Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-110
A Nemzetgyűlés 110, ülése 1920. szükség van gazdasági közérdekű szempontból is, és szüksége van a t. Nemzetgyűlésnek is arra, hogy megmutassa, hogy amit igért és vallott, azt a legnagyobb igyekezettel és legjobb akameg is akarja valősitani, kellett a kormánynak ezzel a rövid törvényjavaslattal ide jönnie a Nemzetgyűlés elé, és kérni a Nemzetgyűlés bizalmát és meghatalmazását arra, hogy ezt mintegy a nagy földreform előfutárjaként bevihesse a közgazdasági életbe és mintegy előbb kipróbálja a földreform hatását, mert csak az élet mutatja meg valójában, hogy az egyes törvényjavaslatok helyesek-e vagy sem. T. Nemzetgyűlés! Mindezeknél az okoknál fogva feltétlenül szükségessé vált, hogy idejöjjek a Nemzetgyűlés elé és kérjem ennek a törvényjavaslatnak megszavazását. Nagyon röviden érintem csak azt az u. n. magántulajdont, amibe ez a rövid törvényjavaslat a házhelyeknél belenyúlt, ezek a régi fogalmak etekintetben már igazán nem állnak helyt. Mert ha az államnak, a nemzetnek érdeke megköveteli, annak minden más érdeket alá kell vetni. Kovács József : A kisajátitás már régen megvan ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A kisajátítási törvény már régen megvan, az alkalmaztatik és tuîajdonképen ennek kibővitéséről van szó, nem pedig uj fogalomról. Hiszen a földbirtok mikénti elosztása és kezelése mindig a közhatalom ellenőrzése alatt állt. Ősidőktől fogva minden állam, minden társadalom a maga berendezése szerint intézte a földbirtokreformot, vagy a földek elosztását is. A viszonyoknak minden gyökeresebb változása a nemzetek állami életében együtt jár a birtokviszonyok változásával. A nagybirtok nálunk tulajdonképen közjogi eredetű. Hiszen nagybirtokot a régebbi időben csak az államhatalomtól lehetett szerezni, mert az államhatalom adta a nagybirtokot és az ősiségi törvénynél fogva a magántulajdonba átment nagybirtok nem volt teljesen magántulajdon, egészen 1848-ig, amig az ősiségi törvényt el nem törölték, mert a várományosok kihalásával a birtok visszaszállt az államra, vagy — rendszerint — a koronára. Ezek az u. n. magántulajdonok mindig az államhatalom, akarata szerint osztattak szét az országban és ma is csak az a rendelkezés áll elő, hogy az államhatalomnak akarata szerint az állam érdekében ennek a földnek helyesebb, igazságosabb, a nemzet érdekeinek jobban megfelelő megoszlása következzék be. T. Nemzetgyűlés ! Ha valaki azt mondaná, hogy itt talán vagyonelvételről van szó, ez teljesen téves állitás volna, mert amikor a törvényjavaslat azt mondja, hogy a birtokos teljes egészében kártalanittatik az átadott földért, akkor ez nem vagyoiielvétel, nem vagyonelkobzás, hanem egyszerűen a földbirtoknak helyesebb megosztása. Aki e tekintetben t. Nemzetgyűlés, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. -— V. KÖTET. évi szept. hó 24-én, pénteken. 545 nemcsak a helyzetnek parancsoló szükségességét nézi, hanem jogi szempontból is figyelemmel kiséri a dolgokat, azt hiszem, annak szemében is itt semmiféle ujabb jogtalanság nem történik, mert a földbirtokkal mindig az államhatalom rendelkezett a maga akarata és célja szerint. Már most t. Nemzetgyűlés, azok a kifogások, amelyek az előző kormányoknál, az előző képviselőházakban, társadalmakban, folyóiratokban vagy gyűléseken elhangzottak, a birtoknak kisebb parcellákba való adása ellen, ezek az érvek is teljesen legyengültek. Az az érv, t. Nemzetgyűlés, hogy kizárólag a nagybirtok adja a többtermelést, az utóbbi évek tapasztalatai alapján teljesen megdőlt. Nemcsak megingott, de megdőlt. (Ugy van! Ugy van!) A nagybirtoknak nincs meg annyira az ellenálló képessége, mint a kisbirtoknak. Nincs meg a termelés terén és nincs meg az államjog terén sem. A múlt eseményei igazolják ezt, t. Nemzetgyűlés. Amint a termelésben beállott a nehézség, amint a termelőeszközök megdrágultak, bekövetkezett a nagybirtok termelésének csökkenése és pedig ijesztő mértékben való csökkenése. Mint volt közélelmezésügyi minister nagyon szomorú tapasztalatokat szereztem arról, hogy már a múlt tavasszal végrehajtott rekvirálásoknál is a kisbirtok adta a gabonát, ezektől lehetett csak elrekvirálni, mig a nagybirtoktól csak keveset. A mostani kivetésnél is napról-napra az a helyzet áll elő, hogy a nagybirtok nem tudja leszállítani a reá kivetett mennyiséget, ellenben a kisbirtokok le tudják szállítani. Forgács Miklós: Mégsem kaptak bérletet a kisemberek ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem akarok a részletekbe menni és hosszasan beszélni, de ez az érvelés már nem áll meg. A kérdés másik oldala pedig : a fizikai ellenállóképessége a kisbirtokosnak, egyáltalában össze sem hasonlítható a nagybirtokoséval. Megmutatta a forradalom és a kommunizmus, hogy a nagybirtok az első felfordulásra rögtön összeomlott, a kisbirtok azonban állt sziklaszilárdan, és semmiféle nemzetközi erő azon a kisbirtokon erőt venni nem tudott, még csak megingatni sem tudta, ( Ugy van ! Ugy van !) Tehát a jövőben nemzeti szempontból és abból a szempontból is, hogy a felforgató elemek újra erőre ne kerülhessenek, fejleszteni kell azt az egyetlen erőt, amely bebizonyította, hogy megdönthetetlen, ezt a kisbirtokot, az életerős kisbirtokot. (Ugy van! Uay van!) T. Nemzetgyűlés ! Állandóan amellett szól minden, hogy ezt az ujabb helyesbített birtokmegoszlást meg kell nékünk csinálni, tehát meg is fogjuk csinálni. Itt vannak azután a kislakások. A lakásínség a falun épugy megvan, mint a városban; sajátságos dolog, de épugy megvan. A mai helyzet az, hogy senki nem épit házat azért, hogy bérbe adja, mert a bér nem hozza be a házépítési 69
