az én napirendi javaslatomat elfogadni, szemben Balla Aladár képviselő ur napirendi javaslatával, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóz­tassanak felállani. (Megtörténtje.) Többség. A Nemzetgyűlés az én napirendi javaslatomat fogadta el. A belügyminister ur kíván szólni. Ferdinandy Gyula belügyminister: Tisztelt Nemzetgyűlés! Van szerencsém a t. Nemzet­gyűlés elé terjeszteni három törvényjavaslatot, (Halljuk! Hallj uh ! ) és pedig a vármegyei igazgatás szervezeti és háztartási változásairól szóló törvényjavaslatot, (Éljenzés.) amelyet az osztályok mellőzésével a közigazgatási és pénz­ügyi bizottsághoz, a kis- és nagyközségekben a községi képviselőtestület megalakításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet az osztályok mellő­zésével a közigazgatási bizottsághoz, végül a városi törvényhatósági bizottság és a rendezett tanácsú városi képviselőtestület megalakításáról szóló törvényjavaslatot, melyet az osztályok mellőzésével szintén a közigazgatási bizottsághoz kérek utasítani. Elnök : A vármegyei igazgatás szervezeti és háztartási változásáról készített törvényjavaslat ki nyomatni, szét fog osztatni és az osztályok mellőzésével előzetes « tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási és pénzügyi bizottsághoz utasittatik. A kis- és nagyközségekben a községi kép­viselőtestület megalakításáról készített törvény­javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és az osztályok mellőzésével előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a Nemzetgyűlés közigazga­tási bizottságához utasittatik. A városi törvényhatósági bizottság és a rendezett tanácsú városi képviselőtestület meg­alakításáról készített törvényjavaslat ki fog nyo­matni, szét fog osztatni és az osztályok mellő­zésével előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a Nemzetgyűlés közigazgatási bizottságához uta­sittatik. Következnek az interpellációk. Soron van? Szabóky Jenő jegyző: Rupert Kezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés ! Mint a jog feltétlen uralma alatt álló polgárállamnak hive. már 1919 november 14-én aggodalommal láttam azt, hogy a polgárság egy része bizonyos bünte­tendő cselekmények miatt katonai bíráskodás ha­táskörébe utaltatott. Eleve láttam, eleve tudtam, hogy ezzel a polgári szabadság sokszor problema­tikussá tétetik, eleve láttam, hogy a polgári élet-, vagyon- és erkölcsbiztonság megfosztatik azoktól a garanciáktól, amelyekkel a bűnvádi perrendtar­tás azokat védi. Az akkori kormány bizonyára teljesen jó­hiszeműen járt el, hanem rajta is bebizonyoso­dott az, hogy amit ő önmagára szabott, amit a maga jóhiszeműségéhez alkalmazott, mindazok az intézkedések — mert hiányzott mellőlük azok­nak a végrehajtó hatalma, akik azokat az intéz­kedéseket tették — nemcsak hogy jó eredményt el nem értek, hanem az ellenkező hatást váltották ki. így kellett tapasztalnia már a Friedrich-kor­mánynak és az utána következő kormányoknak is, hogy a polgári személyeknek katonai hatóságok és bíróságok hatáskörébe való utalása sok-sok visszaélésre vezetett. Ezért igyekeztek is a kormányok valamiképen az eredeti rendelkezésen szűkíteni és az 1920 június 13-án kiadott 4710. számú rendelettel megtiltotta a kormány azt, hogy a katonai nyomozó közegek polgári személyek ellen eljárjanak, kivéve azon­ban mégis egyes eseteket, amilyenek a kémkedés, az állam hadereje ellen elkövetett egyes bünte­tendő cselekmények, a behivási parancs iránti engedetlenségre való csábítás stb. De még ezek tekintetében sem engedte meg a katonai hatósá­goknak a korlátlan eljárást, hanem ez a rendelet, bizonyos garanciákat tartván szükségesnek, ki­mondotta, hogy még ezek miatt a cselekmények miatt is polgári egyént letartóztatni csak illetékes katonai parancsnoknak rendeletére lehet, kivéve a tettenkapás esetét. Kimondja ez a rendelet azt is, hogy ha polgári egyént katonai hatóságok le­tartóztatnak, akkor az illető 48 órán belül katonai ügyész elé állítandó. Ez a rendelet szintén nem érte el célját, mert a katonai bíráskodásnak nemcsak egyedül a ka­tonai bíróság az ura, hanem abba adminisztratív tényezők és erők is beleszólnak. A kormány jó intencióinak nem lett meg a várt eredménye, ma­radt minden tovább a régiben, úgyhogy mire egy polgár, aki olyan bűncselekménnyel volt vádolva, amely katonai bíráskodás alá esik, a katonai bíró­ság kezéhez eljutott, addig egy hosszú kálváriát kellett neki végigjárnia. Ez természetes is, mert hiszen a katonai adminisztratív hatóságokkal szemben nem lehet meg a nyilvánosságnak ellen­őrzése, természetes, mert ezek az adminisztratív katonai hatóságok nem rendelkeznek a kellő jog­tudással, igazságszolgáltatási diszcipUnával és sok­szor erkölcsi diszciplína val sem, tehát mindaddig, amíg a bíróságokon kivül ők járnak el az ügyekben, a polgár szabadsága teljesen problematikus. (Ugy van ! jobbfelöl.) Én nem azért hibáztatom ezt a katonai bírás­kodást, mintha nekem a katonai bíróságok ellen

Next

/
Thumbnails
Contents