Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-92
46 A Nemzetgyűlés 92. ülése 1920. évi augusztus kó 26-án, csütörtökön. a nag\obb empóriumokban vannak, ma nincsenek. T. Nemzetgyűlés! Ezek a súlyos körülmények láttatják és bizonyítják azt, hogy igenis, szükség van az ország büntetőtörvénykönyvének rendezésére. Amint azt Bernolák Nándor t. képviselőtársam' kifejtette, én magam is abban a meggyőződésben vagyok, hogy ez a törvényjavaslat így nem teljes, hiányoznak belőle igen lényeges momentumok. így pl. én a magám részéről feltétlenül szükségesnek találnám, hogy a lelkeket megölő istenkáromlásnak, a becstelen ségeknek, szemérmetlen kifejezéseknek szóáradata, ami minden piacon, minden vásáron, minden közhelyen található, és ami miatt egy tisztességes nő nem mehet végig az utcán arcpirulás nélkül, ezeknek valamilyen büntetéséről, azután a vallástalanság propagálói ellen valami büntetésről gondoskodás történjék. Ami mármost azt a kérdést illeti, t. Nemzetgyűlés, hogy a botbüntetést kell épen a közviszonyoknak elfajulása, a közerkölcsöknek nagymérvű elvadulása folytán behozni, igaz, hogy ez bizonyos tekintetben drasztikus fegyver, de ha nézzük Európa példáját, látjuk, hogy számos, magasabb kultúrájú nép nem térhetett ki ez elől. Ami pedig nálunk ennek á rendszernek behozatalát illeti, hiszen épen a napokban jvolt szerencsénk hallani a magyar birói és ügyészi karnak nagy érdemeit, illetőleg az arról zengett igazán fényes dithirambusokat, hogy minő magas nívón áll, az ő tudása és képességei mily hatalmasok. Én teljes meggyőződésében vagyok annak, hogy a magyar biróság az ő hivatottságánál, az életnek ismereténél, az ő nagy tudásánál fogva meg tudja majd válogatni azokat az alkalmakat, amikor a botra, mint nevelési eszközre, avagy megtorlási eszközre mindazokkal a rettentő visszaélésekkel szemben, amelyek ma napirenden vannak és amelyeknek épen a középosztály a legsúlyosabb szenvedője, értem alatta az árdrágitást, szükség van, meg fogja találni azokat az alkalmakat, amikor ezzel az erőteljes, radikális eszközzel a bűnösöket sújtani kell. Ezekkel a gondolatokkal eltelve, t. Nemzetgyűlés és kérve a kormányt, hogy foglalkozzék a jövőben behatóan Magyarországnak elzüllött közoktatási, népnevelési rendszerével, mert az országnak ehhez véghetetlenül nagy érdekei fűződnek, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. (Éljenzés és taps balfelöl.) Elnök: Szólásra következik? K. Pethes László jegyző : Rubinek István ! Rubinek István: T. Nemzetgyűlés! Nem tudok egyetérteni az előttem szólott t. képviselőtársamnak e törvényjavaslat körül kifejtett vitával kapcsolatban előterjesztett nézeteivel. Nem tudok róla, ^Nemzetgyűlés, hogy ez a törvényjavaslat a kormányzópárt értekezletén megvitattatott-e, még kevésbé van tudomásom arról, hogy ott a törvényjavaslattal kapcsolatban egységes vélemény alakult volna ki. De t. Nemzetgyűlés, ha ez megtörtént volna is, még akkor is igen helyesnek tartom, hogy itt a Nemzetgyűlésen minél szélesebb vita fejlődjék ki e törvényjavaslat körül, mert szükségét látom annak, hogy még abban az esetben is, ha a Nemzetgyűlés netalán megszavazná ezt a törvényjavaslatot, a Nemzetgyűlés naplójában nyoma legyen annak, hogy itt komoly felszólalások történtek a törvényjavaslat megszavazása ellen. T. Nemzetgyűlés ! Nem tudom, miért volt tulajdonképen ez a törvényjavaslat olyan sürgős a kormány számára. Nem tudom, miért került ez épen most szőnyegre. Hiszen ha körültekintünk az országban, látjuk, hogy itt mennyi teremtenivaló volna. (Igaz! Ugy van!) Mennyi elsőbbrangu kérdés volna itt, amely a Nemzetgyűléstől megoldását várja. Hogy ne menjünk tovább : itt van a béke ratifikálásának kérdése... Birtha József: Isten ments! Rubinek István: Hiszen, t. Nemzetgyűlés, legrosszabb dolog a bizonytalanság. E kérdésben a Nemzetgyűlésnek igenis minél hamarább állást kell foglalnia vagy jobbra, vagy balra, mert mindaddig, amig itt ebben az országban béke nem lesz, addig termelő munkáról sem lehet beszélni. (Egy hang : Ez az egy bizonyos !) Itt van, t. Nemzetgyűlés a szociális problémák valóságos labirintusa, amelyek szintén megoldásra várnak. Itt van a munkanélküliség óriási problémája, a» népnek, a munkásoknak földhöz, kenyérhez juttatása. Berki Gyula : Sokkal fontosabb a föld, mint a bot ! Rubinek István: Itt van az ország pénzügyi helyzete, amit szanálni kell, mert hiszen enélkül egy lépést sem tehetünk tovább. Itt vannak az alkotmányjogi kérdések, a választójog. Ennek a Nemzetgyűlésnek élettartama nagyon rövid, két évre van megszabva. Ha mi ezeknek az óriási problémáknak, amelyek itt megoldásra várnak, csak egy részét is meg akarjuk oldani ugy, hogy ez az országnak javára váljék, akkor ilyen kérdésekkel nem szabad a Nemzetgyűlést foglalkoztatni. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl. Felkiáltások balfelöl: Meg kell szavazni !) De mik azok az indokok, amelyekkel a kormány azt a törvényjavaslatot indokolja:' Budaváry László: Az erkölcstelenséget akarja minél hamarább letörni. Rubinek István: Két dolgot hoz fel a kormány a törvényjavaslat indokolására : egyik a törvénytisztelet csökkenése, a másik a bűncselekmények elszaporodása. Ami az elsőt illeti, ha meg is van a törvénytisztelet csökkenése, nagyon szomorú dolog, amikor törvénytiszteletet bottal akarnak megteremteni. Tör vény tiszteletet bottal megteremteni nem lehet. A bottól félni lehet, de azt tisztelni nem. (Mozgás.)
