Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-110

546 À Nemzetgyűlés 110. ülése 19k költse'g percentjét. Tehát csak az épit házat, aki önmagának épithet. Önmagának pedig csak az épithet, aki tud hova épiteni. Akinek nincs telke házépítésre, az magának házat nem épithet. Ha tehát a lakásínségen segiteni akarunk, amint nagyon is akarunk, és ha a magánemberek építkezését akarjuk támogatni, akkor elsősorban kötelességünk arról- gondoskodni, hogy legyen nekik hova épiteni. ( Ugy van ! Ugy van !) Óriási különbség az, t. Nemzetgyűlés, hogy valaki spekulációból akar-e épiteni, vagy a szükség hajtja az építkezésre. Akinek nincs lakása, t. Nemzetgyűlés, annak faluhelyen egészen más helyzete van, mint a városban. A városi népnek, a városi lakosság nagy részének nem annyira életszükséglete az, hogy háza legyen, ott inkább a bérleti lakások rendszere dívik, falun azonban egészen más a helyzet. A falun mindenki, lia csak nem vándorló kereskedő, aki egyik vidékről a másikba vándorol, mindenki arra törekszik, hogy legyen állandó lakása, kis kunyhója, házikója, ahonnan senki kitenni nem tudja, amelyről biztosan tudja, hogy az az övé és a családjáé. Égető kérdés ez, t. Nemzetgyűlés ; hiszen, aki nem próbálta, nem is tudja, fogalma sincs arról, mi az, ha felmondják valakinek a lakását és nem tud hova menni, mi az, amikor a kis gyermek, aki már kezdi az életet nézni, de még nem ismeri a viszonyokat, azt kérdi a szüleitől : édesanyám, vagy édesapáin, nekünk miért nincs házunk, mint a szomszédunknak? Nem akarok, t. Nemzetgyűlés, erre a térre menni, de bizony sokszor könny csordul annak a szegény szülőnek szeméből, amikor nem tud feleletet adni a gyermekének, hogy miért nincs nekik házuk. Hát, t. Nemzetgyűlés, igazán, az emberszeretet, a keresztény valláserkölcs törvényei is parancsolják, ^egyenesen kötelességükké teszik azoknak ... (Altalános helyeslés és laps.) Griger Miklós: Ezzel kellett volna kezdeni! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : ... akiknek kezébe tette le a nemzet az ő sorsa intézését, (Ugy van! Ugy van!) hogy azok a férfiak megcsinálják azt, amire elsősorban annak a népnek szüksége van, mert hiszen megcsinálhatják, megalkothatják, és ha megalkották, akkor elsősorban tették meg a kötelességüket, azt a kötelességüket, amelyet vállaltak a néppel szemben. (Általános helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! Ami a kisbérleteket illeti, ez kisebb jelentőségű dolog, (FelMáltásoJc jobbfelöl : Mégis fontos !) de nagyon fontos, ha nem is olyan általánosságban, mint a házhely, az ország egyik-másik részének a szempontjából már most elodázhatatlan. (Ugy can ! Ugy van !) Miután az előbb említett okokból is a nagybirtok termelése csökkent, különösen a Tiszántúlon, ahol a román megszállás miatt sem vethetett a nagybirtok annyit, amennyit szokott, vagy akart vetni, — az ottlévő földmivelő munkástömegek már a múlt nyáron az aratásnál nem jutottak ». évi szept. hő 24-én, péntehen. aratóniunkához, nem tudták megkeresni kenyerüket és ugyancsak ^emiatt cséplési munkát sem kaphattak. Ezek a munkástömegek ott állanak, hogy nincs meg az a keresetük, az a kenyerük, ami régen megvolt; most deputációk jönnek deputációk után és azért könyörögnek, hogy csak egypár hold földet kaphassanak, majd felszántatják ők azzal a kisgazdával — mert hiszen nem tudnak lovat venui a mai időben — és megszolgálják a szántást kapával, kaszával és más mezei munkával. Én bizom is abban, hogy a kisgazdákban meglesz az a szeretet és jóindulat polgártársaik irányában, (Igaz ! Ugy van ! Taps.) én majd magam is felhívom erre kisgazdatársaimat, talán nem lesz szükség rá, de mégis megteszem, hogy minden erejüket feszítsék meg, hogy az ilyen kis földhöz juttatandó felebarátaikat segitsék ki igaerővel, hogy e földekből azt a részt, amely az^ őszi vetésre alkalmas, m ár most bevethessék. (Altalános élénk helyeslés.) Juthasson hozzá az a szegény ember, akinek egy talpalatnyi földje nem volt, akinek káposztája, zöldsége sohasem termett, akinek egy szál kalász sem volt a tulajdona, aki mindig azt sóvárogta, hogy milyen boldog az, akinek xan és milyen szerencsétlen ő, akinek nincs — juthasson annyihoz, hogy legyen neki valami kis földje, ahova oclaállhasson és azt mondhassa : »Ez az enyém, Isten és emberek előtt«. (Általános élénk helyeslés és taps.) f , Es ha eddig dolgozott mindig másoknak bérért, legyen most egy .kis saját földje is. (Ugy van ! Ugy van !) Mert hiszen, t. Nemzetgyűlés, ami magyar népünk dolgozott eleget. (Ugy van! Ugy van!) Ha a mi magyar népünket rontották is eddig a kommunisták és csináltak itt is kinövéseket és helytelen dolgokat, de általánosságban „a mi népünkről, a mi vidéki magyar népünkről nem lehet azt mondani, hogy dologkerülő. (Altalános élénk helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! Előttünk áll a háború példája, amikor éveken keresztül láttuk, —• mert hiszen ha csak egy hónapig, vagy csak egypár hétig történt volna, az nem volna olyan feltűnő — de amikor éveken keresztül láttuk, hogy gyenge nők agyondolgozták magukat, mert férfimunkát végezték, miután nem tudták elnézni, hogy a föld vetetlenül maradjon ; láttuk, hogy akik rég letették a kapát, kaszát, felvették a szerszámot, dolgoztak hajnaltól estéig, és láttuk azt is, hogy fiatal, serdülő gyermekeket kellett munkára kivinni és csak igy lehetett dolgozni, mondom, ezt láttuk és azért nem szabad azt a népet vádolni, hogy a munkától idegenkedik. ( Ugy van! Ugy van!) T. Nemzetgyűlés ! Az a nép, amely nem ismeri a nyolcórai,munkaidőt, ... Sziráki Pál: Es nem'járt moziba! (Derültség. Ugy van! Ugy van! jobbfelől) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : . . . amely, annak ellenére, hogy egyes