Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-110

544 A Nemzetgyűlés 110. ülése 191 oldalon.) Szükségesnek tartotta ezt a bizottság azért, mert hiszen a törvényjavaslat célja a meg­hatalmazás megadása olyan esetekre, amelyek­ben kirívó igazságtalanságokról van szó, amelyek­ben rendkívüli intézkedést igényel maga a köz­érdek. Ahol tehát előfordulna az, hogy egyesek excesszusokra ragadtatnák magukat, önkényesen óhajtanának ingatlanhoz, földhöz jutni, házhelyet vagy haszonbérletet szerezni, azokra nézve a törvényjavaslat elrettentő példa gyanánt ilyen büntető szankciót állit fel és lehetetlenné teszi részükre azt, hogy ugy ezen törvényjavaslat, mint a végleges földbirtokreformot tárgyazó törvény alapján földhöz juthassanak. A második módosítást illetve pótlást az együttes bizottság a régi 3. §-sal kapcsolatban tette, ahol kifejezetten kimondandónak tartotta azt, hogy jelen törvényjavaslat hatálya kifeje­zetten egy évben állapittatik meg, amennyiben, igen természetesen, a végleges földbirtokrefomra vonatkozó törvényjavaslat másképen nem intéz­kedik. Ezekben voltam bátor a törvényjavaslat indokait előterjeszteni. Meg vagyok győződve arról, hogy a törvényjavaslat amellett, hogy a legkirívóbb igazságtalanságokat tényleg orvosolni fogja, módot fog nyújtani a földmivelésügyi ministernek arra, hogy azokban az esetekben, melyeknek orvoslását egyenesen a közérdek követeli meg, tényleg orvoslást is nyújtson. Emellett azonban azt az igen fontos célt is szolgálni fogja, hogy meg fogja nyugtatni a közvéleményt abban a tekintetben, hogy ennek a Nemzetgyűlésnek tényleg komoly akarata a földbirtokreform megalkotása, sőt hogy mi nem­csak komolyan akarjuk, de komolyan meg is fogjuk valósitani a végleges földbirtokreformot. (Helyeslés a jobboldalon.) Amikor én a törvényjavaslattal kapcsolat­ban azt a kérelmet terjesztem elő, hogy a tör­vényjavaslatot annak rendkivüli sürgősségére való tekintettel lehetőleg vitán kivül méltóz­tassék általánosságbán és részleteiben elfogadni, egyúttal azon óhajtásomnak is kifejezést adok, adja a Mindenható, hogy ez a törvény tényleg el is érje azokat az eredményeket, mely ered­ményeket tőle várunk, hogy ez a törvény tény­leg oly mértékben valósitsa meg a hozzá fűzött reményeket, amilyen jószándék és jóakarat ezen törvény r megalkotásánál mindannyiunkat veze­tett. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök : Kivan valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. A földmivelésügyi minister kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Az előadó ur volt szives a javaslatot ismertetni, sőt a javaslat alapján kiadandó végrehajtási utasitást is meglehetősen részletesen felsoroltam a t. Nem­zetgyűlés előtt. A magam részéről, tekintettel arra, hogy ez a törvényjavaslat nagyon sürgős, és mert kívánatos, hogy minél előbb letárgyal­J. évi szept. hó 24-én, pénteken. tassék, csak néhány rövid megjegyzésre szorít­kozom. Előttünk fekszik ez a kis, jelentéktelennek látszó törvényjavaslat, de tudatában vagyunk valamennyien annak, hogy ez tulajdonképen egy nagy, mérföldeket jelző határkő, mely messze kiható, uj korszakot jelez. A földbirtok reform gondolata, kivánsága nem uj keletű. Már a régebbi országgyűlések is foglalkoztak vele és követelték a földbirtokreform megvalósítását, de kivitelre, sajnos, nem került a sor. Voltak kíván­ságok, voltak törekvések, voltak kísérletezések is a földbirtokreform megalkotására, de vagy nem tudták az illetők azt megcsinálni, vagy esetleg nem akarták. (Felkiáltások a jobboldalon : Nem akarták! Megakadályozták!) Azt hiszem, hogy ennek a Nemzetgyűlésnek a jövő Magyarország kialakulása, léte boldogu­lása szempontjából legnagyobb horderejű, leg­nagyobb fontosságú alkotása lesz az, ha a már beterjesztett nagy, valóságos földbirtokreformot is tető alá hozza és végre is hajtja. (Ugy van! a jobboldalon.) De az előadó ur nagyon helyesen jegyezte meg, hogy ennek a nagy földbirtok­reformnak az előkészítése olyan nagy körülte­kintést igényel, olyan, nagy előkészületeket, olyan • részletes munkálatokat von maga után, hogy azok hónapokon keresztül tartottak. T. elődöm azon iparkodott, hogy mindenkit, akit csak érde­kel a földbirtokreform tervezete, annak végre­hajtása, belevonjon a tárgyalásokba, v minden érdekkör véleményét megkérdezze, a kívánságo­kat feljegyezze, a kívánságokat feljegyezze, hogy igy alakuljon ki a lehetőség szerint a helyes közvélemény a földbirtokreform tekintetében. Ennek következtében a tárgyalások nagyon soká eltartottak. Most már kész a földbirtokreform tervezete, amikor ily kimondhatatlanul óriási horderejű dologról van szó, nagyon természetes, hogy ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása hosszú időt fog igénybe venni, mert azt csak természetesnek tartom, hogy a nemzetgyűlési kép­viselők mindegyike igyekszik majd ezen törvény­javaslatnál legjobbnak hitt gondolatát, módszerét a törvényjavaslatba lehetőleg bevétetni. Ennek kinyilvánítása és megmagyarázása mindenesetre nagyon hosszú időt vesz igénybe. Mármost mi, akik szívvel-lélekkel Ígértük né­pünknek, hogy a földbirtokreformot megvalósít­juk és azt végrehajtjuk, oda értünk, hogy a közönség ottkünn türelmetlen —• és el kell ismerni, joga van a türelmetlenségre — . . . Hegedüs György : Joggal türelmetlen ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : ... s ezen hosszas tárgyalások s az előkészítő munkálatok hosszadalmassága miatt azt kezdi hangoztatni,. hogy talán nem is oly komoly a szándékunk, mint milyennek a vá­lasztásokon mondottuk, ebből a szempontból is,, de azért is, mert a törvényjavaslat, amely már be van nyújtva, nem hajtható végre azonnal, ezekre az intézkedésekre pedig a legégetőbben

Next

/
Thumbnails
Contents