Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-92

vi augusztus hó 26-án, csütörtökön. 4$ A Nemzetgyűlés 92. ülése 1920. é Budaváry László: Becsületes ember nem került a deresre. Kerekes Mihály: Nem került? Mennyire került ! Meskó Zoltán: Hányat vertek meg ártatlanul akkor! Rubinek István: A törvényjavaslat beszél a törvény céljáról is. Szerény véleményem szerint a modern büntetőtörvénynek háromféle célja lehet és kell hogy legyen : az első a megelőzés, a második a javítás, a harmadik a megtorlás. Előttem szólt t. képviselőtársam, Bernolák Nándor, nagyon szépen kifejtette, hogy megelőzést várni a botbüntetéstől nem lehet. Hiszen annál az embernél, annál a bűnösnél, akire a sokkal szigorúbb büntetési nemek, az akasztófa sem jár a megelőzés javitó hatásával, nem lehet várni .a megelőzés javitó hatását a botbüntetéstől sem. Hiszen nem azzal követi el a bűncselekményt, hogy azért botot fog kapni, hanem azzal, hogy el fogja tudni kerülni az igazságszolgáltatás kezét. Megelőzést várni tehát ettől a törvénytől, a botbüntetéstől, nem lehet. Ami a második célt illeti, a javitást, erre vonatkozólag szent meggyőződésem az, hogy olyan törvénytől, amely az emberi méltóságot lealacsonyítja, amely megalázza az illetőt, amely nevetség tárgyává teszi odakünn a többiek előtt, amely megbélyegzi örökre és pedig nemcsak azt, aki a büntetést elszenvedte, de azt is, aki azt végrehajtotta, javitó hatást várni nem lehet. Mert amiként annakidején a középkorban a tüzes bélyegző nemcsak azt bélyegezte meg, akit azzal illettek, hanem ezen jellegzetes bélyeg rajta volt az egész korszakon, amely azt alkalmazta, ugyanúgy a botbüntetés behozatala is nemcsak azt szégyeníti meg, aki azt a botbüntetést megkapta, hanem azt is, aki azt végrehajtotta, ( Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon. Élénk ellenmondások a baloldalon.) Örök szégyene, örök bélyege lenne az annak az országnak, amely ma, a kultúra és a civilizáció XX. századában, behozná ezt. Én óva intem a t. Nemzetgyűlést attól, hogy ezt a törvény, javaslatot megszavazza, mert azok a törvények, amelyeket a Nemzetgyűlés a kultúra és a civilizáció emelése céljából alkot, a kultúra és civilizáció haladásával hamarosan feledésbe fognak menni, de az a törvény, amelyet retrográd lépést téve a középkorból huz elő : a botbüntetés, a deres, ez örök bélyege fog maradni ennek a Nemzetgyűlésnek ( Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) és azoknak, akik azt behozták. (Ugy van! a jobboldalon.) Itt külföldi példákra történt hivatkozás. Nagy, nyugati, müveit, kulturált, civilizált államokra, mint Anglia, Dánia. Elismerem, lehetséges, hogy ott ők behozták a botbüntetést. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Ez ugy van !) De ezek a nyugati államok a kultúrának, a civilizációnak olyan gazdagságát birják, hogy náluk egy félrelépés nem számit, (Zaj ! Ellenmondások a baloldalon. Elnök csenget.) de nekünk, akiknek a kultúrát és a civilizációt ebben az országban még csak most fog kelleni meghonosítani olyan mértékben, amilyen mértékben az nyugaton megvan, nem szabad ezt a lépést megtenni. (Zaj a baloldalon.) Yan Angliában és a nyugati államokban igen sok követendő példa, de ne hozzuk be azt az egy rosszat, amit a nyugati államok behoztak. Budaváry László; Yan ott több rossz is! Rubinek István: Én kérve kérem az igazságügyminister urat, hogy most, ebben a korszakban, amikor a szociális törvényhozásnak olyan óriási nagy tere van, amikor nevét a magyar judikaturában és a magyar törvényhozásban örökössé tudná tenni, ne fogja ennek a javaslatnak pártját, vonja vissza ezt a javaslatot és ne vágyódjék a

r botbüntetés behozójának kétes dicsőségére. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Budaváry László : Nem az igazságügyministerről van itt szó. Weiss Konrád: A nemzet akarja. (Mozgás a jobboldalon. ) Elnök : Szólásra ki következik ? K. Pethes László jegyző: Kardos Noé. Kardos Noé: T. Nemzetgyűlés! Most már nem akarok kiterjeszkedni hosszabb beszédre, hiszen nagyon sokan voltak a mai napon olyan felszólalók, akik kifejtették a botbüntetésnek vagyis a deresnek a hátrányait. Én nagyon sajnálom, hogy ezt a javaslatot kell tárgyalni a Nemzetgyűlésnek, amikor kint az országban szegény munkásemberek, tisztviselők kenyérért sírnak, és ahelyett, hogy kenyeret, földet, házat, munkát tudnánk nekik adni, botot küldünk a nemzet nyakára. Én bátran kijelentem, hogy mindig Kossuth Lajos 48-as zászlaja alatt voltam és ma is zászlaja alá tartozom. Kossuth Lajos zászlaját elhagyni soha nem fogom, mert tudom, hogy arra az van irva: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Ma különösen szükséges Kossuth Lajos szellemét itt e helyen felhozni, mert a botbüntetés Kossuth elveibe ütközik. Magyarországon a botbüntetés összeforrott a jobbágysággal. A botbüntetés . visszaállítása, mint annak folyománya, tehát azt az érzést keltené, mintha visszatérnénk a reakcióra. A deres tette tönkre Magyarországot, és ezért a deres-javaslatot nem fogadom el. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon) (Az elnöki széket Bakovszky István foglalja el.) Elnök : Szólásra következik ? (Felkiáltások a baloldalon : , Szünetet kérünk !) Kérem, egy szónokot talán még meghallgathatunk előbb. Bródy Ernő jegyző: Szabó József (bihari). Szabó József (bihari) : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehaladottságára való tekintettel, de meg arra való tekintettel is, hogy a törvényjavaslat pro et kontra már meg van vitatva,