Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-108

506 A Nemzetgyűlés 108. ülése 1920. Hát, t. Nemzetgyűlés, ez adja meg a zsidóságnak azt a merészséget, hogy ujabban egyenesen és bátran fellép és mindenkit támad. (Zajos helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) A politikai hatalom. — fájdalom — részben szintén kezében van a zsidóságnak az újságirodalom révén ; hiszen méltóztatnak látni, hogy az újságok ugy ferdítenek, ahogy akarnak, és egy bizonyos szatírája a helyzetnek, hogy nemcsak az én nemzetgyűlési felszólalásaimat, hanem a ministerek felszólalását is ugy ferdítik el, hogy az egyszerűen nevetséges. (Általános helyeslés.) Szabó Balázs '. Ilyenkor nem működik a cenzúra ! Ereky Károly : Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! A sajtónak ez a tendenciózus, rosszakaratú beállítása annak megállapítását célozza, hogy ez a Nemzetgyűlés csupa olyan tehetetlen, semmiházi emberből áll, akiket fel kell váltani és ezt gyönyörű szavakban irják, hogy ime, most már van egy uj képviselőjelölt, aki feljön, mint egy nap a nemzet zenitjén és ez az ember majd megmutatja, — tessék a mai lapokat elolvasni — hogy mi itt semmiházi fráterek vagyunk, akiket . csak a felkavart szenvedélyek dobtak ide, hanem most jönnek majd a megfontolt zsidó liberális urak, akik ezt az országot majd ismét kivezetik a kátyúból, amelybe mi vezettük bele. (Ugron Gábor közbeszól.) Ez a fontos, hogy mi vezettük bele. Nem tudom, mit szólt közbe Ugron t. képviselőtársam. Én nem akartam nevet említeni, de ha tetszik, kimondom, hogy igenis Bethlen István mellett irnak igy állandóan. Ismétlem, nem akartam megnevezni, mert hiszen másokról is irnak ilyen ódákat és dicshimnuszokat. És ebben nem az a fontos, hogy épen Bethlen Istvánról mit irnak, hanem az a fontos, hogy minket lekicsinyelnek, leszamaraznak és a nemzet előtt ugy állítanak oda, mint hogyha katasztrófába vinnők az országot. A legnagyobb baj, t. Nemzetgyűlés, azonban az^ hogy a politikai hatalom a kommunistákkal szemben igazságtalan és a zsidók ezt is felhasználják. Azokat az apró kommunistákat, akik csak a kenyérért és a zsidóság félrevezetése következtében álltak a kommunizmus szolgálatába, azokat büntetik, azok internálva vannak, ellenben azok a nagy gazemberek,* akik autón jártak a kommunizmus alatt és milliókat loptak össze, akkor, amikor kimondották, hogy a priváttulajdont eltörlik, azok ma is szabadon járnak, és semmi bántódásuk nem történt. Ezen a téren a kormánynak a politikája egyáltalán érthetetlen és fel nem foghatom, miért nem történnek ezek ellen is komoly, határozott lépések. A politikában pedig inkább rossz lépést kell tenni, mint semmit, mert ez katasztrófába viszi az országot. Ha az a lépés rossz volt, azonnal igazolja az élet és akkor meg lehet azt évi'szeptember hó 22-én, szerdán.' az intézkedést változtatni, de ha semmit se csinálunk, a rajtunk kivül álló erők el fognak bennünket söpörni. . Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! Megtörtént Kaposvárott, hogy egy odavaló városi főtisztviselő a kommunizmus alatt elkövette azt, hogy a tisztviselőket belekényszeritette a vörös hadseregbe. Mikor oda megérkezett a nemzeti hadsereg, akkor annak a vezetője, Kovács Antal ezredes, el is fogatta az illetőt, de a belügyi ministerium vezetése alatt álló valamelyik közeg — nem nevezem meg, mert majd a belügyminister nyilatkozhatik, hogy ki volt az illető — szabadonbocsátotta. Kiszabadulása után ez az ember ártatlan embereket jelentett fel, hogy kommanisták, akiket meg is büntettek, az ő irományai pedig eltűntek és vele szemben semmiféle eljárást megindítani nem lehetett. Interpellációmnak épen ez az egyik tárgya, hogy hogyan lehetséges egy ilyen dolog. Az egész kaposvári lakosság tudja, hogy az az ember kommunista volt és szinte vörös felhőkben járt a kommunizmus ideje alatt és ma mégis ő ottan a legnagyobb hatalom és ártatlan embereket, akik, ismétlem, kenyérkeresetből és kényszerből csatlakoztak a kommunizmushoz, ezeket az embereket egyszerűen mostan lezáratja. Igen t. Nemzetgyűlés ! Még egy másik dolgot említek meg. Volt egy olyan kommunista is, akit lezártak, a nevét nem említem meg, és Kaposvárott börtönben tilt már, mikor egyszerre csak jött egy rendelet, hogy az illetőt azonnal szabadlábra kell helyezni. Szabadon is bocsátották, anélkül hogy büntetését kitöltötte volna. Mikor lejött Kaposvárra, azt mondta, majd ő meg fogja mutatni az ő nagy összeköttetéseivel, hogy ő kicsoda, és ő a kabinetirodában van alkalmazva, noha a büntetését még le sem ülte. T. Nemzetgyűlési Azzal végzem, hogy ezek rendszeres hibák, amelyeket itt állandóan elkövetnek. Ha az anyagi és politikai hatalmat tovább is a zsidóság kezében hagyjuk, és ha a kormány a nagy gazembereket nem fogja büntetni, ellenben a szegény kis embereket annál keményebben sújtja, akkor oda fogunk jutni, hogy a zsidók bennünket le fognak terrorizálni és ki fognak kacagni. Ezek alapján a következő interpellációt intézem az igazságügyi és a belügyminister urakhoz, a nevek megemlítése nélkül : 1. Van-e tudomása a minister uraknak arról, hogy kaposvári kommunisták kivonják magukat az igazságszolgáltatás büntető keze alól? 2. Hajlandók-e intézkedni, hogy a törvény és igazság érdekében ezek az igazságtalanságok megszűnjenek ? Elnök : Az igazságügyminister kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Nagyon nehéz ugyan erre az interpellációra rögtön határozott választ adni, azért, mert t. képviselőtársam teljesen általánosságban beszélt,