Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-92
A Nemzetgyűlés 92. ülése 1920.' év Itt igen komoly érvek hangzottak el és bizonyították azt, hogy a botbüntetés lealacsonyítja az emberi méltóságot, eldurvítja az erkölcsöket, a botbüntetés bosznérzetet nevel az illető delinkvensekben, akik azt elszenvedték. (Ugy van! jobbfelöl.) Olyan törvényt alkotni, amely ilyen érzelmeket kelt az emberiségben, nem szabad annál az egyszerű oknál fogva, mert az illetőt nem törvénytisztelővé, hanem egyenesen a jogrend ellenségévé fogja tenni. Ilyen törvényt pedig ebben az országban hozni nem szabad. (Ugy van! jobbfelöl.) Ami a másik indokot, a bűncselekmények elszaporodását illeti, kétségtelen, hogy a bűncselekmények ebben az országban nagyon elszaporodtak. De mi volt ennek az oka? Ezt részben és nagy részben maguknak a bűnözőknek hatalmi körén kivül eső körülmények idézték elő. Az az óriási világháború, amely ezen a földrészen dúlt, az emberi életnek semmibe vevése, az az óriási 'pusztítás, amit a világháború végbevitt, körülmény, hogy a világháború alatt az embereket igen sokszor arra tanították, hogy ami azelőtt bűn volt, az most erkölcs, az most erény, . . . Budaváry László: Kik csinálták? Rubinek István: Az mellékes, t. képviselőtársam, hogy kik csinálták . . . Budaváry László : Dehogy mellékes. Fontos. Rubinek István : ... most arról van szó, hogyan szanáljuk azt. Pető Sándor : A háború csinálta. Budaváry László: Igen, zsidó métely. Elnök : Kérem Budaváry képviselő urat, ne zavarja állandóan a szónokot. Rubinek István : Az kétségtelen, hogy a bűncselekmények elszaporodtak, de ezeket bottal megakadályozni nem lehet. (Egy hang a szélsöbaloldálon : Mivel ?) A krisztusi tanoknak a nép közé vitelével, amit a zászlajára irt, neveléssel, oktatással, de nem bottal. ( Ugy van! jobbfelöl.) Berki Gyula : Keresztényi szeretet és kiengesztelődés, nem pedig ^gyűlölet. Budaváry László: Én nemcsak most mondom ezt. Pető Sándor: Gazdasági rend és munka kell. Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Rubinek István : A kormánynak feladata nem a bűnösök megbélyegzése, hanem a bűnözési alkalmak megszüntetése, csökkentése kell hogy legyen, a bűnözési alkalmakat pedig bottal csökkenteni nem lehet. Itt szükség van szociális munkára, szociális intézmények egész sorozatának megteremtésére, a népnek munkához juttatására, annak a népnek, amely a világháború pusztításai után ide visszaözönlött és amely évek hosszú során keresztül elszokott a munkától, újból a munkához való szoktatására. Itt a szociális törvényeknek hosszú sora vár a kormányra. Fejleszteni kell az iskolákat. Nagyon helyesen fejtette ki előttem szóló Reök Iván t. képaugusztus hó 26-án, csütörtökön. 47 viselőtársam, hogy iskoláink rosszak, gyengék, csak a konklúzió volt rossz, amit levont belőlük. Iskoláinkat szaporítani és javítani kell, mert ez az első eszköze a bűnözés meggátlásának. Weber János: Ez többet ér a botnál. Rubinek István : Az iskola mindenesetre többet ér a botnál. A nevelés az egyetlen eszköz, amely a bűnözéstől el tudja szoktatni a népet. Arra kell a kormánynak ügyelnie, hogy az embert újra emberré tegye, hogy öntudatát nevelje, fejlessze. Ezt azonban bottal, amely az emberi méltóságot elérni nem lehet. Nagy az erkölcstelenség az országban, de erkölcstelenséget bottal megszüntetni akarni, meddő munka. Hallottunk már hasonlót gyermekkorunkban, amikor a tanulni nem akarókat vagy nem tudókat a nürnbergi tölcsérrel biztatták és a nürnbergi tölcsérrel akartak tudományt belécsöpögtetni. Amint ez nem sikerül, ugy nem fogják az erkölcsöt sem bottal megjavítani. Weiss Konrád: Gerbeaud-val. Rubinek István : Nem értek egyet a törvényjavaslat indokolásának másik részével sem, amely a botbüntetés behozatalát előnyösnek tartja azért, mert az ez idő szerint túlzsúfolt büntetőintézeteink további megterhelésének elkerülésére is alkalmas. Előttem szólt Bernolák igen t. képviselőtársam nagyon helyesen fejtette ki, hogy a szabadságvesztés-büntetéseknek elszenvedése alatt miképen kell nevelni az illető delinkvenseket, mert én meg vagyok róla győződve és ezt a kriminológia adataival bizonyítani is lehet, hogy a bűnözők a szabadságvesztésbüntetés alatt, ha nem is mindamryian, de 90 százalékban hasznos munkásai lesznek a társadalomnak, csak helyesen kell alkalmazni ezt a szabadságvesztésbüntetést. Ha most azokat, kik szabadságvesztésbüntetés helyett bottal lesznek büntetve, ezzel a lealacsonyító büntetési nemmel, kiengedik az emberi társadalom közé, daccal, boszuval eltelve a társadalom ellen : sokkal rosszabb elemei lesznek ennek a társadalomnak, mint azelőtt voltak. mielőtt a botbüntetést megkapták. A törvény alkotásánál a törvényhozó első feladata az kell hogy legyen, hogy az a törvény a nép lelkületével, érzésvilágával ne ellenkezzék. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Már pedig a magyar emberre, a magyar nép lelkületére megalázóbbat, megbecstelenítőbbet elképzelni nem is lehet, mint a botot. (Ugy van ! jobbfelöl. Egy hang balfelöl : Ez hell épen !) Hiszen a magyar nép lelkületében, a magyar nép érzésvilágában a botbüntetés nem is mint büntetési nem szerepel, hanem mint megszégyenítés. A deres, amelyet talán ötven vagy hatvan évvel ezelőtt alkalmaztak Magyarországon utoljára, nem büntetés volt, hanem szimbólum, szimbóluma a szolgaságnak, a rabszolgaságnak, ez gyalázata volt a magyar népnek. (Ugy van! jobbfelől) Ezt újból visszaállítani itt ebben az országban nem szabad.
